Már nem nyomozhatnak Doszpot Péter és csapata mulasztásai után
Elévülés miatt úszhatják meg a felelősségre vonást az Aranykéz utcai robbantás eltüntetett bizonyítékainak ügyében a BRFK életvédelmi alosztályának volt munkatársai, köztük az alosztályt egykoron vezető Doszpot Péter is. A Nemzeti Nyomozó Iroda feljelentését elutasító Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis arról tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t, hogy ha el is követtek súlyos mulasztásokat és bűncselekményeket a 90-es évek végén hivatalban lévő, a négy halálos áldozatot követelő merénylet ügyében nyomozó rendőrök, ezek a cselekmények már olyan régen történtek, hogy az ügyészség nem indíthat ellenük eljárást.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
Elévülés miatt még 2014. március 19-én elutasította a Nemzeti Nyomozó Irodának az Aranykéz utcai robbantás kapcsán tett feljelentését a Központi Nyomozó Főügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Simon Richárd. A KNYF helyettes szóvivője hozzátette: a nyomozóiroda idén januárban tett feljelentést hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt ismeretlen tettesek ellen, mivel a négy halálos áldozattal járó merénylet nyomozati anyagából több kulcsfontosságú bizonyíték is eltűnt. Simon Richárd elmondta azt is, ha meg is valósultak a bűncselekmények, ezek olyan régen történtek, hogy elévülés miatt az ügyészség nem indíthatta el az eljárást. Érdemes kiemelni, hogy a rendőrök ugyan ismeretlen elkövetők vonatkozásában tették meg a szükséges lépéseket, de az 1998-as merénylet korábbi tárgyalásán felolvasott feljelentés szövege név szerint említette meg az egykori „sztárzsarut”, Doszpot Pétert, mint akinek a hivatali ideje alatt eltűnhettek a robbantás perdöntő bizonyítékai a BRFK-ról.
Kulcsfontosságú bizonyítékok hiányoznak
A feljelentés kitért rá, két kulcsfontosságú biztonsági kamera felvételről van szó. Az egyiken a korabeli rendőri jelentések szerint rajta volt jól láthatóan Rohác és Hamala, míg egy másik kamera pont felismerhető pozícióban, szemből rögzítette Jozef Rohácot. De az is csak a szerencsének köszönhető, hogy még a 2008-2009-es nyomozás során a BRFK életvédelmi alosztályát korábban vezető alezredes dolgozószobájában, a szekrény alján találtak több, az Aranykéz utcához kapcsolódó videóanyagot, amelyeket szintén nem csatoltak a nyomozati anyagokhoz. A felvételeken szerepelt például Boros néhány vallomása, illetve a Béke Hotelben megtartott helyszínelés képanyagai, de volt közöttük több 1998-as biztonsági kamera felvétel is. Ráadásul súlyos hibának tekintették azt is az ügyben eljáró nyomozók, hogy a BRFK illetékesei nem kérték le a helyszínen tartózkodó Lendvai János híváslistáit – hangzott el az Aranykéz utcai robbantás tárgyalásán. Ennek azért lenne most óriási jelentősége, mivel több vallomás is szól arról, hogy a Kacsa becenevű férfi a robbantás után telefonon jelentette Portiknak a sikeres merényletet. Kacsát ezzel meg is gyanúsították, de bizonyítottság hiányában megszüntették ellene az eljárást.
A fent említett hiányosságok kapcsán korábban megkérdeztük a BRFK életvédelmi alosztályát egykoron vezető Doszpot Pétert, akinek az irányítása alatt nyomoztak a négy halálos áldozatot követelő bűncselekményben. Az alezredes nem tudott arról, hogy évek óta fontos bizonyítékok hiányoznak az Aranykéz utcai robbantás aktáiból. Szerinte, ha ez így van, “meg kell azokat keresni”. Doszpot arra sem tudott válaszolni, hogy mi volt az oka annak, hogy Portik Kacsa becenevű jobbkezének miért nem kérték le az 1998. július 2-i híváslistáit. Doszpot Péter kérdésünkre hozzátette, Portikot ismeri ugyan, de magánemberként soha nem találkozott vele.
