Hosszú címlapinterjú jelent meg Matolcsy Györggyel a Mandinerben, amelyben a Magyar Nemzeti Bank elnöke részletesen elemezte a nemzetpolitikai eseményeket, beszélt az euró helyzetéről és arról, hogyan alakult ki mára az Egyesült Államok és Kína közötti kétpólusú világrend, amiből hazánk nagy hasznot húzhat, újabb aranykort hozva Magyarország számára. Ehhez csak az kell, hogy lépést tartsunk a technológiai váltással.
Matolcsy György első kérdését új könyvével kapcsolatban kapta, amiben nem túl fényes eredményt hirdet az euró eddigi teljesítményéről. Az unió közös valutájáról azt mondta, hogy az mindössze az árstabilitást, a pénzpiaci integráció mélyülését és az eurózóna-tagországokban az euró, mint fizetési eszköz iránti bizalmat hozta meg; ezeket leszámítva sem makrogazdasági, sem geopolitikai értelemben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az euró nem lett a dollár kihívója
Bármennyire bíztak is benne az alapító atyák, nem tudott a dollár igazi kihívójává válni. Az eltelt húsz évben az eurózóna jelentősége folyamatosan csökkent a globális gazdaságban az Egyesült Államokkal, de leginkább a gyorsan fejlődő Kínával szemben. A 2008-as krach és az azt követő mediterrán adósságválság rávilágított az euróövezet sérülékenységére, amelyet a koronavírus-válság tovább súlyosbított. Az euró befejezetlen projekt, amely a remélt európai egység helyett komoly és feloldhatatlannak látszó feszültségeket hozott a felszínre. A tapasztalatok egyébként is azt mutatják, hogy egyelőre nincs szükség egységes fizetőeszközre ahhoz, hogy egy ország vagy egy gazdasági régió jó makrogazdasági teljesítményt tudjon elérni. Láthattuk, hogy a 20. század második felében közös valuta nélkül tudott sikeres lenni Európa, most viszont csak halvány árnyéka önmagának. Sokat elmond az euró sikeréről, vagy inkább kudarcáról az a tény, hogy az övezeti tagállamok az eurócsatlakozás előtti két évtizedben nagyobb gazdasági növekedést produkáltak, mint az azt követő két évtizedben
– közölte a jegybank elnöke. Matolcsy György szerint az euró bevezetése színtiszta politikai döntés volt, amelynek hátterében az állt, hogy megalkossák az európai egyesült államokat. Úgy fogalmazott, hogy az eurót nem a földrész újjáépítésére, hanem az „európai álom” beteljesítésére hozták létre.
Ingatag alapokon
Ez az álom a Szovjetunió felbomlásának és Németország egyesülésének történelmi pillanatában született, és a közös pénz bevezetésében látta a mélyebb integráció zálogát. Gyorsan kiderült azonban, hogy a közös európai pénzt alapvetően jó időkre tervezték, pedig sorozatos válságokban kellett volna helytállnia. A közös fizetőeszköz ingatag alapokra épült: nincs közös költségvetés, közös pénzügyminiszter, egyelőre nincs bankunió, és nincs megfelelő dialógus sem az önálló monetáris politika hiányának veszélyeiről
– közölte, majd azzal folytatta, hogy az euróövezet alapja a monetáris integritás volna, csakhogy a közös monetáris politika szűk és szabályozott fiskális politikai mozgástérrel párosul, ami rendkívül nehézzé teszi az eurózónán belül a tagországok eltérő gazdasági kihívásainak kezelését.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Matolcsy György úgy gondolja, az Európai Unió és azon belül az euróövezet a mostani formájában nem képes megfelelő válaszokat adni a kihívásokra. Az unió jövőjével kapcsolatban három forgatókönyvet vázolt fel:
- az első egy laza együttműködés, amely esetében minden tagország az eurózóna tagja lenne, viszont stratégiai kérdésekben sokkal nagyobb döntési jogkörrel rendelkezne;
- a második a kétsebességes modell: egy kisebb, szorosabb, centralizált mag-Európa és egy lazább, nagyobb kör létrejötte;
- míg a harmadik az európai integráció meggyengülését és új, kisebb országcsoportok regionális együttműködését hozná el.
Európa lemaradásban van
A jegybankelnök könyvében azt írta: Európa jobban tenné, ha kimaradna a két világhatalom, az USA és Kína versenyéből, és hagyná, hogy kialakuljon egy stabil egyensúly a két állam között nélküle.
