Papíron szétosztották a betegeket 2007-ben, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), közismert nevén a Lipót bezárása előtt, de hogy hány beteg nem jelentkezett az új ellátóhelyén, azt senki sem tudja megmondani. És köztük több olyan is van, aki nem csupán önmagára, hanem a társadalomra is veszélyt jelent.
Kilenc évvel ezelőtt, a Gyurcsány-kormány az SZDSZ-es Horváth Ágnes miniszter vezényletével (sokak szerint egyes kormánytagok szcientológus kapcsolatai okán) lefűrészelte az addig több lábon álló pszichiátriai ellátás gyakorlatilag minden lábát. A kialakuló ellátási zavart az is tetézte, hogy nem csak a Lipótot zárták be, hanem országosan megszüntették az aktív pszichiátriai ágyak 22 százalékát, a járóbeteg finanszírozást pedig a felére csökkentették. Az intézmény nemcsak betegellátással foglalkozott, hanem a hazai pszichiátria módszertani, oktató, tudományos és kutatóközpontjaként is működött.
Az MSZP-SZDSZ koalíciós kormányzás idején történő bezárás és utóélete politikai viták tárgya lett az elmúlt években. A bezárás előtt Nagy Zoltán, az intézet akkori igazgatója szakemberek által kidolgozott tervet tárt a döntéshozók elé, amellyel állami ráfordítás nélkül megmenthetővé vált volna az intézmény. Az akkori SZDSZ-es egészségügyi miniszter, Molnár Lajos ennek ellenére a bezárás mellett döntött. Az akkori kormány sokak szerint nem tudott olyan valós érvet megfogalmazni, ami indokolná ezt a döntést, hiszen arra való hivatkozásuk, hogy az intézet nem tartható fenn gazdaságosan, nem elég nyomós érv, ennyi erővel az összes állami kórházat be lehetne zárni és megszüntetni az egészségügyi ellátást. Sokan ingatlanspekulációt sejtettek a háttérben, luxusmagánkórházról is szó esett, sőt még a pszichiátria-ellenes szcientológusok mesterkedését is sejtették a bezárás mögött.
Nem minden beteg jelentkezett más ellátóosztályon, az OPNI bezárása óta szabadon járkálnak Fotó: Magyar Sajtófotó Portál/ Hernád Géza
Az orvosok úgy vélekednek, hogy azóta sem állt talpra a szakma.
Egyre kevesebb a pszichiáter, megjelentek a várólisták, és leginkább tűzoltásszerű ellátás folyik. Pszichoterápia alig-alig érhető el az államilag finanszírozott szakrendelésen vagy osztályos keretek között.
– nyilatkozta korábban dr. Németh Attila, az Országos Pszichiátriai Központ szakmai igazgatója.
A Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda 1868. december 6-án nyitotta meg kapuit – kezdetben 300 beteggel – Schnirch Emil (1868-1884) igazgatása alatt. Durva kényszerítő eszközöket nem alkalmaztak a terápia során. Már az építés is azért kezdődött meg, mert a külföldi elmegyógyintézetek bezárták kapuikat a magyar betegek előtt, 1914-re pedig konkrétan megtelt a tébolyda.
A Gyurcsány-kormány alatt meghozott dilettáns intézkedés után több ígéret és elképzelés született egy új országos pszichiátriai és addiktológiai intézet létrehozására.
Egy beteg a lakat alá került a lipótmezei Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet előtt MTI Fotó/Kollányi Péter
Kevesen tudják, hogy a pszichiátriai betegek esetében nem azonnal következik be a visszaesés a gyógyszerszedés vagy a terápia elmaradása esetén, hanem csak hónapok, esetleg évek múlva. A Pszichiátriai Társaság szerint 2007-ben a pszichiátriai betegek 4-5 százaléka esett ki a kezelésből. A szakma nem új Lipótot akar, hanem a régi épületet kérik vissza, ahol kevesebb ággyal, progresszívabb ellátást terveznek, ahol a jelenlegi ellátó rendszerből hiányzó speciális ambulanciákat és osztályokat is kialakíthatnak. Egyelőre nem született meg a döntés, hogy ez megvalósulhat-e. Az épület állaga egyébként folyamatosan romlik, a vagyonkezelő MNV Zrt. honlapján “életveszélyesnek” minősítik.
Bár azt írják, hogy “biztosítják az épület állagának megóvását” és a terület őrzését, közleményben tudatják, hogy életveszélyes a belépés és felhívják a figyelmet arra is, hogy már nincs mit ellopni onnan…
Az ingatlan műemléki védelem alatt áll és olyan övezeti besorolása van, amelyen csak egészségügyi létesítmények, kórházak, szanatóriumok helyezhetők el.
A PestiSrácok.hu megkeresésére az MNV Zrt. válaszában kiemelte, hogy az ingatlanegyüttest az MNV Zrt. folyamatosan üzemelteti, egyben biztosítja az épületek állagvédelmét és a zöldfelületek gondozását. Arra a kérdésünkre azonban még mindig nem kaptunk konkrét választ, hogy milyen elképzelés született az OPNI hasznosítására, mivel hónapok óta csak annyit közölnek, hogy kialakítottak “egy hosszútávú hasznosítási tervet.”
Az elkészült hasznosítási koncepcióterv szerint a jövőbeni, újbóli hasznosítás lefektetett céljai lehetnek többek között a terület rendezése, a park és környezet rekonstrukciója, a műemléki épület méltó hasznosítása, valamint a fenntartható működésű funkciók megtalálása és telepítése. A hosszú távú hasznosítási cél eléréséig az ingatlanegyüttest az MNV Zrt. folyamatosan üzemelteti, egyben biztosítva az épületek állagvédelmét és a zöldfelületek gondozását.”
Hogy ez pontosan mennyi pénzbe kerül, szintén nem tudni, csakúgy, mint azt sem, hogy mi lesz az épület, a betegek és az ellátórendszer további sorsa.
PestiSrácok.hu Fotó: Magyar Sajtófotó Portál
Facebook
Twitter
YouTube
RSS