Alig több mit két hét van hátra, és még legalább 80-100 ezer aláírás hiányzik a Minority Safepack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezés sikeréhez – hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón. Óvatos optimizmusra adhat okot, hogy már a szükséges hét tagállamban összegyűjtötték a minimálisan szükséges aláírásokat. Vincze Lóránt, a kezdeményező FUEN elnöke arról beszélt, a kezdeményezés máris sikertörténet, értékes és közös sikere nemcsak a határon túli magyar kisebbségnek, de az unió összes őshonos kisebbségének és azok szervezeteinek, akik támogatásukkal, csatlakozásukkal tulajdonképpen saját jogbiztonságukba fektettek be. Az elnök véleménye szerint a kisebbségeknek szüksége van a látványos sikerekre, a szülőföldön való boldogulásért ugyanis minden nap tenni kell, és ezt a mindennapi küzdelmet mindig új sikerekkel kell megtámogatni.
Alig több mint két hét, azaz 16 nap van hátra a Minority Safepack kisebbségvédelmi aláírásgyűjtés leadási határidejéig. A hivatalos honlap adatai szerint 98 ezer aláírás hiányzik a szükséges egymillióhoz. A kezdeményezést Magyarországról közel 400 ezren támogatták, míg Romániából 276 ezren, Szlovákiából pedig 54 ezren. Mindezek alapján kijelenthető, ha a Minority Safepack sikere a legkiugróbban a kárpát-medencei magyarság sikere is lehet egyben, de eredményei egész Európa nemzeti kisebbségeinek magasabb szintű védelmét biztosíthatja.
Mint arról korábban írtunk az uniós intézmények a jelenleg is bevándorló kisebbségek számára biztosítanak előjogokat például az anyanyelvi oktatás terén, miközben az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvoktatása elsikkad. A kisebbségvédelmi aláírásgyűjtéshez hasonló polgári kezdeményezések terén az Európai Unió ugyanakkor nem teljesít valami fényesen, az eddigi 68 polgári kezdeményezés közül mindössze négy esetben gyűlt össze a szükséges egymillió aláírás, tehát az Európai Uniónak is úgy hiányzik egy ténylegesen sikeres kampány, mint egy falat kenyér. A Minority Safepack abban is különleges, hogy nem egy javaslattal, hanem egy egész javaslatcsomaggal áll elő, így az Európai Bizottság nem tudja csak úgy egyszerűen „lesöpörni az asztalról” a kezdeményezést.
Magasabb szintű védelem
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója elöljáróban arról beszélt, a kisebbségvédelmi kezdeményezés nagyon fontos magyar ügy, de nem kizárólag számunkra, hanem más magyarországi és európai nemzeti kisebbségek számára is. Hozzátette, márcsak azért is összeurópai ügy, mert a magyar aláírások nem lennének elegendőek, ezért is kell legalább hét tagállamban összegyűjteni a minimálisan meghatározott támogatásokat. Hangsúlyozta, ezek a kisebbség abban reménykednek, hogy a nemzetiségek tekintetében végre előrelépés történik, és a Minority Safepack-nek köszönhetően a jövőben egy magasabb szintű védelmet élvezhetnek a mainál.
Nagyobb gondot jelentene, ha nem jönnének össze az aláírások
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte, 2017 májusában a FUEN 15. kongresszusán indult útjára a kisebbségvédelmi kezdeményezés, amelynek lényege, hogy legalább hét uniós tagállamból minimum egymillió aláírás gyűljön össze. A sikeres aláírásgyűjtés kötelezné az Európai Uniót, hogy érdemben foglalkozzon Európa őshonos nemzeti kisebbségeivel. Megjegyezte, Európa történelméből adódóan Nyugaton eltűnőben vannak a kisebbségek, míg Közép-Európában a mai napig megőrizték identitásukat. Az államtitkár arról is beszélt, 2018 elejétől felgyorsult az aláírásgyűjtés, nagy biztonsággal lehet abban reménykedni, hogy összegyűlnek a szavazatok. Ugyanakkor megjegyezte, az egymillió szavazat önmagában nem elég, ennél többet kell összegyűjteni az esetlegesen hibásan kitöltött adatok miatt. Kiemelte, véleménye szerint még nagyobb gondot jelentene, ha nem jönnének végül össze az aláírások, mint amilyen pozitívumokkal járhat egy sikeres aláírás-gyűjtés.