Az Amerikai Egyesült Államok globális vezető pozíciójának egyik legfontosabb pillére a dollár, a mai egyetlen világvaluta. Az USA mellé az utóbbi évtizedekben rohamléptekkel zárkózott fel Kína, és a globális versenyfutásban immár az első számú kihívó lett. Európa a 21. századot meghatározó technológiák terén mindkét nagyhatalommal szemben komoly lemaradásban van. Erős intézményrendszer és jelentős gazdasági potenciál nélkül nehéz egy ilyen éles geopolitikai versenybe beszállni, és nem is érdemes
– mondta, majd azzal folytatta, hogy Washington azért, hogy megőrizze vezető szerepét, folyamatos pénzügyi háborúkat indított versenytársai ellen, amik olyan finomított háborúk, amelyekben a hírszerzésnek, az ellenfél megtévesztésének, majd a különböző frontokon végrehajtott operációknak ugyanolyan szerepük van, mint a hagyományos háborúk esetében.
Amerikának nincs szüksége egyesült Európára
Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik
Ennek egy célja volt az eurozóna destabilizálása, hiszen az Egyesült Államoknak nincs többé szüksége egyesült Európára, valamint egy újabb rivális, globális valutára.
Fontos megjegyezni, hogy tágabb értelemben Európán kívül is zajlik ez a folyamat. A 2008-as válság után olcsó dollárhitelekkel árasztották el a feltörekvő országokat, aminek következtében a világban ugyanaz ismétlődött meg, mint nálunk a frankalapú hitelezésnél a 2000-es években: egyre nagyobb arányban adósodtak el ezek az országok. Ez az érintett területeken még súlyos problémákat okozhat
– fogalmazott Matolcsy György. A jegybankelnök szerint az Egyesült Államok kifinomult globális stratégiát alkalmaz hegemóniája megőrzésére. Véleménye szerint Európa az első világháborúval vesztette el vezető szerepét: akkor a szemben álló európai felek nemcsak a fizikai és a humán tőke területén szenvedtek el veszteségeket, de el is adósodtak az USA-val szemben.
Azóta egészen napjainkig Európa a saját belső gazdasági és politikai válságait igyekszik menedzselni. Az Egyesült Államok a 20. században többször bebizonyította, hogy globális hatalom. Megerősödve került ki az első és a második világháborúból, majd a hidegháborút is megnyerte, így egyedüli hatalom maradt
– közölte, és hozzátette: Kína új keletű felemelkedése azonban megkérdőjelezhetetlen. Kérdés, hogy az USA megtartja-e az eddigi együttműködését Kínával, vagy háborúba kezdenek, hogy eldőljön, ki az erősebb. Az átrendeződést Európának is fel kell ismernie, és reagálnia kell.
Meg kell őrizni a 2010-től felépülő siker három tartópillérét
Az MNB elnöke szerint egy új, kétpólusú világrendben létre tudna jönni az egyensúly az eltérő gondolkodásmód hozadékaként a mostani kereskedelmi konfliktusok ellenére is. Elmondása szerint a két szuperhatalom biztosítja az alapvető közjavakat: a stabilitást, a békét, a nyílt piacokat és az emberiség technológiavezérelt fejlődését.
Stabil geopolitikai egyensúly esetén Magyarország is felemelkedő pályán haladhat előre; ehhez jól kell alkalmazkodnunk a környezet változásához. Rövid távon az eddigi eredmények megőrzésére kell fókuszálnunk. A koronavírus-járvány hozta új körülmények között is képesek vagyunk folytatni az immár több, mint hét éve tartó felzárkózást. Évente átlagban két százalékpontos növekedési többletet tudunk elérni az Európai Unió átlagához képest
– mondta a jegybankelnök, aki szerint meg kell őrizni a 2010-től felépülő siker három tartópillérét, a politikai stabilitást, a pénzügyi egyensúlyt és a gazdasági növekedést. Matolcsy György azt jósolja, hogy Európa lemarad a negyedik ipari forradalom élvonalától.
A 21. század nyertese az a gazdaság lesz, amelyik több tudást használ fel
– fogalmazott.
Sikeres járványügyi védekezés, gyors gazdasági helyreállás
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Matolcsy György kijelentette, az első negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest Magyarország 2,2 százalékos gazdasági növekedése Európa élmezőnyébe tartozik. Azzal folytatta, hogy a sikeres járványügyi védekezés a gazdaság gyorsabb helyreállását vetíti előre.
Minden okunk megvan arra, hogy optimisták legyünk
– közölte, és azt prognosztizálta, hogy a harmadik negyedévben a gazdaságban gyors visszapattanás jöhet, ennek kulcseleme pedig a beruházások növekedése lesz.
A gazdaságunk most sokkal stabilabb, erősebb állapotban néz szembe a válsággal, mint 2010-ben. Munkanélküliség helyett teljes foglalkoztatás, devizaadósság helyett pénzügyi egyensúly és belső megtakarítás, stagnálás és leszakadás helyett felzárkózás jellemzi a gazdaságot. A magyar gazdaság sokkal nagyobb erővel rendelkezik a válság kezelésére, mint korábban
– elemezte a helyzetet a jegybankelnök, és azzal folytatta: hazánknak nincs olyan versenyhátránya, amit ne lehetne ledolgozni.
Forrás: Mandiner
Facebook
Twitter
YouTube
RSS