Mára azt kell bizonygatnunk, hogy egy keresztény, egy jobboldali is lehet demokrata - Vita a kereszténydemokrácia reneszánszáról

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a pódiumbeszélgetésen felidézte, két évtizednyi együttműködés után döntött úgy a Fidesz, hogy elhagyja az Európai Néppártot, amelynek számos másik tagpárt örült. Ugyanakkor hozzátette, ha megnézzük a német CDU 1994-es programját, akkor az számtalan helyen összecseng azzal, amit a Fidesz ma mond, a német párt azonban mára ezt nem vállalná.

Úgy vélte, az Európában létrejövő törésvonal inkább földrajzi és társadalmi eredetű, mint ideológiai vagy politikai. Gulyás Gergely szerint erre utal, hogy a Visegrádi Négyek országait különböző pártcsaládokba tartozó politikusok vezetik, mégis egységesen utasították vissza a migrációt.

A kancelláriaminiszter arról is beszélt, a Fidesz és a hasonló értékrendű európai pártok számára most az a legnagyobb kihívás, hogy egy, az Európai Néppárttól jobbra álló, de nem szélsőséges szövetséget hozzanak létre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szélsőségesség kritériumait a kereszténydemokratáknak maguknak kell meghatározniuk, a baloldal ugyanis szinte a legártatlanabb véleményt is képes szélsőségesnek bélyegezni. Gulyás Gergely elmondta, a pártszövetséghez való csatlakozást, egyáltalán a kereszténydemokrata értékek felvállalását sok párt vagy politikus csak akkor tenné meg, ha már valaki megvívta és győzelemre vitte a kereszténydemokrata érdekérvényesítést. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a gazdasági különbségek továbbra is fennállnak Kelet-, és Nyugat-Európa között, tehát Kelet-Európa feladata gazdaságilag felzárkózni a Nyugathoz, de mindezt úgy, hogy megőrzi identitását.

Egy erőszakos kisebbség terjeszti hatalmát a világban

Dominik Tarczynki, lengyel EP-képviselő hozzászólásában arról beszélt, nagyon fontos, hogy a mindennapokban is megtaláljuk, mit jelent a kereszténydemokrata gondolat, és ezt megtapasztalhatta első magyarországi útja során, amikor megkóstolta a magyar ételeket és megtekintett egy népzenei előadást. Szólt arról, kulturális háború zajlik a világban, Svédországban például "új istent" imádnak a humanitárius cselekedetek képében, és azt hangsúlyozzák, azzal, hogy segítik a migrációt, jobb emberek, mint a keresztények. Az más kérdés, hogy később ez a hozzáállás őket fogja felfalni. A lengyel politikus hozzátette, az Egyesült Államokban könyveket égetnek, szobrokat döntenek, saját múltjukat próbálják eltörölni, de ez a forradalom is fel fogja végül falni a gyermekeit. Egy erőszakos kisebbség terjeszti egyre szélesebbre hatalmát a világban, Európa jövője szerinte ugyanakkor a csendes többség kezében van, amelynek nem lenne szabad tovább hallgatnia. Dominik Tarczynki kitért arra, a kommunisták utálták és üldözték az identitást, a gyökereket, a kereszténységet, családot, azaz mindazt, amely egy embert egy adott területhez kapcsolja, és ez most visszatért, de már egész Európára kiterjedt. Kiemelte, nagyon megtévesztő, hogy egyesek kereszténydemokratának vallják magukat, miközben például nem életpártiak, támogatják az abortuszt. Úgy vélte, a kereszténydemokráciát az alapjaihoz visszatérve kell megújítani, és minden nap újra kell építeni.

A Biblia a kereszténydemokraták alkotmánya

Ján Maros szlovák miniszterelnöki tanácsadó a témához hozzászólva azt fejtegette, véleménye szerint minden politikusnak politikai pályája elején a tükör elé kell állnia, és feltennie magának, mennyiben hisz, hogy a végítélet során elszámoltatják az életben elkövetett bűneiért, hogyan viszonyul például a pénz csábításához. Hozzátette, nincs annál szomorúbb, ha egy magát kereszténydemokrataként aposztrofáló politikus nem hagy háta maga után semmit, rosszabb esetben szegénységet. Kiemelte, a politikusok számára különösen nehéz feladat, hogy egy gyorsan változó világban képesek legyenek hűek maradni alapértékeikhez, hogy a társadalom szolgálóivá tudjanak válni. A politikus szerint, nem kell feltalálni a spanyolviaszt, egyszerűen vissza kell találni a Bibliához, amely a kereszténydemokraták alkotmánya, és amelyet a politikusoknak követniük kell.

A baloldaliak kezében vannak a legfontosabb kulturális intézmények és a média

John O’Sullivan, a Duna Intézet elnöke elmondta, az a kereszténydemokrácia, amely egykor lerakta az Európai Unió alapelveit, mára válságba került, különösen Nyugat-Európában. Mint kifejtette, a közép-európai országok, amelyek megtapasztalhatták a kommunista elnyomást, „be vannak oltva” a kommunizmus ellen, ugyanakkor a rangos nyugati egyetemek, kulturális intézmények, a sajtó, sőt Hollywood is a baloldali progresszivizmus kezében van, és ezek több ponton támadják az emberi identitást. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a kereszténydemokrata látásmód, hagyománytisztelet is próbáljon magának utat törni, például az oktatás terén, vagy a választások megnyerésével, illetve azok megtalálásával, aki ugyan már nem vallásosak, de elismerik a keresztény kultúra alapvetéseit.

Egy jobboldali is lehet demokrata

Szilágyi Zsolt, az RMDSZ kül-, és nemzetpolitikai kabinetvezetője arról beszélt, szerinte nem beszélhetünk a kereszténydemokrácia reneszánszáról, ugyanakkor igény az lenne rá. Kifejtette, a kelet-európai kereszténydemokraták antikommunisták, és politikai identitásuk erősen összekötődik a szabadsággal. Az európai baloldal mindezt képtelen megérteni, hiszen számukra Európában csak a nácizmus pusztított, a kommunizmus bűneit elhallgatják. Elmondta, fontos lenne egy meghatározó kereszténydemokrata pólus létrehozása, amely képes erőt felmutatni, és amely elismerteti az európai baloldallal a kommunizmus bűneit. Kiemelte, azt is el kell fogadtatni, hogy a demokrácia nem a baloldalisághoz, liberalizmushoz köthető érték.

Fotók: MTI