Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya – szögezte le az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel. Maruzsa Zoltán szerint helyes, ha szakmai viták folynak arról, hogy mely írók kerüljenek a tananyagba, de nem írók véleménye fog dönteni. Mint ahogy lapunk is beszámolt róla, a napokban Tóth Krisztina író, költő egy írása nyomán vita alakult ki arról, hogy Jókai Mór Az arany ember című regénye a nemi szerepek ábrázolása miatt legyen-e kötelező olvasmány.
Maruzsa Zoltán emlékeztetett: tavaly megjelent az új Nemzeti alaptanterv (NAT), és ha változik a tananyag tartalma, akkor logikus, hogy a számonkérés is változzon. De sietségre semmi ok: a magyarérettségi 2023-tól változik, az új rendszerben pedig először 2024-ben vizsgáznak a gyerekek.
Jelenleg a Nemzeti Pedagógus Kar véleményezi a tervezeteket
– tette hozzá Maruzsa Zoltán. A riporternek arra a felvetésére, hogy a Magyartanárok Egyesülete szerint nyolcvan évvel ezelőtti szemlélet jelenik meg az elképzelésekben, azt mondta: a tárca olyan kompromisszumos megoldásra törekszik, ami a modernistáknak és a tradicionalistáknak is megfelel. A járványhelyzetről szólva az államtitkár megjegyezte: a nyugodtabb január után most a közoktatásban is érezhető az emelkedő esetszám, nőtt a rendkívüli szünetek száma, jellemzően egy-egy intézményben rendelik el egy hétre. Jelenleg az óvodák kilenc és az általános iskolák tizenhat százalékában van rendkívüli szünet. Az idei érettségit továbbra is a hagyományos módon – írásbeli és szóbeli számonkéréssel – tervezik megtartani.
Ez biztonságosan lebonyolítható a már tavaly tavasszal, ősszel, illetve idén januárban is kipróbált és bevált módszerrel
– hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor
khm
2021-02-25 at 19:24
Jókai Mór rengeteg örömet adott az írásaival.
Nem szabad kihagyni semelyik nemzedéknek sem. (persze,csak akik szeretnek olvasni,bár erre az a “képolvasás” aligha alkalmas) Ám ha valaki elavultnak tartja,lelke rajta,de akkor a tegnapelőtti versek,novellák egyebek is avíttak! Csak a holnapi a jó!
csakafidesz
2021-02-25 at 14:39
A tízparancsolat nem lehet opciós. Az ember vagy betartja Isten törvényeit, vagy nem. Azt nem lehet, hogy ne paráználkodj az nem kell, a ne ölj az opciós..
csakafidesz
2021-02-25 at 14:36
Hessler!
“Madách ‘Ember tragédiája’ vegytisztán olvashatatlan mára, annyira nehézkes és sokszor kimódolt/mesterkélt a nyelve. Holott maga a történet és annak filozófiai mélysége, ha lehet ilyet mondani: több, mint világszínvonalú!!”
Nekem a kezemben volt az eredeti szöveg, kiemelve Arany János javításaival. A régebbi tényleg nehezen érthető. Arany az elavult szavak százait vette ki, márpedig amit ő kijavított az érteni illik.
csakafidesz
2021-02-25 at 14:32
Mi az, hogy “olvashatatlan” Jókai? Erdlyben a pincérnő ezt mondta nekünk. “Kendteknek mit hozhatok?” Értettü a “kend” szót, holott itt Magyarországon már nem használatos. Ha ezzel van tele Jókai? Istenem, illik tudni, hogy az Ön és maga kifejezés mellett ott van(volt) a kend is. A nyelvi műveltség ott kezdődik, hogy a régi kifejezést is megértjük.
Gábor
2021-02-25 at 11:31
Moliere! Miért kell folymatosan okoskodni? Fájt volna, ha most az egyszer nem kötsz bele az Maruzsa Államtitkát Úr véleményébe? Döntsd el, hogy melyik oldalon állsz! Ha az ellenzékén, akkor ne itt kommentelj!
moliere
2021-02-25 at 11:27
Azzal, hogy Maruzsa ezt kimondta, máris vita tárgyává tette, vagy megerősítette, hogy vita tárgya.
Gábor
2021-02-25 at 10:17
Hesselezredes! Moldova Györgynek valóban vannak jó könyvei (Magyar Atom, A Szent Imre-induló stb.), de magára valamit is adó nemzeti érzelmű ember nem tart ilyeneket a könyvespolcán. Viszont nekem is be kell vallanom, hogy régebben nem voltam ennyire tudatos ebben a témában. Ottlik, Spiró, Esterházy művei állandó vendégek voltak az olvasó sarkomban. Sőt kedvenc költőmnek általában Ady Endrét neveztem meg és a gyerkeim imádták Janikovszky és Lázár Ervin történeteit. Viszont megjavulni sosem késő!
Gábor
2021-02-25 at 10:00
Így van! Jókai Mór életútjának és műveinek ismerete az alapműveltséghez tartozik. Ez nem képezheti vita tárgyát. Azt viszont nagyon helyesnek tartom hogy a szélsőségesen liberális, pacifista Ottlik és a magyarallenes Imre Kertesz kimaradt a tantervből. Remélem eljön idő, amikor a tanterv mellett legalalább az iskolai könyvtárak polcait is megtisztítják ezektől a szerzőktől.
Hesslerezredes
2021-02-25 at 09:55
Na, azért kicsit óvatosabban.
Jókai jónéhány könyve konkrétan olvashatatlan.
Pld. ott van a ‘Fekete gyémántok’.
De ennek többek között az az oka, hogy ezek a regények újságokban és folytatásokban jelentek meg először, és az író az egyes részek után kapta a pénzt.
Érdeke volt tehát húzni a sztorit, mint a rétestésztát.
Azonkívül az irodalom mindig kor-ízlést és kor-szellemet szolgál ki.
170-180 év alatt igencsak megváltozott mind a kettő.
Madách ‘Ember tragédiája’ vegytisztán olvashatatlan mára, annyira nehézkes és sokszor kimódolt/mesterkélt a nyelve. Holott maga a történet és annak filozófiai mélysége, ha lehet ilyet mondani: több, mint világszínvonalú!!
Vagy ott van Károli Biblia fordítása. Maga a borzalom.
A szomorú csak az, hogy Eszterházy és Kertész, vagy Konrád IS egészen konkrétan olvashatatlanok – pedig elvileg abszolút mai írók.
Én kikapcsolódásként Móra Ferencet és Mikszáth Kálmánt szoktam olvasni, időnként Gárdonyi Gézát, és a mai írók közül – kövezzetek meg – Moldova Györgyöt (mármint utóbbi szatíráit, mert a “komoly” művei viszont szintén olvashatatlanok).
De persze az irodalom is alapvetően ízlés kérdése.
bl
2021-02-25 at 09:51
A téboly akkor kezdődhetett a bölcsészetben amikor a tízparancsolat opcióssá vált. Abszolút igazodási pont nélkül válogatott hülyeségeket lehet kitalálni és terjeszteni.
Jókai, Mikszáth, Márai, ezek alapok kellene legyenek, de nem kötelező olvasmányként. Oda kellene eljutni, hogy mindenki végigolvassa őket. Az összeset.