Doszpot Péter és munkatársai egyelőre megúszták a felelősségre vonást Fotó: TV2Nem sokon múlt Doszpot őrizetbe vétele
Doszpot vonatkozásában az Aranykéz utcai áldozat, Boros Tamás nővére is súlyos állításokat fogalmazott meg. A nő Rohácék tárgyalásán megemlítette, hogy megdöbbent, amikor a merénylet helyszínén meglátta az oda kiérkező, majd a későbbi nyomozást vezető életvédelmis zsarut, ugyanis az alezredes mosolygott az ott látottakon. Ha ez valóban így történt, akkor a „sztárzsarut” nem igazán hathatta meg a magyar maffiaháború legvéresebb eseménye, ahol több ártatlan áldozat is iszonyú kínok között halt meg. K. Györgyi, az Energol-vezér egykori bizalmasa pedig a Prisztás-gyilkosság első tárgyalásán azok között a volt rendőrök között említette Doszpot Pétert, akik pénzt kaptak az olajos alvilág rettegett alakjától, Portik Tamástól. A BRFK életvédelmi alosztályának egykori vezetője persze tagadta mindezt. Ennek ellenére mi úgy értesültünk, hogy a leszerelése előtt nem sokkal a hatóságok készültek Doszpot elfogására, ám a „sztárzsaru” még időben fülest kapott, így a tettenérés kudarcba fulladt.
Boros szerint nem véletlenül maradtak megoldatlanok a leszámolásos ügyek
Talán az sem meglepő, hogy az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás ugyancsak megemlítette Doszpot Péter nevét az 1997-es videovallomásában. Leszerelése után az MSZP nagykátai képviselőségét elvállaló Doszpotról Boros azt állította, hogy egy évig a több százmilliós csalásairól elhíresült úszómenedzser, Zemplényi Györgynek volt a testőre, és akinek védelmét Tasnádi Péter szervezte meg. Boros szerint Zemplényi mellett Doszpot sok pénzt keresett, az éjszakai életben pedig kapcsolatokat épített ki. Ezek után visszavették a rendőrséghez, pedig Doszpot kapcsolatai “ide is és oda is” megmaradtak. A pentitó szerint ennek volt köszönhető, hogy a fővárosi rendőrség egyik leszámolásos, vagy robbantásos ügyben sem tudott eredményt felmutatni. A vallomásrészlet végén a Boros meghallgatásán részt vevő ügyésznő megkérdezte, hogy van-e Doszpotról még valami. Boros erre egy homályos történetet adott elő, hogy Tanyi Györgyék valamilyen formában korrumpálták, de ez nem hangzott túl meggyőzőnek.
A védelmi szolgálat is ráindult a volt zsarukra
Éppen a Népszabadság is ma adta hírül, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálja, hogy szakmai hibák vagy az alvilággal együttműködő hivatásosok árulása miatt nem sikerült felderíteni számos, a 90-es években elkövetett gyilkosságot, alvilági leszámolást és több nagy gazdasági bűncselekmény hátterét. A lap szerint több ügyben ugyanis felvetődött a gyanú, hogy a nyomozást szándékosan, esetleg megbízást teljesítve siklatták félre annak idején. Kérdés, hogy azok, akik miatt nem sikerült elfogni a tetteseket, vajon mióta működtek együtt alvilági megbízóikkal. Csak korruptak voltak, vagy az alvilági csoport tevékenységének a részesei? - tette fel a kérdést a szerző, aki szerint ez utóbbi esetben akkori tettükért még ma is felelősségre vonhatók. A lap állítja, vizsgálják továbbá, hogy az olajügyekben a rendőrség első számú koronatanújaként elhíresült Boros Tamásnak a televízióban is bemutatott videovallomása milyen csatornákon keresztül jutott el röviddel az elkészülte után Portik Tamáshoz. Jelenleg Portikot vádolják azzal, hogy megbízást adott az Aranykéz utcai merényletre, amelyben Boroson kívül három vétlen járókelő is meghalt, és több mint húszan megsebesültek.
Címlapfotó: MTI
