Még a választások előtt elindítanák a pénzmegvonási akciót Brüsszelben

Micsoda véletlen: Brüsszelben éppen februárra, vagyis a választások előttre időzítenék a Magyarország és Lengyelország elleni jogállamisági eljárás elindítását. A nekünk járó EU-s kifizetések felfüggesztésével hazánktól negyven-, a lengyelektől pedig százharmincmilliárd eurót venne el Brüsszel. Az eljárás időzítésének célja egyértelműen a nyomásgyakorlás a közelgő országgyűlési választás előtt.

Az Európai Bizottság már február elején megindíthatja az úgynevezett jogállamisági mechanizmust – írja a Privátbankár a  Bloomberg egy forrására hivatkozva. A tavaly év elején életbe lépett eljárás bizonyos jogállamisági feltételek teljesítéséhez köti az uniós pénzek kifizetését – konkrétan akkor tarthatja vissza a forrásokat, amennyiben az adott tagállamban sérülnek az EU pénzügyi érdekei. A tavaly év elején életbe lépett eljárás bizonyos jogállamisági feltételek teljesítéséhez köti az uniós pénzek kifizetését – konkrétan akkor tarthatja vissza a forrásokat, amennyiben az adott tagállamban sérülnek az “EU pénzügyi érdekei”. Az Európai Bizottság már tavaly november végén megkezdte a mechanizmus bevetésének előkészítését azáltal, hogy levelet küldött a magyar és a lengyel kormánynak. Ebben felsorolta a jogállamiságot, a költségvetési kontrollt, valamint a korrupció elleni küzdelmet szerinte jellemző visszásságokat és hiányosságokat a két országban. Egyúttal részletes tájékoztatást kért a két kormánytól azzal kapcsolatban, hogy mit kívánnak tenni a problémák orvoslására. A válaszadásra szabott határidő január 24-én jár le. Ahhoz, hogy a mechanizmus február elején meginduljon, még szükséges az is, hogy az uniós bíróság addig döntést hozzon arról, összhangban áll-e az eljárás az uniós joggal. Ennek megállapítását tavaly márciusban kérte a bíróságtól a magyar és a lengyel kormány.

A Bloomberg szerint Brüsszel az uniós büdzséből járó kifizetéseket, valamint a Covid-válság okozta károk enyhítésére létrehozott Helyreállítási Alapból származó forrásokat is visszatarthatja arra hivatkozva, hogy a két ország nem tartja magát a demokrácia értékeihez. Magyarország több mint 40 milliárd, Lengyelország pedig több mint 130 milliárd eurót veszíthet a hétéves uniós költségvetésből az amerikai hírügynökség szerint. A Helyreállítási Alapból a két országnak járó pénzeket már eddig is visszatartotta Brüsszel azáltal, hogy mindmáig nem hagyta jóvá az azok elköltésére benyújtott magyar és lengyel terveket. (Ennek az eredeti tervek szerint tavaly júliusig meg kellett volna történnie.) Az egyéb uniós pénzek felfüggesztése a jogállamisági mechanizmus keretében ugyanakkor hosszabb folyamat – még ha meg is indul az eljárás február elején, a szankcióról az áprilisi választásokig már nem születhet döntés az idő szűke miatt, mondták lapunknak szakértők korábban.

Forrás: Privátbankár; Fotó: MTI/Európai Parlament/Jan Van de Vel (Hans Timmermans a Sargenti-jelentés tárgyalásán)