Juncker, avagy a képmutatás diadala
„Az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra” - jelentette ki Jean-Claude Juncker. A felvetés minősítésébe nem mennék bele, de az komoly, hogy Juncker úr az „emberek véleményére” hivatkozik?
Nem zárom ki, hogy lehet értelme az órareformnak, habár azokban az országokban, ahol kipróbálták, nemigen vált be.
De igazából nem is ez a kérdés lényege. Juncker úr ennyi erővel kezdeményezhette volna, hogy minden csemegeuborkás üvegben ugyanannyi termék legyen, sőt azt kötelező meg is számlálnia mindenkinek. Mert uniós előírás.
Erre tegnap kísérletet tettem, három üveget is vásárolva. A szám nem egyezett, mert egyik uborka nagyobb, a másik meg kisebb volt. Ráadásul minden lelkesedésem és az uniós politikára való nyitottságom ellenére sem tudtam annyi uborkát megenni. Lehet, hogy ehhez luxemburginak kell lenni.
Az uborka-hasonlatból le lehet vonni némely következtetést. Talán van értelme annak, ha nem fölösleges dolgokra költjük a pénzt. Ez az Európai Unió esetében hangsúlyozottan igaz.
Mert arra van büdzsé, hogy a gyümölcsfák és szőlészetek kivágására buzdítsák a termelőket. Azok fejlesztésére? Hát az a pénz a franciáknak jár.
Aztán felmerül az is, hogy ki vezeti ezt a brüsszeli üzemet. Hogy valóban a tagállamok mindegyikének érdeke érvényesül-e, vagy már sokkal inkább a bürokrata ügymenet a lényeg?
Juncker ennek a képviselője, vezetője. A létezését akarja lépten-nyomon igazolni, hasonlóan kollégáihoz. Ügyeket kreálnak, aktákat tologatnak, látványos bejelentéseket tesznek – amelyeknek semmi hatása. Ezért és így fenntartani ezt a rendszert aligha érdemes. Ezt felturbózni pedig, az úgynevezett „szuper-Európa” végképp nem a mi érdekeinket szolgálja.JeaVégezetül - a hasonlathoz visszatérve - luxemburgi csemegeuborkát még nem ettem. Szükségét sem érzem. fotó: express.co.uk
