Pesti Srácok

Juncker pere

Juncker pere
Per kezdődött tegnap Luxemburgban. Amelyben Magyarország és Szlovákia meg merte jegyezni, hogy nem akarunk kötelezően migránst befogadni. Az EU vezetése azonnal ellenünk támadt, hét tagállam nevében képviselve egész Európát.

Ma igazán jó hangulatban keltem. Sütött a nap, újra kinyitott a csepeli strand, nem nagyon hittem, hogy bármi komoly problémával kell szembenéznem. Olyan tavaszi kellemesnek tűnt ez az egész.

Ekkor hívtak! Remegő hanggal értesített barátom: Luxemburg el akarja ítélni Magyarországot! Őszintén megmondom, nem tudtam hova kapni rémületemben. Most akkor mi lesz?
PestiSracok facebook image

Gyorsan elrohantam a számítógéphez. Érdekelt az az információ, hogy Luxemburg hány páncélos hadosztályt küld Magyarország ellen? Az is felmerült, hogy Luxemburgnak egyáltalán mi köze van hozzánk?

Aztán kiderült, hogy Luxemburgban van egy uniós bíróság, ahol rólunk hoznak döntéseket. Hogy miért nem lehet az összes ráérő uniós bürokratát egy városba összesűríteni, azt sohasem értem meg. Rossz a demokrácia-mércém, gondolom.

De üsse kavics, ha a brüsszeli és strasbourgi irodákban nincs kapacitás, hát vigyük máshova azt a bíróságot. Ha az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, akkor tuti, hogy ez jó döntés.

Félreértés ne essék, Juncker úr még nem volt uniós vezető, amikor Luxemburgba helyezték az ügyintézést. Akkor Juncker úr luxemburgi kormányfő volt még, személyes korrupciós ügyekben időzve. Akkor akadályozta meg az adóelkerülés ellen tervezett európai uniós lépések meghozatalát.

Erről mind a mai napig se Brüsszelben, se Strasbourgban, se Luxemburgban nincs per. Erről úgy elfeledkeztek, mintha nem is történt volna semmi - nem is igen vizsgálták az ügyet, minek? Egy kis „adóelkerülés” jól jött már itt is, ott is…

Luxemburgban egy másik per van. Azt Magyarország és Szlovákia kezdeményezte, mert független európai országként úgy döntöttek, hogy nem szeretnének kötelezőn migránsokat befogadni. Az említett két országot a lengyelek is támogatták.

A tökéletes uniós jogrend szerint bármilyen vélemény ellen lehet tiltakozni. Ez egy szép dolog, biztos illeszkedik valamilyen esélyegyenlőséget tudatosító brüsszeli jogszabályba. Talán igazuk is van, ha valakinek nem tetszik valaki véleménye, hát szóljon.

Luxemburgban viszont a magyar, szlovák és lengyel vélemény ellen az Európai Tanács és Európai Bizottság sorakozott fel. Értik? Két közösségi szerv, amelynek közösségi véleményt kell képviselnie. Aztán a problémát felfedezve gyorsan odaugrott az ET és az EB mellé Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Görögország, Svédország és Luxemburg.

Meglehet, nem tudok számolni, de biztos, hogy az Európai Uniónak ennyi tagállama van? Amelyek véleményét egy közösségi szervezetnek képviselnie kell? Hét darabot és nem (bruttó) huszonnyolcat?Akkor ez most hogyan is van?Mi magyarok, szlovákok, lengyelek vagy bárki nem dönthetünk a saját sorsunkról? Kit akarunk befogadni, kit nem? Hogyan akarunk élni? Az európai szolidaritás az az, hogy néhány tagállam diktál?Néhány vezető mindenek felett áll?Hol marad Juncker pere?

Fotó: diplomaci.blog.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.