Mészáros Ági a kor egyik legismertebb színész-csillaga volt a Rákosi-diktatúrában. Aztán felnyílt a szeme. 1956-ban bátor hangon követelte a szovjet csapatok kivonulását, és mivel szavait később sem vonta vissza, parkolópályára tették. Az osztályharcos megtorlást követelő, vonalas kommunista Major Tamás a Párt utasítására elvette a Nemzetiben tőle a főszerepet, és szegény Mészárosnak kellett betanítani utódját, Törőcsik Marit. Régi barátainak többsége elfordult tőle, és végül szegényen, magányosan halt meg. Temetésén Sinkovits Imre mondott megrendítő beszédet. „Hogy élhet rab madár is törött szárnnyal? Ebbe csak belebetegedni lehet.” És belehalni.
TÓTH ESZTER ZSÓFIA
Az 1956-os forradalom alatt a rádióban Mészáros Ági színésznő emlékezetesen és gyönyörűen szólt a hallgatókhoz október 29-én: „Most Mészáros Ági Kossuth-díjas színművésznő áll a mikrofon előtt.
Most nem egy színész, hanem egy magyar anya áll a mikrofon előtt. Az elmúlt években és az elmúlt békegyűlésen hangoztattam, hogy féltem gyermekeink jövőjét. Azért küzdöttem és akarok küzdeni, hogy ne folyjon többé drága magyar vér. (…) Ebben az országban csak úgy élhetünk, ha mi magyarok magunk intézzük sorsunkat. Ezt csak abban az esetben tudjuk, ha a szovjet csapatok elhagyják hazánkat.
Az elmúlt években annyi ígéretet kaptunk, amiből semmi sem lett. Hiszek benne, hogy ezúttal az ígéret nem marad üres szó. Én a magam részéről csak akkor fogok tovább dolgozni, ha ez az ígéret a legközelebbi napokban valóra válik” – mondta a Magyar Rádió stúdiójában a színésznő. Beszéde nyomán sztrájkba léptek a színészek.
Nem vonta vissza a szavait, hiába kérte Major
Mészáros Ági a forradalom leverése után is ragaszkodott e nyilatkozatához, nem vonta vissza, annak ellenére sem, hogy Major Tamás személyesen kérte erre. [Bár Major stílusát és rettenthetetlen párthűségét ismerve inkább utasíthatta. Arról, hogy Major hogyan követelte az osztályharcos, keményebb megtorlást, ebben a cikkben írtunk. Arról meg, hogy hogyan vett részt a Nemzeti Színház elpusztításában, itt – a szerk.] A bátor tett miatt egész színészi pályájával fizetett. Addig játszott szerepeit is visszavonták tőle.
Tehát a színésznő ahhoz ragaszkodott, hogy a megszálló, szovjet csapatok hagyják el az országot. Ez a kitartás hitvallása mellett azért is érdekes, mert Mészáros Ági a Rákosi-diktatúra legsötétebb éveiben is ünnepelt sztár volt, sorra kapta a főszerepeket. Ha kellett, békekölcsön-jegyzésre buzdított, vagy a terv túlteljesítésére, sztahanovista akart lenni vagy éppen párttag. Nem kételkedett a Rákosi-diktatúrában.
Mészáros Ági színiiskolát nem végzett, színházban dolgozó nevelőszülei kívánságára 15 éves korában lépett színpadra Szegeden, ahol 1939-ig játszott. Szinte népmesei hangulatú a történet, hogyan lett belőle pesti színész. Jávor Pál Szegeden vendégszerepelt, mint Kukorica Jancsi, és meglátta őt a színpadon. Később ő ajánlotta a színésznőt Budapesten a Ludas Matyi Éva szerepére. Így indult be sikertörténete, 1939-ben már a Nemzeti Színház tagja lett és maradt is haláláig.
Rátonyi Róbert és Mészáros Ági színművészek. Fotó: Fortepan; adományozó: Szalay Zoltán
Szerelem a vezérkari őrnaggyal
Első férje Voith Lajos ludovikás vezérkari őrnagy volt. Szegeden ismerkedtek meg, lányuk elmondása szerint Lajos megnyerő jelenség volt, magas, sötét hajú, bajuszos. Fehér tiszti egyenruhában kilenc dakszlijával korzózott a Kárász utcán. Motorkerékpárja is volt, ami igazi ritkaságnak számított. Szerelmi házasságot kötöttek, 1943. február 25-én tartották az esküvőt. A második világháború alatt Voith Lajos munkaszolgálatosokat mentett, az 1950-es években a kitelepítést megúszta, de taxizásból élt, és ő vezette a Pygmalion presszót.
