Pesti Srácok

Juncker, avagy a képmutatás diadala

Juncker, avagy a képmutatás diadala

„Az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra” - jelentette ki Jean-Claude Juncker. A felvetés minősítésébe nem mennék bele, de az komoly, hogy Juncker úr az „emberek véleményére” hivatkozik?
PestiSracok facebook image
„Az emberek ezt akarják, mi pedig megcsináljuk" – mondta az Európai Bizottság elnöke. A nyilatkozatot olvasva kiesett a toll a kezemből, mert azért legyen már határa a képmutatásnak és áldemokrácia-mímelésnek.

Nem zárom ki, hogy lehet értelme az órareformnak, habár azokban az országokban, ahol kipróbálták, nemigen vált be.

De igazából nem is ez a kérdés lényege. Juncker úr ennyi erővel kezdeményezhette volna, hogy minden csemegeuborkás üvegben ugyanannyi termék legyen, sőt azt kötelező meg is számlálnia mindenkinek. Mert uniós előírás.

Erre tegnap kísérletet tettem, három üveget is vásárolva. A szám nem egyezett, mert egyik uborka nagyobb, a másik meg kisebb volt. Ráadásul minden lelkesedésem és az uniós politikára való nyitottságom ellenére sem tudtam annyi uborkát megenni. Lehet, hogy ehhez luxemburginak kell lenni.

Az uborka-hasonlatból le lehet vonni némely következtetést. Talán van értelme annak, ha nem fölösleges dolgokra költjük a pénzt. Ez az Európai Unió esetében hangsúlyozottan igaz.

Mert arra van büdzsé, hogy a gyümölcsfák és szőlészetek kivágására buzdítsák a termelőket. Azok fejlesztésére? Hát az a pénz a franciáknak jár.

Aztán felmerül az is, hogy ki vezeti ezt a brüsszeli üzemet. Hogy valóban a tagállamok mindegyikének érdeke érvényesül-e, vagy már sokkal inkább a bürokrata ügymenet a lényeg?

Juncker ennek a képviselője, vezetője. A létezését akarja lépten-nyomon igazolni, hasonlóan kollégáihoz. Ügyeket kreálnak, aktákat tologatnak, látványos bejelentéseket tesznek – amelyeknek semmi hatása. Ezért és így fenntartani ezt a rendszert aligha érdemes. Ezt felturbózni pedig, az úgynevezett „szuper-Európa” végképp nem a mi érdekeinket szolgálja.JeaVégezetül - a hasonlathoz visszatérve - luxemburgi csemegeuborkát még nem ettem. Szükségét sem érzem. fotó: express.co.uk
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.