Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodtak arról, hogy 2050-re Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon. Orbán Viktor kormányfő Facebook-videójában a brüsszeli klímavédelmi tárgyalást sikeresnek nevezte, amiért sikerült megteremteni az esélyét annak, hogy ne a szegényebb országok és emberek fizessék meg a küzdelem árát.
A csütörtökön kezdődött kétnapos brüsszeli tanácskozáson minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat. Lengyelország a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását elfogadta ugyan, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására. A szöveg elismeri és tiszteletben tartja tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel, amelyhez az Európai Beruházási Bank (EBB) 1 milliárd eurós beruházással szándékozik hozzájárulni a 2021 és 2030 közötti időszakban, az Európai Bizottság pedig 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.
Orbán Viktor kormányfő videoüzenetében úgy fogalmazott:
tudjuk, hogy milyen fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, de mi, magyarok azt is tudjuk, hogy ennek ára van. Méghozzá nagy ára, mert ez egy drága dolog.
Kijelentette: a tárgyaláson sikerült elérni, hogy az új szabályok olyanok legyenek, amelyek nem vesznek el pénzt a felzárkózást célul kitűző országoktól.
Magyarország klímabajnok, ugyanis azon országok közé tartozik, amelyek a leginkább csökkentették széndioxid-kibocsátásukat 1990 óta
– tette hozzá a miniszterelnök.
A tanácskozáson az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentumról folytatott megbeszélésen a vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében. Sanna Marin, az unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke arról tájékoztatott, hogy a péntek délelőtt tartott euróövezeti csúcstalálkozó alkalmával a tanács megvizsgálta és megfelelő mértékűnek találta a gazdasági és monetáris unió elmélyítése terén elért eredményeket. Elmondta: a tagállami vezetők megbízták az eurócsoportot, hogy folytassa az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) reformcsomagjával, valamint a bankunió további megerősítésével összefüggő munkát.
A pénteki tárgyalási napon az uniós tagországok vezetői áttekintették Nagy-Britannia uniós kilépési folyamatának (Brexit) állását a csütörtökön tartott előrehozott brit választások eredményének fényében. Charles Michel azt mondta: a Konzervatív Párt parlamenti választási győzelmét követően a brit parlament remélhetőleg a lehető leghamarabb megszavazza az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását (Brexit) biztosító megállapodást a tárgyalások folytatása érdekében. A zárónyilatkozat szövege szerint a megbeszélések alkalmával az EU védelmezni fogja az unió, tagállamai és lakói érdekeit, ugyanakkor mindent megtesznek annak érdekében, hogy a legszorosabb együttműködést tartsák fenn az Egyesült Királysággal. Leszögezték: az Európai Tanács elkötelezett amellett, hogy a brit kilépés megállapodással, rendezett módon történjen. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyebek mellett elmondta: a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások vezetésére továbbiakban is Michel Barnier uniós főtárgyalót bízza meg.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS