A Nyugatról mindenki azt feltételezte, hogy antikommunista alapokon áll, a valóság ugyanakkor az volt, hogy a Nyugat lepaktált a posztkommunistákkal, az ő bebetonozásukkal szereztek hatalmi befolyást Magyarországon – jelentette ki bevezető előadásában a Médiaegyensúly Magyarországon című konferencián Schmidt Mária. A XXI. Század Intézet igazgatója hozzátette: a rendszerváltozás hajnalán számtalan politikust és újságírót járattak le az antiszemitizmus vádjával, amelyből semmi nem volt igaz, ugyanakkor mindezt arra használták fel, hogy a Nyugat felé a magyar jobboldalt szalonképtelen náci bagázsként tüntessék fel. Az izgalmas kérdéseket feszegető és parázs vitákat felvonultató konferencia összehívásának egyik apropója főmunkatársunk és tiszteletbeli főszerkesztőnk “Túléltem, mások belehaltak – Stefka István emlékei a médiaháborúról” című könyvének közelmúltbeli bemutatója volt.
Az elmúlt 12 évben a hazai médiapiac jelentősen átalakult, amelyet a korábban domináns baloldali-liberális fórumok a sajtószabadság sérelmeként élnek meg külföldi támogatóikkal együtt, míg a rendszerváltoztatás utáni húsz évben mindvégig kisebbségben dolgozó jobboldaliak éppen annak visszaállásaként üdvözölnek. A sajtóviszonyok hazai és európai alakulásáról szól a XXI. Század Intézet konferenciája, amelyet hamarosan videó formájában is visszanézhet.
A konferencia bevezető-beszélgetését moderáló Huth Gergely, a PestiSrácok.hu (PS) főszerkesztője Stefka István „Túléltem, mások belehaltak” című könyvéből idézve többek közt arról faggatta beszélgetőtársait, mennyiben tekinthető lezárultnak a rendszerváltás a médiában, véget ért-e a médiaháború. A kerekasztal-beszélgetés tételmondata egy Albert Camus-tól származó idézet volt, mely Schmidt Mária Országból hazát – Harminc éve szabadon című könyve első fejezetének mottója is és így szól:
Az az ország, amely eladja a sajtóját, azzal eladja a jogát a nemzeti öntudat megteremtésére.
Schmidt Mária. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Az angolszászoknak komoly előnyük van a média befolyásolásában
Schmid Mária, a XXI. Század Intézet igazgatója a bevezető előadáson arról beszélt, hogy az I. világháború idejére az angolszász világ már jóval profibban kezelte a sajtót, alkalmazta a médiakampányokat, a dezinformációt, a lejáratást, mint az Osztrák–Magyar Monarchia. Mint hozzátette, ez az örökség máig megmaradt, hiszen Magyarországon a rendszerváltás idején is a gazdaság, a gazdasági átalakulás, a privatizáció volt a középpontban; a médiára senki nem figyelt. Eközben a háttérben a kommunisták megszervezték, hogy a németek bevásárolhassák magukat a médiába.
Schmidt Mária szerint ez a folyamat azért is volt nagy csalódás, hiszen a Nyugatról mindenki azt feltételezte, hogy antikommunista alapokon áll, a valóság ugyanakkor az volt, hogy a Nyugat lepaktált a posztkommunistákkal, az ő bebetonozásukkal szereztek hatalmi befolyást Magyaroroszágon. Az igazgató megjegyezte, milyen érdekes különbség, hogy míg a két Németország újraegyesítésekor mindenkit kirúgtak az NDK kommunista médiájából, és nem is engedték pozícióhoz jutni a német kommunista propagandistákat, Magyarországon a németek éppen az ellenkezőjét csinálták.
Könnyen átálltak a posztkommunisták új gazdáik oldalára
Schmidt Mária elmondta: egyáltalán nem meglepő, hogy azok az újságírók, akik Moszkva legalávalóbb talpnyalóiként szemrebbenés nélkül írták a hatalom által megkövetelt sallangokkal teletűzdelt ideológiai cikkeiket, egy pillanat alatt át tudtak állni a nyugati új tulajdonosok oldalára, hogy onnantól a németországi vagy amerikai véleményeket képviseljék, érdekeket érvényesítsék. Az igazgató szerint ez azért lehet, mert ezek az emberek nem szuverenista, nemzeti érdekeket képviselnek, azaz az újságírókat kétfelé lehet bontani aszerint, hogy mennyiben képviselik hazájuk függetlenségét, vagy mennyiben állnak a függetlenség ellenségeként más hatalmak szolgálatában. Mint megjegyezte, teljesen felesleges külföldi tartalmakat böngészni, hiszen a külföldi média narratíváját a 444-ből bárki megismerheti.
