Pesti Srácok

Juncker pere

Juncker pere
Per kezdődött tegnap Luxemburgban. Amelyben Magyarország és Szlovákia meg merte jegyezni, hogy nem akarunk kötelezően migránst befogadni. Az EU vezetése azonnal ellenünk támadt, hét tagállam nevében képviselve egész Európát.

Ma igazán jó hangulatban keltem. Sütött a nap, újra kinyitott a csepeli strand, nem nagyon hittem, hogy bármi komoly problémával kell szembenéznem. Olyan tavaszi kellemesnek tűnt ez az egész.

Ekkor hívtak! Remegő hanggal értesített barátom: Luxemburg el akarja ítélni Magyarországot! Őszintén megmondom, nem tudtam hova kapni rémületemben. Most akkor mi lesz?
PestiSracok facebook image

Gyorsan elrohantam a számítógéphez. Érdekelt az az információ, hogy Luxemburg hány páncélos hadosztályt küld Magyarország ellen? Az is felmerült, hogy Luxemburgnak egyáltalán mi köze van hozzánk?

Aztán kiderült, hogy Luxemburgban van egy uniós bíróság, ahol rólunk hoznak döntéseket. Hogy miért nem lehet az összes ráérő uniós bürokratát egy városba összesűríteni, azt sohasem értem meg. Rossz a demokrácia-mércém, gondolom.

De üsse kavics, ha a brüsszeli és strasbourgi irodákban nincs kapacitás, hát vigyük máshova azt a bíróságot. Ha az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, akkor tuti, hogy ez jó döntés.

Félreértés ne essék, Juncker úr még nem volt uniós vezető, amikor Luxemburgba helyezték az ügyintézést. Akkor Juncker úr luxemburgi kormányfő volt még, személyes korrupciós ügyekben időzve. Akkor akadályozta meg az adóelkerülés ellen tervezett európai uniós lépések meghozatalát.

Erről mind a mai napig se Brüsszelben, se Strasbourgban, se Luxemburgban nincs per. Erről úgy elfeledkeztek, mintha nem is történt volna semmi - nem is igen vizsgálták az ügyet, minek? Egy kis „adóelkerülés” jól jött már itt is, ott is…

Luxemburgban egy másik per van. Azt Magyarország és Szlovákia kezdeményezte, mert független európai országként úgy döntöttek, hogy nem szeretnének kötelezőn migránsokat befogadni. Az említett két országot a lengyelek is támogatták.

A tökéletes uniós jogrend szerint bármilyen vélemény ellen lehet tiltakozni. Ez egy szép dolog, biztos illeszkedik valamilyen esélyegyenlőséget tudatosító brüsszeli jogszabályba. Talán igazuk is van, ha valakinek nem tetszik valaki véleménye, hát szóljon.

Luxemburgban viszont a magyar, szlovák és lengyel vélemény ellen az Európai Tanács és Európai Bizottság sorakozott fel. Értik? Két közösségi szerv, amelynek közösségi véleményt kell képviselnie. Aztán a problémát felfedezve gyorsan odaugrott az ET és az EB mellé Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Görögország, Svédország és Luxemburg.

Meglehet, nem tudok számolni, de biztos, hogy az Európai Uniónak ennyi tagállama van? Amelyek véleményét egy közösségi szervezetnek képviselnie kell? Hét darabot és nem (bruttó) huszonnyolcat?Akkor ez most hogyan is van?Mi magyarok, szlovákok, lengyelek vagy bárki nem dönthetünk a saját sorsunkról? Kit akarunk befogadni, kit nem? Hogyan akarunk élni? Az európai szolidaritás az az, hogy néhány tagállam diktál?Néhány vezető mindenek felett áll?Hol marad Juncker pere?

Fotó: diplomaci.blog.hu

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.