A Film Színház Muzsika az 1956-os forradalmi helytállás elhallgatásával írt arról, hogyan tanította be Törőcsik Marit Mészáros Ági egy tőle elvett szerepre. Törőcsik Mari azt nyilatkozta 1983 júliusában: „Major Tamás a próbán kért tőlem olyan dolgokat is, amiket én nem nagyon tudtam megoldani. Próba után nagyon csendesen azt mondta nekem: – Nézze, Mari, ebben a Viola-szerepben Ági olyan jó volt. Megkérem őt, jöjjön be és mondja el, mutassa meg magának, ő hogyan csinálta… És attól kezdve napokon át Mészáros Ági próbált velem Major igazgatói irodájában. (…)”
Kerülték őket a régi barátok
Mészáros Ági háttérbe szorításáról olvashatunk a titkosszolgálati jelentésekben is: „Fekete Gyula” ügynök szerint 1959 nyarán vett Wartburg gépkocsijukat, amely 52 ezer forintba került, el kellett adniuk, mert házukra kitűzték az árverezést, annak esedékes részletét nem tudták fizetni.
Egy egzisztencia összeomlásának lehetünk szemtanúi. A politika felemelte, majd letaszította a színésznőt.
Mészáros Ági az ügynök szerint szidta Major Tamást, hogy nem ad neki szerepeket. Kerülték a házaspárt a korábbi barátok, még Vadász Gyula is, aki náluk lakott a forradalom alatt. Voith Lajos elmondta, hogy a szomszédjukban lakót Olty Vilmos vérbíró megszólította, mikor a kertben dolgozott, érdeklődött, hogy vannak. Voith panaszolta, 3 éve állás nélkül van, sehol se tud elhelyezkedni, már pincérnek is próbálkozott. Olty felajánlotta, elhelyezi őt, aki erre megijedt, mondván, hátha hóhérnak akarja elhelyezni – írta az ügynök 1959. december 3-án. Az mindenesetre beszédes, hogy a szomszédja a Voith-házaspárnak éppen a vérbíró volt.
A Magyar Rádió stúdiója, Frederico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című művéből készült rádiójáték felvétele. Sulyok Mária, Moór Marianna, Ronyecz Mária és Mészáros Ági színművésznők, Varga Géza rendező. Fotó: Fortepan; adományozó: Szalay Zoltán
A parkolópályára állított színésznőtől elfordult a pályatársak egy része, házassága is tönkrement.
Második férje Tompa László volt. 1977-ben infarktust, majd kétszer agyembóliát kapott. Újra megtanult beszélni és még egyszer színpadra állt. Élete utolsó évtizedében nem nagyon ment ki lakásából sem, pedig korábban szeretett úszni és piacra járni. Megállt az idő, a zongora helye megvolt a lakásban, de a zongora már nem.
Kiszakadt, cigivel kiégetett selyembútorok között töltötte mindennapjait. Unokájával szeretetteljesen foglalkozott, de különben ült az ablak előtt és cigarettázott. 1989. február 23-án Ézsaiás Erzsébet pici, törékeny, madárcsontú öregasszonyként ábrázolta, akinek csak a szemében szikrázik fel az élet.
Mészáros Ági 1989. március 8-án hunyt el.
Temetésén Sinkovits Imre színművész mondott beszédet.
A szavaiban már felsejlik egy új, szabad világ, amelyben kimondható az a mérhetetlen szenvedés, amelyet a színésznő átélt a kádári diktatúrában: „Tíz esztendő alatt hozta világra színházi és filmszerepeinek fényes sorát, klasszikus és mai, magyar és világirodalmi nőalakok feledhetetlen panteonját.
Most joggal kérdezhetik a mai fiatalok: miért csak tíz éven át?! Az udvarias, semlegesítő válasz ez lehetne, mert megbetegedett. De ugye, Ágika és Ti, kortársaim, mi tudjuk az igazságot. 1956 novembere után a magyar színészek javának egy közös vágya volt, hogy addig nem lépünk színpadra, amíg idegen hatalom katonái tartózkodnak hazánkban! S ezt Ágika maga olvasta fel a nevünkben.
Hát ekkor halt meg először a magyar kultúrpolitika kivégzőosztagának sortüzében. Emberi életét meghagyták, de hogy élhet rab madár is törött szárnnyal?! Ebbe csak belebetegedni lehet!”
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS