Pesti Srácok

Juncker pere

Juncker pere
Per kezdődött tegnap Luxemburgban. Amelyben Magyarország és Szlovákia meg merte jegyezni, hogy nem akarunk kötelezően migránst befogadni. Az EU vezetése azonnal ellenünk támadt, hét tagállam nevében képviselve egész Európát.

Ma igazán jó hangulatban keltem. Sütött a nap, újra kinyitott a csepeli strand, nem nagyon hittem, hogy bármi komoly problémával kell szembenéznem. Olyan tavaszi kellemesnek tűnt ez az egész.

Ekkor hívtak! Remegő hanggal értesített barátom: Luxemburg el akarja ítélni Magyarországot! Őszintén megmondom, nem tudtam hova kapni rémületemben. Most akkor mi lesz?
PestiSracok facebook image

Gyorsan elrohantam a számítógéphez. Érdekelt az az információ, hogy Luxemburg hány páncélos hadosztályt küld Magyarország ellen? Az is felmerült, hogy Luxemburgnak egyáltalán mi köze van hozzánk?

Aztán kiderült, hogy Luxemburgban van egy uniós bíróság, ahol rólunk hoznak döntéseket. Hogy miért nem lehet az összes ráérő uniós bürokratát egy városba összesűríteni, azt sohasem értem meg. Rossz a demokrácia-mércém, gondolom.

De üsse kavics, ha a brüsszeli és strasbourgi irodákban nincs kapacitás, hát vigyük máshova azt a bíróságot. Ha az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, akkor tuti, hogy ez jó döntés.

Félreértés ne essék, Juncker úr még nem volt uniós vezető, amikor Luxemburgba helyezték az ügyintézést. Akkor Juncker úr luxemburgi kormányfő volt még, személyes korrupciós ügyekben időzve. Akkor akadályozta meg az adóelkerülés ellen tervezett európai uniós lépések meghozatalát.

Erről mind a mai napig se Brüsszelben, se Strasbourgban, se Luxemburgban nincs per. Erről úgy elfeledkeztek, mintha nem is történt volna semmi - nem is igen vizsgálták az ügyet, minek? Egy kis „adóelkerülés” jól jött már itt is, ott is…

Luxemburgban egy másik per van. Azt Magyarország és Szlovákia kezdeményezte, mert független európai országként úgy döntöttek, hogy nem szeretnének kötelezőn migránsokat befogadni. Az említett két országot a lengyelek is támogatták.

A tökéletes uniós jogrend szerint bármilyen vélemény ellen lehet tiltakozni. Ez egy szép dolog, biztos illeszkedik valamilyen esélyegyenlőséget tudatosító brüsszeli jogszabályba. Talán igazuk is van, ha valakinek nem tetszik valaki véleménye, hát szóljon.

Luxemburgban viszont a magyar, szlovák és lengyel vélemény ellen az Európai Tanács és Európai Bizottság sorakozott fel. Értik? Két közösségi szerv, amelynek közösségi véleményt kell képviselnie. Aztán a problémát felfedezve gyorsan odaugrott az ET és az EB mellé Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Görögország, Svédország és Luxemburg.

Meglehet, nem tudok számolni, de biztos, hogy az Európai Uniónak ennyi tagállama van? Amelyek véleményét egy közösségi szervezetnek képviselnie kell? Hét darabot és nem (bruttó) huszonnyolcat?Akkor ez most hogyan is van?Mi magyarok, szlovákok, lengyelek vagy bárki nem dönthetünk a saját sorsunkról? Kit akarunk befogadni, kit nem? Hogyan akarunk élni? Az európai szolidaritás az az, hogy néhány tagállam diktál?Néhány vezető mindenek felett áll?Hol marad Juncker pere?

Fotó: diplomaci.blog.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.