Már a héten elkezdődnek a minimálbér-tárgyalások
A vártnál korábban, már kedden elkezdődnek a minimálbér-tárgyalások. Az egyeztetések előhozatalának célja, hogy megalapozza az év vége felé esedékes bértárgyalásokat. A felek egy több évre szóló megállapodásról dönthetnek, amely a 2016-ban megkötött, idén lejáró egyezséget váltaná. A Liga és a Munkástanácsok javaslatot tett egy olyan eljárásrendre, amely a főbb gazdasági folyamatok figyelembevételével garantálná a legkisebb bér értékállóságát, és kiindulópont lehetne a minimálbérről szóló egyeztetéseken.
A megszokott késő őszi időpont helyett már kedden elkezdődnek az egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről – írja a Világgazdaság. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek idén azért ülnek hamarabb tárgyalóasztalhoz a kormánnyal, hogy előkészítsék az őszi egyeztetéseket. Egyelőre tehát nem várható, hogy akár a szakszervezeti, akár a munkáltatói oldal konkrét javaslatot tegyen a minimálbérek 2023-as összegére. Egy ilyen javaslat jelenleg nem lenne komolyan vehető. A bizonytalanság ellenére egy újabb hosszú távú megállapodásra törekednek idén a felek, mivel lejár a még 2016-ban megkötött, sikeresnek bizonyult alku. Hosszú távon tenné kiszámíthatóvá és értékállóvá a kötelező legkisebb kereseteket és a jövőben is kiindulópontja lehetne az országos tárgyalásoknak a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslata.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a VG.hu kérdésére jelezte: a javaslat alapvető célja, hogy a gazdaság teljesítményét a munkavállalók keresetének emelkedése is tükrözze. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a minimálbér akkor maradna értékálló, ha az adott évre előrejelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és előrejelzett reál GDP-bővülés mértékének összege szerint változna a bér. A képlet alapján, ha a jelenlegi gazdasági folyamatok szerint kellene meghatározni a minimálbér és a garantált bérminimum változását, akkor 8–13 százalék között kellene emelni. A Magyar Nemzeti Bank június végén kiadott inflációs jelentésében 2023-ra 6,8–9,2 százalék közötti fogyasztóiár-emelkedéssel számol és 2–3 százalékos GDP-növekedést vár. Az MNB aktuális előrejelzése ugyanakkor nem vehető figyelembe a 2023-as minimálbér meghatározásához, mivel a késő őszi tárgyalási fordulókra a jegybank akár jelentősen is módosíthat várakozásain, igazodva a valós gazdasági folyamatokhoz.
A munkáltatók egyelőre nem támogatják a Liga és a Munkástanácsok javaslatát. A VG-nek korábban a vállalkozói érdekképviseletek már jelezték, hogy leghamarabb szeptember végén lehet érdemben elkezdeni az egyeztetéseket. Ebben a helyzetben ugyanakkor nem tartják szerencsésnek fix képlethez kötni a legkisebb bér változását, és továbbra is az elmúlt tíz év gyakorlatát követnék a VKF egyeztetésein.
Palkovics Imre a felvetésre reagálva kiemelte: jelenleg nincs a munkavállalói oldalnak javaslata a 2023-as legkisebb bérek összegére. A következő időszakban mindössze a módszertanról egyeztetnek, vagyis arról, mi alapozza meg az őszi, immár konkrét összegekről folyó tárgyalásokat. A szakszervezetek által javasolt módszertan egyrészt érdemben gyorsíthatja az őszi egyeztetéseket, másrészt garantálja, hogy a legkisebb bérek vásárlóereje ne essen vissza, és igazodjon a gazdaság teljesítményéhez.A Munkástanácsok elnöke hozzátette: fontos, hogy a szakszervezetek javaslata megfelel az elfogadás előtt álló európai minimálbér-irányelvnek is.
A VG.hu információi szerint a szokatlanul korai egyeztetésen napirendre kerül az európai minimálbér néven elhíresült irányelv-javaslat is. Noha az irányelv elfogadásától számítva két évük van a tagállamoknak annak átültetésére, az uniós minimálbér-javaslatban foglalt leglényegesebb pontoknak már most is megfelel a magyar minimálbér. Az irányelv-javaslatot ezen a héten szavazta meg az Európai Parlament szakbizottsága; a fideszes EP-képviselők is támogatták az EU-s minimálbért. Az Európai Bizottság tervezete nem határozza meg, hogy az adott tagországban mekkora összeg legyen a minimálbér, és a meghatározásához sem ír elő kötelezettségeket. Kimondja ugyanakkor, hogy a Magyarországon is működő, munkavállalói és munkáltatói egyezségen alapuló tárgyalásokon kell megegyezni. Brüsszel javaslatának célja, hogy azok az uniós állampolgárok, akik dolgoznak, ne legyenek kitéve a jövedelmi szegénység kockázatának. Az európai minimálbér-irányelv gyakorlati alkalmazása ugyanakkor a szakértők szerint egyelőre nem átlátható, mivel a dokumentumban foglalt célok teljesítéséhez olyan adatokra is szükség van, amelyek az év végén még egyik uniós országban sem állnak rendelkezésre.
Forrás: Világgazdaság; Fotó: Katona Vanda/Napi.hu
