Nemcsak Erdélyben, hanem több csonka-magyarországi településen is lesznek megemlékezések ma, a székely szabadság napján. Budapesten, a Hősök terén este 6 órakor tart megemlékezést a Székelyföldért Társaság. Emellett több vidéki településen is megemlékeznek a székely vértanúk 1854-es kivégzésének évfordulóján, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a székely szabadság napjává nyilvánított.
Az évfordulón az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetője – Török János, Gálfi Mihály és Horváth Károly – marosvásárhelyi emlékoszlopánál szerveznek évről évre megemlékezést. A 2013-as és 2014-es rendezvény felvonulással és a romániai-erdélyi régiók kialakítására vonatkozó romániai kormányzati elképzelések elleni, a székelyföldi autonómiaigényt megjelenítő tiltakozással végződött. Mind a 2013-as, mind a polgármester által betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt.
Az SZNT az idén is felvonulással és a prefektusi hivatal előtti tiltakozó megmozdulással társította volna a megemlékezést, Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere azonban csak az emlékmű melletti megemlékezést engedélyezte. A felvonulást és a tiltakozó megmozdulást arra hivatkozva tiltotta be, hogy az elmúlt két évben a hatóságok rendbontásokat tapasztaltak, és a felvonulás által érintett egyik helyszínen korábban már más rendezvényt engedélyezett.
Izsák Balázs Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke ezek után írásban kérte Maros megye prefektusát, hogy támadja meg a törvényszék közigazgatási osztályán a törvénytelen döntést, és maga is a törvényszékhez fordult a dokumentum érvénytelenítéséért. Az SZNT elnöke úgy vélte: nem az a legfontosabb kérdés, hogy lesz-e felvonulás és tiltakozás a székely szabadság napján, hanem szerinte a romániai demokrácia a tét.
Izsák Balázs nyomatékosította: a gyülekezési jogot biztosító román törvény szerint a tiltakozó megmozdulások nem engedélykötelesek, a jogszabály csupán bejelentési kötelezettséget ír elő. Hozzáfűzte: a hatóságnak csak akkor állna jogában betiltani egy tiltakozó megmozdulást, ha például arról lenne tudomása, hogy a tiltakozók államcsínyt készítenek elő.
Keddre Sepsiszentgyörgyre, Gyergyószentmiklósra és több más székelyföldi településre is tüntetéseket hirdettek emiatt helyi kezdeményezők.
Forrás: MTI, Haromszek.ro
Kiss Emese
2015-03-11 at 10:07
Miért olyan nehéz kimondani,hogy Románia,ha itt élne fel tenném a kérdést önnek is. Mi nem az anya országba verjük a mellünket a számítógép mellől. Mi kimegyünk a térre,és próbálunk tenni azért,hogy legyen egy szebb jövőjük a gyerekeinknek(ha már nekünk nem lehet).Nem nagy Magyarországot akarjuk,nem kell félni,a mi hazánk itt van,nem megyünk oda!!!,csupán autonómiát Székelyföldnek!
Erdély nevű országrész nem létezik??
“Erdély! A keleti-Kárpátok,a Déli-Kárpátok és az Erdélyi Sziget-hegység által közrefogott országrész.Hívták Erdőelvének,Transylvaniának,Báthory Gábris fejedelem”Tündérkertnek”,Ady Endre a “legendák és jelek”földjének nevezte.
De bárminek is hívták,ez a föld magyar!Attila király népe élt itt egykoron,ide tért vissza Csaba királyfi a “hadak útján”.Erdély a honfoglalástól fogva a magyar királyság része,s az is maradt végig,még az erdélyi fejedelemség idején is.Hiszen nagy fejedelmei,a Báthoryak,Bocskai,Bethlen,Thököly,a Rákócziak mind magyarok voltak.Itt alapította Szent István királyunk a hét vármegyét,Váradon nyugszik nagy királyunk,Szent László,Itt emelkedik a Hunyadiak csodálatos vára,és Kolozsvárott született Mátyás…Erdély történetét hűen tükrözik ellentmondásai,iszonyatos tragédiái,keserű nyomorúságot hozó katasztrófái,szüntelen világító,lobogó lármafái(és mégsem kívánkozunk el innen!)
…nem a Csatorna volt a fontos,hanem egy halálra ítélt nemzedék elpusztítása. Ha százezrek meghalnak,a milliók behúzzák a nyakukat és hallgatnak.Engedelmes bárányokként azt lehet tenni velük,amit Hatalom éppen akar. És a román Gulák többtucatnyi”egysége”megtelt névtelen sírokkal,hallgató temetőkkel melyekből mint az Ábel kiontott vére,égre kiált a jajpanasz az igazságtalanság és kegyetlenség miatt,amely kiirtott egy tettre,alkotásra kész embernemzedéket.Auschwitz,Buchenwald,Treblinka meg a többiek rég bevonultak az emberiség tudatába.Mindenik egy-egy örök időre szóló Mementó: Soha többé!…A román megsemmisítő táborok mégis ismeretlenek a nagyvilág előtt,valamint azok is,akik azokban szenvedtek.” Ezért nehéz kimondani,hogy Románia! Vagy ezért kellene hangoztassuk??(Mi székelyek vagyunk!)De hát egy kívül álló mit is tudjon. A fájdalom soha nem múlik el,nem felejtünk! Erdély,nem Románia!