Hét tagállam már teljesítette a szükséges minimumot
Vincze Lóránt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke arról beszélt, óvatos optimizmusra adhat okot, hogy a jelenlegi adatok szerint már teljesült az aláírásgyűjtés sikerességéhez szükséges második kritérium, azaz hét uniós tagállamban gyűlt össze a minimálisan szükséges aláírás, az éllovas Magyarország mellett Románában, Szlovákiában, Lettországban, Spanyolországban, Dániában és Horvátországban. Ugyanakkor hangsúlyozta, a jelenlegi dinamika mellett könnyen elképzelhető, hogy az első kritérium is teljesül, és összejön az egymillió aláírás, de ehhez minden tartalékot mozgósítani kell az elkövetkezendő alig több mint két hétben. Magyarország tekintetében ez azt jelenti, hogy még további 80-100 ezer aláírásra lenne szükség.
Természetes, hogy a kárpát-medencei magyarság a kezdeményezés motorja
A FUEN elnöke arról is beszélt, az eddigi négy hasonló, és sikerrel záruló európai polgári kezdeményezésre mind igaz volt, hogy egy, maximum két ország teljesített kiugróan magasan az aláírások összegyűjtésében, a többi országok csak a küszöbértékek teljesítésében járultak hozzá a kezdeményezések sikeréhez. Vincze Lóránt természetesnek nevezte, hogy egy ilyen kezdeményezés motorja éppen a kárpát-medencei magyarság, és hozzátette, a kampány végére egyre több tagállam ismeri fel, hogy itt valami értékes van születőben. Ennek is köszönhető, hogy egyes tagállamok és azok szervezetei, mint például Litvánia vagy Svédország, csak a múlt héten jelezték csatlakozási szándékukat. Arról is beszélt, véleménye szerint a kezdeményezés máris sikertörténet, értékes és közös sikere nemcsak a határon túli magyar kisebbségenek, de az Unió összes őshonos kisebbségének és azok szervezeteinek, akik támogatásukkal, csatlakozásukkal tulajdonképpen saját jogbiztonságukba fektettek be. Az elnök véleménye szerint a kisebbségeknek szüksége van a látványos sikerekre, a szülőföldön való boldogulásért ugyanis minden nap tenni kell, és ezt a mindennapi küzdelmet mindig új sikerekkel kell megtámogatni. Megjegyezte, a kezdeményezés valamennyire a nyugat-európai kisebbségeket is felrázta, ami azért sem volt könnyű, mert ezek a közösségek elkényelmesedtek a jólétben, elfelejtették, hogyan kell közösen cselekedni.
Egyszeri és megismételhetetlen alkalom
Vincze Lóránt kiemelte, az aláírás sikertelenségének kudarca visszavetné az Európai Unióban a kisebbségvédelmi harcot, ami azt is jelentené, hogy az elkövetkezendő legalább tíz évben ezzel a kérdéssel nem lehetne az EU fórumai elé állni. Mint hangsúlyozta, az aláírásgyűjtés egyszeri és megismételhetetlen alkalom jó irányba fordítani Uniót őshonos kisebbségeinek védelme érdekében. Kérdésre válaszolva elmondta, a sikeres aláírásgyűjtést követően az Európai Bizottság szervereinek segítségével egyeztetik az aláírásokat. Három hónapot áll rendelkezésre arra, hogy igazolják a kellő számú aláírás hitelességét, és az erről szóló iratokkal lehet végül az EB-hez fordulni. A Bizottságnak ezek után három hónapja van arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a kezdeményezés képviselőivel, és parlamenti vitanapot kezdeményezzen az Európai Parlamentben. Ha ott a kisebbségvédelmi kezdeményezést támogató határozat születik, megkezdődhet a jogszabályalkotás, amely legalább két évet vehet igénybe.
Időben küldjék vissza az aláírásgyűjtő íveket
Csáky Csongor a Rákóczi Szövetség főtitkára arról beszélt, a hathatós magyarországi kampánynak köszönhetően mára tudják az emberek, miért is zajlik a Minority Safepack aláírásgyűjtés, hiszen még a legkisebb településen is körbejárnak az ívek. Elmondta, Magyarországról eddig elektronikusan 140 ezer aláírás gyűlt össze, míg a papíralakú íveken közel 150 ezer. Elmondta, véleménye szerint vannak még tartalékok hazánkban, hogy emelt fővel jelenthessük ki, Magyarország a kellő számú aláírással járult hozzá az ügy sikeréhez. Ugyanakkor arra kérte az aláírás gyűjtésben résztvevőket, hogy időben, lehetőleg minél hamarabb küldjék vissza az aláírt íveket, amely a Magyar Postán keresztül ingyenes.
A kezdeményezést elektronikusan itt is aláírhatja.
Forrás: PestiSrácok.hu; fotó: Minority Safepack
Facebook
Twitter
YouTube
RSS