Ausztriában is bevezetnék azt a szabályozást, mely szerint fel kell fednie kilétét annak a személynek, aki olyan szájton publikál, aminek több, mint 50 ezer rendszeres olvasója van – írja a Népszava. A lap szerint az alapvető cél a gyűlöletbeszéd elleni fellépés. A bécsi kormány szembe kíván szállni a gyűlölködő bejegyzésekkel, halálos fenyegetésekkel, hazugságok terjesztésével és a mobbinggal, azaz egyes személyek célirányos üldözésével.
„Az internet nem maradhat törvényen kívül, a való világot is szabályok védik!” – jelentette ki Gernot Blümel osztrák kancelláriaminiszter, amikor meghirdette a virtuális hálózat agressziója elleni harcot Ausztriában. A törvénytervezet elkészült, szakértőkhöz küldték, a parlament ősszel tűzi napirendre, s a tervek szerint jövő januárban már be is vezetik. A Népszava úgy tudja, hogy a hatóságok az internetes bejegyzések névtelenségét kifogásolják, arra számítva, hogy ha a beíró azonosítható, akkor sokkal inkább megfontolja, hogy milyen véleményeknek és milyen stílusban ad hangot, mint most. Az online platformoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a náluk megjelenő írások szerzői azonosíthatók legyenek. A szabály minden olyan platformra vonatkozik, amelynek legalább 100 ezer használója van, legalább 500 ezer eurós forgalmat csinál évente. De a szigorítás azokra a fórumokra is áll, amelyek évente legalább 50 ezer euró sajtótámogatást kapnak az osztrák államtól. A Facebookra, a Twitterre és egyéb mamuttársaikra magától értetődően érvényes az „igazoltatás”, de az osztrák napilapokra, nagy példányszámú sajtótermékekre is. Az 50 ezer reagáló ügyfélnél kevesebbel rendelkező platformok – ilyen például a szélsőjobboldali, erősen heccelő unzensuriert.at nevű, a Szabadságpárt közelében tartózkodó honlap – egyelőre megőrizhetik inkognitójukat. A javaslat szerint azért, mert főleg startup vállalkozásokról van szó, amelyek még fejlődésük kezdetén állnak; Blümel szerint nem volna helyes „macerálni” őket.
Németországban, ahol két éve már működik az internet szabályozása, a jogi képviselőknek 48 órán belül szolgáltatniuk kell a bekért információt; komoly szankciókkal jár, ha elmulasztják.
Ellenzéki körök, adatvédők fenntartásaikat hangoztatják, cenzúrát emlegetnek
Negatív példákat is felhoznak: Dél-Koreában hasonló szabályozást vezettek be, ami egyáltalán nem csökkentette az acsarkodások számát. Csak arra volt jó, hogy hackerek könnyűszerrel jutottak érvényes címekhez, közzétettek adatokat vagy hevesebben támadtak. Eddig már a világ 30 országában működik azonosítási rendszer; a szakértők szerint egész térségek, például európai szintű együttműködésre lenne szükség a komoly sikerhez.
Forrás: PS/Népszava; Fotó: AP
Facebook
Twitter
YouTube
RSS