Nyilván különbséget kell tenni az itt élő külföldiek és az idelátogató között (utóbbiak ráadásul eleve nem heterogén csoport; széles skálán mozognak a legénybúcsú-turistáktól a hivatalos úton erre járó politikai szereplőkig), erre mindjárt ki is térünk, de abban nincs különbség, hogy mindenki jól érzi itt magát. Külföldön csak azok szidják Magyarországot – természetesen az ellenzéki politikusokon és az indoktrinált híveiken kívül –, akik bekajálják a rólunk szóló balos propagandát.
Sőt, amikor aztán személyesen idejönnek, még az utóbbiak is rácsodálkoznak, hogy jé, semmilyen fekete autó nem jön értük, ha csúnyán beszélnek Orbán Viktorról; itt nem dobálják le a tetőről a homokosokat; de még a fedőfoglalkozásként magukat újságírónak álcázó titkosügynököket sem éri semmilyen bántódás, nemhogy a nemlétező (valójában kb. 60%-os) ellenzéki médiát.
Szóval, hogy ez itt egy baromi jó hely.
A turisták régóta tudják ezt, ezért térnek rendre vissza hozzánk, és adják tovább az ismerőseiknek is fű alatt az infót, hogy milyen jól érezték itt magukat, mennyire hamis az a kép, amit a nemzetközi balos média terjeszt rólunk. De külön érdekes azt látni, ahogy az utóbbi időben a normalitást képviselő nemzetközi közszereplők egyre nagyobb tömege fedezi fel magának, hogy mindaz, amiről ők a műsoraikban, videóikban, cikkeikben stb. beszélnek, és amiket a saját országaikban egyre jobban hiányolnak (sajtó- és szólásszabadság, valódi európai értékek tisztelete, az igazi, klasszikus liberalizmus, stb.), ezek mennyire érezhetően jelen vannak, a mindennapok részét képezik Magyarországon.
Legutóbb a Fox News tv-csatorna sztárműsorvezetője, a naponta 5-6 millió amerikait a tv (vagy a YouTube-csatornája) elé ültető Tucker Carlson volt elájulva, hogy milyen jó hely ez. Több műsort is készített innen, köztük interjút a miniszterelnökkel, erről sok helyütt olvashattunk is, és hatalmas PR-t csinált Magyarországnak. Óriási zavart okozva a haladár oldalon. Évek óta építik a hamis narratívát és bombázzák a nyugati közvéleményt, hogy Magyarország micsoda egy sötét diktatúra. És akkor Tucker megmutatja nekik, hogy itt valóban szabadon beszélhetnek az emberek, valóban szabad a média, és sem az állam, sem a nagy cégek nem erőltetnek rá semmilyen ideológiát az emberekre.
Egészséges patriotizmus, nemzettudat van az emberekben, ahogy az 1–2 évtizeddel ezelőttig Amerikában is általános volt, mielőtt a baloldal fel nem pörgette az identitáspolitikát, a faji ellentétek gerjesztését, és úgy általában a társadalom szétverését.
A néhány évvel korábban idelátogató Milo Yiannopoulos ugyanilyen érzésekkel, benyomásokkal gazdagodott, a hónapok óta a Danube Institute jóvoltából itt vendégeskedő Rod Dreher, a Szent Benedek válaszútján című kitűnő könyv szerzője pedig olyan jól érzi magát nálunk, hogy újabb és újabb hónapokkal hosszabbítja meg itteni tartózkodását. Nagyon jó látni, hogy a patrióta-konzervatív gondolkodás legnagyobb nemzetközi képviselői jönnek el hozzánk és viszik a jó hírünket a világba; legutóbb a múlt hétvégi MCC Feszt számos meghívott vendége, köztük az eddig említetteken felül még vagy 15 másik név is.
Esztergom főterén körbenézve
A politikai szempontok mellett Carlson egy másik nagyon fontos dologról is beszélt, amit talán nem is veszünk észre, de legalábbis nem tudatosul bennünk. Esztergom főterén körbenézve a színpadról azt mondta, mennyire csodálatos az építészetünk. Emberi és felemelő. Szemben a posztmodern építészettel, amely lealacsonyít, dehumanizál.
Az üzleti világ hatalma
És tényleg. A vállalatok, az üzleti világ hatalmát is szimbolizáló felhőkarcolók között az ember végtelenül kicsinek, jelentéktelennek érzi magát. Persze, lehet erre azt mondani, hogy a templomok monumentalitása, vagy épp a Niagara-vízesés is ugyanezt az érzést kelti; hogy Istenhez, illetve a természethez képest mennyire kicsik vagyunk. De ez mindkét esetben valóban így van, mindig is így volt. A nagy cégeket, a mögöttük álló hatalmat viszont emberek hozták létre. Emberek, akik szinte Istent játszanak, Istennek képzelik magukat. És hatalmuk fenntartásához szükségük is van arra, hogy mindannyian kicsinek, sőt, senkinek érezzük magunkat hozzájuk képest. És ma már nemcsak felhőkarcolókkal érik el ezt a hatást. Például az Apple cég főhadiszállása Cupertinóban ugyanilyen posztmodern, high-tech, futurisztikus építmény, és még egyértelműbben, ugyanakkor mégis sunyin, leereszkedően érezteti velünk, hogy mennyire uralkodnak ők fölöttünk.
Szóval a hagyományos, emberi léptékű, európai építészet jó érzést kelt, megnyitja az ember szívét, felszabadítja a kreativitását. Eközben a posztmodern demoralizál és dehumanizál. Emberi mivoltunktól foszt meg, de legalábbis jelentősen degradálja azt. És ez a baloldal egyik fő fegyvere. Megfosztani az embereket az egyéniségüktől, az önálló gondolkodástól. Mindenkit egy egységes, egyedül üdvözítőnek kikiáltott ideológia alá beterelni. Ellehetetleníteni azt, aki ettől el mer térni.
Magyarország az az ország (és számos további közép-európai ország is követi a példánkat), amely mégis el mer térni a nemzetközi neomarxista kánon előírásaitól, nemet mer mondani, megálljt mer parancsolni az aktuálisan hódító elmebajoknak (genderizmus, szivárványkultusz, térdeplés, stb.). Ahol ki merünk állni az évezredes értékek mellett. Emiatt (is) érzik itt nagyon jól magukat azok a külföldi látogatók, akik maguk is a szabad gondolkodás, a szabadság hívei.
Akik Karácsonyra szavaztak
Na és akkor mi a helyzet az itt élő külföldiekkel, az ún. expat-ekkel? Egy részük hasonló, normális gondolkodású, józan eszét el nem vesztett, szabadságszerető. De nagy számban vannak az agymosott, indoktrinált – vagy akár a mások agyának átmosásában is aktívan részt vevő –, magukat liberálisnak vallók.
Akik jelentős számban szavaztak Budapesten az önkormányzati választáson, és ha nem is ők döntötték el „Gejgő” javára, de volt benne részük. Nyilatkoztak is, hogy ők egy budapesti „liberális buborékban” élnek, és hogy ez milyen jó.
Faszkalapok
Merthogy ezek a faszkalapok is nagyon jól érzik itt magukat. Szabadon kifejezhetik a hülye nézeteiket. Vonulhatnak szivárványos zászlókkal, kedvükre jóemberkedhetnek, soha senki nem bántja őket. És soha senki nem bántja őket a hétköznapokban sem. Nyugodtan mászkálhatnak az utcán, akár éjszaka is; nem támadják meg, nem robbantják fel őket, nem vágják el a nyakukat, nem zaklatják őket minden sarkon drogdílerek. Rend van, biztonság van. Nincsenek bevándorlók által kiépített párhuzamos társadalmak. Imádják ezt az életet. De eközben olyan politikai célokra törekszenek, olyan politikai erőket szeretnének itt is hatalmon látni, amelyek épp azokat az állapotokat idézték elő az ő országaikban, amelyekből ők köszönik szépen, nem kérnek, és inkább itt élnek békében biztonságban, jólétben.
Hát, elmehetnek a p***ába, finoman szólva…
Vezető kép: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba
Facebook
Twitter
YouTube
RSS