Stefka István. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Az antiszemitizmus vádja is csak egy eszköz volt
Az igazgató arra is kitért: a rendszerváltozás hajnalán a központi téma, amellyel a baloldali propaganda kikészítette a jobboldali politikusokat és újságírókat, az antiszemitizmus vádja volt. Mint kifejtette, a posztkommunista sajtó hatalmas, nagy port felkavaró ügyeket kreált, amelyeket aztán hónapokig visszhangoztak és amelyekből egy szó sem volt igaz. Schmidt Mária szerint ez azért volt fontos, mert ezzel a posztkommunista sajtó azt sugallta a Nyugat felé, hogy a magyarországi jobboldal antiszemita és szalonképtelen, míg a baloldal helyes morális állásponton áll, és vele érdemes tárgyalni. Az igazgató megjegyezte: ugyanezek a posztkommunista újságírók, akik egy pillanat alatt ejtették az antiszemita témát, most éppen Putyin-bérencséggel vádolják a jobboldali sajtót és politikusokat. Ez megint egy újabb egyszerű, és a Nyugat számára is érthető kommunukáció, amellyel le lehet járatni embereket.
Az MDF–SZDSZ-paktum miatt nem volt rendszerváltás a médiában
Stefka István, a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztője az interjúban arról beszélt, a rendszerváltást követően elvárható lett volna a sajtó polarizálása, a Kádár-rendszer ugyanakkor eladta a magyar sajtót. Ennek köszönhetően a posztkommunista elit nemcsak a gazdasági hatalmat, de a sajtó 98 százalékát is megszerezte. Stefka István úgy vélte, a kommunista időben elithelyzetben lévő propagandisták hamar felismerték, hogy az MDF–SZDSZ-paktumnak köszönhetően nem lesz rendszerváltás a magyar sajtóban; ennek köszönhető, hogy Mester Ákos, Avar János, Hankiss Elemér vagy Farkasházy Tivadar pozicióban maradhatott annak ellenére, hogy korábban a kommunista diktatúra lelkes kiszolgálói voltak.
A nyugati jobbosok a keleti posztkummunistákkal barátkoztak
A PS tiszteletbeli főszerkesztője szerint az a furcsa helyzet állt elő, hogy a sajtó irányította a politikát, nem pedig a politikához igazodott a sajtó; ez a helyzet csak akkor billent helyre, amikor a jobboldal is nekilátott saját médiabirodalma kiépítéséhez. Stefka István kitért arra: a jobboldal sem anyagilag, sem technikailag sem volt megfelelően felkészülve a rendszerváltozás utáni zavaros időkre, a legnagyobb csalódást mégis az jelentette, amikor kiderült, hogy a magát jobboldalinak nevező nyugati sajtó valójában olyan liberálisokból áll, akik csak a posztkommunista újságírókkal hajlandóak szóba állni.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Izgalmas viták még Seres Lászlóval, Deák Dániellel, Boris Kalnokyval, GFG-vel, Koltay Andrással, Kulifai Mátéval
A Médiaegyensúly konferencián a bevezető gondolatokat Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója mondta el. A Médiarendszerváltás című kerekasztal-beszélgetésen Schmidt Mária történész professzor, az intézet főigazgatója és Stefka István, a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztője beszélgetett a nagy médialenyúlásról és az elmúlt harminc év vívódásairól, sikereiről. A moderátor Huth Gergely, a PS főszerkesztője volt (ITT KEZDŐDIK).
Ezt követte a Nyugati mérce című vita, melyen Deák Dániel, az intézet vezető elemzője, Boris Kalnoky, az MCC Média Iskola vezetője és Seres László újságíró, blogger csapott össze, Szabó László, kommunikációs szakértő moderálásával (ITT KEZDŐDIK).
Szabó László, Seres László, Boris Kalnoky és Deák Dániel a konferencián. Fotó: Hatlaczki Balázs
Végül az Egyensúly a médiában című vita jött G. Fodor Gáborral, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójával, Koltay Andrással, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökével és Kulifai Mátéval, a Hetek főszerkesztőjével. A valódi vita (hiszen nem mindenki értett egyet GFG jövendölésével a média pusztulásáról) sziporkázó moderátora Gulyás István, az M5 műsorvezetője volt (EZ PEDIG ITT KEZDŐDIK). A házigazda szerepét Ferkó Dániel történész, a PestiSrácok.hu műsorvezetője, a Terror Háza munkatársa töltötte be. Érdemes visszanézni a beszélgetéseket!
Gulyás Istvá, Kulifai Máté, Koltay András és G. Fodor Gábor a pódiumon. Fotó: Hatlaczki Balázs
Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS