A Jobbik nem adott választ az Állami Számvevőszék 331+331 millió forintos bírságot előirányzó jelentéstervezetére, ellenben azt állítja, hogy a büntetést nem a feltárt, hatalmas összegű plakátmutyiért szabta ki rá az ÁSZ, hanem a kormány megrendelésére. Csütörtökön aztán a Liberálisok és az Együtt is indulatosan kérte ki magának a nemrégiben kézhez kapott jelentéstervezetüket, amely a Jobbikénál nagyságrendekkel kisebb, ám ilyen törpepártok számára valószínűleg húsba vágó büntetést irányoz elő. Ugyancsak csütörtökön a számvevőszék is közölte a pártok ellenőrzésének menetrendjét és hátterét.
A radikális pártnak ugyanakkor korábban sem volt erőssége a könyvelés és a pontos elszámolás, gyakorlatilag 2009 óta minden egyes ÁSZ-ellenőrzéskor problémák merültek fel a számvitellel és a dokumentumokkal kapcsolatban. A többi ellenzéki párt esetében kisebb szabálytalanságokat tárt fel a számvevőszék, és ezekkel arányos büntetést szabott ki, de közülük is akadt, amelyik megpróbál felkapaszkodni a Jobbik által felkorbácsolt érzelmi hullámokra. Az MSZP még júniusban volt kénytelen befizetni 3,1 millió forintot a központi költségvetésnek térítésmentes ingatlanhasználatok formájában elfogadott tiltott hozzájárulás miatt, míg a Jobbik megbírságolása után a Liberálisok és az Együtt háza táján is kiderült, hogy nincs minden rendben.
Fodor Gábor pártja – két napos töprengés után – csütörtökön közleményben tudatta, hogy több, mint tízmillió forintos büntetést rótt ki rá az ÁSZ, úgy kommentálva az esetet, hogy
a számvevőszék álindokokra hivatkozva fosztogatásba kezdett a választási év előtt.
A közvélemény-kutatásokkal szemben önmagát létezőnek tartó párt ezt is az ellenzék felszámolására tett kísérletként értékeli, és egészen az EP liberális frakcióvezetőjéig, a méltán elismert Guy Verhofstadtig szaladt panaszkodni. Az Együtt is kiborult a rá kiszabott, 19 milliós büntetésen. Juhász Péter belekezdett a szokásos pártállamozásba, putyinozásba, és persze továbbra is börtönbe akarja zárni a jelenlegi kormány funkcionáriusait. A haragos tiltakozás közben viszont hiába mondja igazságtalannak a büntetést, mégiscsak elismerte annak jogosságát azzal, hogy kifizeti a párt, amennyiben az emberek összedobják nekik adományként. Vagy csak a szokásos koldusreflexek indultak be a munkát mindig nagy ívben elkerülő pártelnöknél.
Az ÁSZ a minden pártra egységesen érvényes szabályok szerint járt el
Az Állami Számvevőszék szintén csütörtökön közölte, hogy az ütemtervnek megfelelően, augusztusban kezdte meg az ellenzéki pártok 2015–16-os gazdálkodásának ellenőrzését, majd megküldte nekik a jelentéstervezeteket: majd december 18-án az LMP-nek és a DK-nak, december 19-én az MSZP-nek és a Liberálisoknak, december 20-án pedig az Együttnek és a Párbeszédnek. (A Jobbik még december 6-án kapta meg az ÁSZ jelentéstervezetét. – a szerk.) A jelenleg ellenőrzés alatt álló pártoknak tizenöt napot ad a törvény az észrevételeik közlésére, majd az ÁSZ ezután véglegesíti, és hozza nyilvánosságra a jelentéseket.
Az ÁSZ hangsúlyozta, hogy jogalkalmazóként, mindenben a vonatkozó és hatályos törvények előírásai és a minden pártra egységesen érvényes eljárási szabályok szerint járt el, a megújított módszertant pedig 2016-ban a parlamenti pártok gazdálkodási szakembereivel is egyeztette.
Az ÁSZ a pártok ellenőrzését a rendszerváltás óta végzi, a pártok számára is nyomon követhető ütemezés szerint. Ilyenkor azt értékeli, hogy a pártok által közzétett pénzügyi kimutatások megfeleltek-e a törvényi előírásoknak, valamint hogy a szervezet a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartotta-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat. Az ellenőrzések arra is kiterjednek, hogy a pártok szabályszerűen számolták-e el és használták-e fel működésükhöz a forrásokat, különösen a költségvetési és az egyéb támogatásokat. Utóbbi során az ÁSZ értékeli, hogy a működéshez szabályszerűen igénybe vehető forrásokról, támogatásokról van-e szó.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény 2014. január 1-jével hatályba lépett módosítása szerint tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása. Tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat. A nem vagyoni hozzájárulás értékeléséről a párt köteles gondoskodni, ha azonban a rendelkezéseket megszegve, tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogad el, akkor az ÁSZ állapítja meg az értékét.
forrás: asz.hu, MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS