Aligha fogja tudni kikerülni a jobboldali tisztviselők elszámoltatását, bebörtönzését és a gazdagok megsarcolását ígérő Botka László, hogy a startoló választási kampányban magyarázatot adjon a szegedi Mars téri piac botrányos ügyére. Az 1,9 milliárd forint értékű piacberuházást már a Nemzeti Nyomozó Iroda és az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) is vizsgálja, mivel felmerült, hogy a Botka vezette önkormányzat szándékosan félrevezetve az Európai Uniót, eleve jogszerűtlenül nyújtott be pályázatot és igényelt fejlesztési forrást az érintett területre. Portálunk olyan okiratok birtokába jutott, mely bűnszövetségben elkövetve bűncselekmények egész sorát vetik fel – s nem mellesleg tökéletesen mintázzák, hogyan működött a szocialisták kormányzása alatt az uniós pénzlenyúlás, és hogyan működik ma is a Botka-féle – pardont nem ismerő – szegedi hatalom.
Meghamisított pályázati adatlap, kisemmizett vállalkozók, engedély nélküli bontások, semmibe vett bírósági ítéletek, jogtalan használatba vétel és a mindent elintéző táskás emberek – erről szól a szegedi Nagycsarnok, vagyis a Mars téri piac ügye. A Gyurcsányék által kiépített rendszer jól vizsgázott – 2010. szeptember 11-én, a választási kampány hajrájában Botka László ünnepélyesen átadta a megújult, 4500 négyzetméter alapterületű új piacot, városvezetői munkássága fő művének, a 3,3 milliárdos belvárosi rehabilitációnak a meghatározó elemét.
Botka László gyerekeivel közrefogva gyümölcsöt vásárol a megújult piac avatásán – Fotó: szeged.hu
Két nagylányával karöltve, bevásárló kosarat lóbálva sétált végig az 510 vadonatúj elárusító asztal között, az 1,9 milliárd forint uniós támogatással megépült piacon, úgy, hogy a komplexumra a használatba vételi engedélyt csak 7 évvel később, 2017 februárjában kapta meg az épület. Hosszú éveken át zajlottak a perek kereskedők és az önkormányzat között. A területen nem csak, hogy egy kapavágást sem ejthettek volna, eleve a pályázat benyújtására sem lett volna mód a szóban forgó területre, hiszen folyamatban lévő perek tárgya volt, ráadásul a projekt lebonyolítója is kizárt volt a pályázati feltételeknél – mégis úgy utalták át a száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégnek a támogatást, hogy az közben végrehajtás alatt állt.
A Mars téri piac, vásárcsarnok a kilencvenes években az egykor.hu gyűjteményéből
Az iratok szerint a szegedi vidékfejlesztési pályázatos visszaélésben nyakig benne voltak uniós pénzelosztó hálózatot mozgató szocik, a Dél-alföldi Regionális fejlesztési Ügynökség vezetésétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetéséig.
Bódésor helyett modern komfortos piacot
Szegeden régi álom volt a hangulatos, ám állapotát tekintve is retro vásárcsarnok helyett egy modern termelői piac. Az önkormányzat 2003 óta tervezgette a rehabilitációt, akkoriban a kivitelezést saját forrásból vizionálta a városvezetői grémium és néhány százmillió forintos mértékűre taksálta az építkezést. Az előkészítésbe akkor még bevonták a kereskedőket. Aztán jött az uniós csatlakozásunk, Botka bízva a hamarosan Magyarországra özönlő uniós milliárdokban leállíttatta a piacfelújítás előkészítését.
A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt futó Új Magyarország Fejlesztési Program első ciklusa jó lehetőség volt a szegedi belváros rehabilitációra és a szegedi piac rekonstrukcióra.
A pályázati adatlap részlete. A 44. pontban az pályázó büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a beruházással érintett terület per- és igénymentes.
A Dél-alföldi Operatív Program funkcióbővítő város rehabilitációjára az önkormányzat és vele partnerségben álló nonprofit szervezet pályázhatott olyan területekre, amelyek száz százalékban az önkormányzat tulajdonát képezik, megfelelnek a pályázatban megjelölt céloknak, és a pályázat benyújtása idején per- és igénymentesek. A Mars téri piac területére 2009 júliusában adták be a pályázatot, a városvezetők aláírásával, akik a dokumentumban azt is kijelentették, méghozzá büntetőjogi felelősségük teljes tudatában, hogy a fejlesztéssel érintett terület a kiírásnak megfelel, többek között per- és igénymentes. A dokumentumot Botka László helyett a városvezetésért felelős alpolgármester és a jegyző írta alá.
A pályázat adatlap aláírói Botka László polgármester helyett Nagy Sándor és Mózes Ervin jegyző, aki maga adta ki a nyilatkozatot, hogy nem bonthatók a területen található ingatlanok
Az önkormányzatnak, illetve Botka Lászlónak legalább 5 éve volt arra – miközben piac rehabilitációs álmokat dédelgette -, hogy rendezze a tulajdoni és egyéb jogviszonyokat – de a mellékelt ábra szerint egyszerűbb volt elsöpörni, amik és akik útban voltak. Normális esetben az önkormányzat ilyen esetben – ahogy az történt több városban is – megegyezik az érintett területen működő vállalkozókkal, ingatlantulajdonosokkal, kifizeti őket és zöld az út a beruházás előtt. Csakhogy Szeged nem más város … Szeged Botka városa és a szocialista karhatalom városa, ahol nem ismernek „nem”-et és kompromisszumot.
Tucatnyi bódét és négy épített ingatlant dózeroltak le engedély nélkül
A régi piactéren a ’70-es évektől tizenkét pavilon, ahogy Botka szokta emlegetni, „bódé” és négy beton alappal megépített, negyven négyzetméter feletti területű, önálló ingatlan státuszú épület, üzlethelyiség állt, amelyek mind-mind a kereskedők magántulajdonában álltak.
A józan ész itt még mindig nem diktálja azt a város vezetőjének, hogy talán a legegyszerűbb lenne megegyezni a kereskedőkkel, kártalanítani őket és már is mehet a bontás … egy büszke polgármester nem tesz ilyet, hiszen akkor el kellene ismernie, alul maradt a vitában. Ehelyett 2007-től 2012-ig zajlott a per, amelyet az önkormányzat indított, hogy bontásra kötelezze a tulajdonosokat. 2009 októberében a már másodfokon eljáró Csongrád Megyei Bíróság kimondta, hogy új első fokú eljárást kell lefolytatni. Ekkor szorult az a bizonyos a hurok – mivel Botka jól tudta, ennek a pernek nem lesz érdemi eredménye egy éven belül, már pedig elemi érdeke az volt, hogy a 2010-es önkormányzati választások előtt a piacot nagy csinnadrattával fel kell avatni, hiszen jól tudta, hogy ez lehet választási győzelmének záloga.
2009. november 29-én, a területen található összes felépítményt Botka ledózeroltatta, de a pavilonosokkal és a négy használati jogosultsággal bíró ingatlantulajdonos-kereskedővel valahogy előtte erről elfelejtettek egyeztetni. Azt beszélik, hogy a város egyik sztárügyvédje, aki akkoriban önkormányzati képviselő volt, Botka utasítására vezényelte le rafinált módon a piaci kereskedők kisemmizését. Egyik önkormányzati, jogi bizottsági ülésen megállapította, hogy az összes Mars téri felépítmény ingóságnak minősül, ezek akadályozzák a piaci beruházást, így azokat ingó minőségüknél fogva minden akadály nélkül arrébb lehet helyezni, a vásárterület olyan pontjára, amely nem minősül beruházási területnek a Mars téren. Igen ám, csak az ügyvéd úr gondolatmenetéből kifejeltette, hogy a területen önálló ingatlanok is voltak, használati jogosultságokkal, amelyeket a szegedi jegyző is megerősített határozatokkal, még a beruházás előtt.
A dózerolás előtt még sebtében 100 milliós törzstőke emelést hajtottak végre a Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft.-nél a kártalanításokra cimkézve. Később kiderült, ebből az összegből két kereskedőt kifizettek. Egy 22 négyzetméteres bódéért, amely rendelkezett fennmaradási engedéllyel, 25 millió forintot fizettek, egy lángosos bódéért pedig 3,75 millió forintot. Az, hogy mi alapján választották ki a két kártalanított kerekedőt, rejtély, ahogy az is, hogy hová lett a 100 millió forintból megmaradt több mint 70 millió forint – de ez utóbbit már a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálja.
Egy egész éjszakát dolgozott a szegedi dózer – míg a város másik felén a polgármester áhitattal ünnepelte a szeretet ünnepének közeledtét Fotó: szegedma.hu
2009 november 29-ének estéjén mi alatt Botka László polgármester úr áhítattal ünnepelte az adventi gyertyagyújtást, bontási engedély hiányában, kordonok gyűrűjében a kivezényelt munkagépek ledózerolták a kis üzleteket, volt olyan, amit a több milliós árukészlettel együtt. A kereskedők könnyezve nézték végig a kordonok vasába kapaszkodva, hogyan söprik el a megélhetésüket, az életüket. A munkáért az önkormányzat 36 millió forintot fizetett.
Szegedi kereskedők, akik a régi vásárcsarnokban élték le fél életüket, kordonon túlról nézhették a pusztítás eredményét fotó: szegedma.hu
Nem sokkal később a már szűz, akadályoktól mentes területre a makói építési hatóság adta ki az építési engedélyt a beruházás megkezdésére. Makó polgármestere akkoriban a térség szocialista országgyűlési képviselője, Buzás Péter, Botka párttársa volt.
Konzorciumi partnercsere, visszadátumozott szerződés
Ha nem volna elég annyi szabálytalanság, hogy a beruházási területet per- és igénymentesnek hazudták, a dokumentumok szerint egyértelmű, hogy más pontokban is csalt a közel kétmilliárdos támogatásért a Botka László vezette szegedi önkormányzat.
A város rehabilitációs vidékfejlesztési pályázatok feltételül szabják, hogy milyen partnerek vehetnek részt egy-egy projekt lebonyolításában. Lebonyolító például nem lehet profitorientált gazdasági társaság, csakis nonprofit szervezet. A pályázat benyújtásakor a kitételre fittyet hányva jelölték meg a Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft-t, mint beruházó konzorciumi partnert.
2010 áprilisa – épül a szegedi piac Fotó: rrfa_blogger.hu
2010 májusában a „hibát” egy konzorciumi szerződés módosítással tették helyre, a Piac Kft-t a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft-re cserélték. A dokumentumban meg is fogalmazták, hogy erre azért van szükség, mert a projekt értékelését végző közreműködő szervezet kifogásolta a jogi megalapozottságot. Ugyan a konzorciumi szerződés módosítás dátuma 2010. május 10-e, szövegezése szerint a szerződés 2009 május 15-től érvényes a projekt lezárásáig.
Érdekes módon a visszadátumozás ellen már senki sem emelt kifogást, ahogy az ellen sem, hogy az alvállalkozókkal a Piac Kft. tárgyalt és kötött szerződést, mint projekt lebonyolítója.
Ügyvédi iroda is leírta az aggályokat, mégis fizetett az NFÜ
2010. augusztusában a szegedi Mars téri projekt uniós pályázati támogatási ügyében egy neves ügyvédi irodától kért állásfoglalást a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség. A Sulyok és Ádám Iroda részletesen taglalta, hogy a projekt szabályszerűen nem támogatható, mégpedig azért mert a fejleszteni kívánt terület nem permentes és nem igénymentes, ellenkezőleg használati jogosultságokat illetően a kivitelezés idején is per van folyamatban. Megfogalmazzák, hogy a pályázó, azaz Szeged város önkormányzata ennek tudatában nyújtotta be a pályázatot és azt is elmulasztotta, hogy a jogi vitákról a bíráló bizottságot tájékoztassa.
Részlet a a DARFÜ által megrendelt Sulyok és Ádám Ügyvédi iroda jogi állásfoglalásából – tudatosan csaltak a pályázók!
Nem tudni, hogy a DARFÜ mit kezdett a fenti állásfoglalással, de felettes szervét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget vélhetően nem tájékoztatta a problémáról. Az NFÜ ugyanis 2011 októberében 600 millió forint támogatási összeget utalt át annak a Piac Kft.-nek a számlájára, amelyet a pályázati feltételeknek való meg nem felelés okán kicseréltek a konzorciumi szerződésben. Az már tényleg csak hab a tortán, hogy a Szegedi Vásár és Piac Kft. ebben az időben éppen végrehajtás alatt állt.
Táskás emberek és nagykutyák – Mindenki szem a láncban
A Botka vezette önkormányzat utolsó kétségbeesett kísérlete hozott újabb fordulatot az ügyben. A közhiteles ingatlan nyilvántartáshoz csatolt térképről érvényes bontási engedély híján, egyszerűen letörölték a négy, mai napig használati jogosultsággal rendelkező Mars téri ingatlant. Az újabb taktika tehát az volt, hogy a per alatt álló ingatlanok ott sem voltak a beruházási területen. A térképvázlat a használatba vételi engedély melléklete, rajta a dátum 2017 februárja. Ez azt jelenti, hogy a megújult szegedi piac úgy működik immár hetedik éve, hogy a használatba vételi engedélyt csak idén kapta meg, a beruházás hivatalosan csak 2017-ben zárult.
Joggal merül fel a kérdés, hogy miként tudtak egyáltalán elszámolni az 1,9 milliárd forintos fejlesztési forrással? Kik és hogyan ellenőrizték a projekt megvalósulását?
Érdemes megemlíteni, hogy ki kicsoda a remekül működő rendszerben. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program első ciklusában építették ki Gyurcsányék a kistérségi megbízottak hálózatát, mintegy 170 fővel, és hét regionális koordinátorral. (Ez az a hálózat, melynek tagja volt Weisenberger László is, aki a Hír TV rejtett kamerás felvételén magyarázta a rendszer működését, hogyan és mennyit kell visszafolyatni a pártkasszába a megnyert uniós támogatásból) A megbízottak és koordinátorok egytől egyig megbízható pártemberek voltak, akiknek keresztül végig nyomon követték és kézben tartották az uniós pénzek útját. Később egy újabb 167 tagú hálózatot is felállítottak az agrártárca alatt, voltak olyan kiemelt családok, ahol a családfő az egyik hálózatban a feleség a másikban kapott helyett.
A szegedi projektben érintett Dél-alföldi regionális koordinátor Kömíves Benedek volt, az MSZP dél-alföldi erős embere, 2006-ban önkormányzati képviselő-jelöltje, a párt progresszív platformjának elnökségi tagja – akit a korábbi írásokban, sajtóhírekben az „MSZP szegedi pénzkimentő bajnokaként” vagy más néven a „szegedi szocik illetve Ujhelyi táskás embereként” emlegetnek. Kömívesről több alkalommal írt a Szegedma hírportál is.
Kömíves Benedek, a szegedi szocik közpénzmágnesként működő háttérembere – Fotó: Facebook
Kömíves minden olyan nagy beruházásban érintett, ami az alföldi területeken megvalósult a Gyurcsány és Bajnai kormányok idején. Neve a Szeviép-botrányban is felmerült, hiszen a Szeviép egyik leányvállalatának, a MITT Zrt-nek társtulajdonosa Baranyi Sándor mellett. Háromhalom Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaságban is tulajdonos volt, amely mások mellett tulajdonosa az Insure ’98 Vagyonvédelmi és Biztonsági Korlátolt Felelősségű Társaságnak. Ez utóbbi látja el a biztonsági és őrzési feladatokat minden szegedi önkormányzati cégnél.
A Szeviép-ügyben, ahol 11 milliárdos adósságot hátrahagyva hagytak kifizetetlen és tettek tönkre több száz alvállalkozót több ízben felmerült egy B. monogramú táskás ember, aki a cégcsoporttól a különböző összegeket juttatta el a baloldali pártokhoz. Szabó Bálint, a Likvid kontroll Kft. ügyvezetője többször kijelentette, hogy a cég által kölcsönként aposztrofált pénzmozgások valójában könyveléstechnikai módszert jelentettek. A táskás ember kézbesítette a pénzeket. Többek közt heti-havi rendszerességgel 1-20 millió forintos tételeket Ujhelyi István sofőrjének. Az összegeket a sofőr cégének, a Biztonsági üzem Kft.-nek nyújtott kölcsönként könyvelték el.
Szabó Bálint a Szeviép károsultak nevében 1 millió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki megnevezi a B. monogrammal emlegetett táskás embert.
Konklúzió: Ki fia, ki borja? – avagy a Család hatalma
A Mars téri piac négy kereskedője a mai napig használati jogosultsággal bír arra a területre, ahol felépült az új piac. A tizenhat kereskedőből, akik tulajdonnal bírtak a korábbi vásárcsarnok területén mindössze tehát két kereskedőt fizetett ki a szegedi önkormányzat. A többiek egy forintot sem láttak. Az önkormányzat által kényszerbontásért indított per 2012. októberében ért véget a Kúrián, amely kimondta, hogy a bontás jogszerűtlen volt. A dózerolással okozott kár értéke körülbelül 200 millió forint.
A szegedi Mars téri piac ma. Jobb napokon több ezren fordulnak meg itt. Botka László is minden piacnapon kilátogat, ha éppen nem országjáráson van, legalább egy szem paprikáért. Így minden alkalommal hálát rebeghetnek neki a felújításért … Fotó: szeged.hu
A négy ingatlantulajdonos kártérítésben bízik, összesen nagyjából, kamatokat és egyéb nem vagyoni elemeket számolva, 120 millió forint az igényük, alapul véve az önkormányzat által 22 négyzetméteres bódéért kifizetett 25 milliós kártérítés alapján kiszámított fajlagos négyzetméter árat.
Orbán Viktor miniszterelnöknek is levelet írtak
A kereskedők a kormány segítségében bíznak. Vagy jogi segítségnyújtás formájában, vagy oly módon, hogy a kártérítési pereknél kötelező előzetes illetékfizetés alól kérnének mentességet. Az ügyben jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda és az OLAF vizsgálata mellett, egy pótmagánvádi büntető per van folyamatban, amit az egyik ingatlantulajdonos kereskedő indított épülete jogtalan lebontása miatt.
Nyolc éve jól működött a Gyurcsány-féle kifizetőrendszer – Fotó: magyarnarancs.hu
Ez a per annak ellenére, hogy kúriai határozat mondja ki, jogtalan volt az engedély nélküli dózerolás, abszurd módon ötödik éve húzódik első fokon. Egyelőre remény sem látható az ügy lezárására. Érdekesség ehhez, hogy az ügyet tárgyaló bíró édesapja 2014-ig a Szolnoki Törvényszék elnöke volt, most ugyanott, a Jászság központjában tanácsvezető bíró. Mint tudjuk, Botka Lajosné pedig hosszú éveken keresztül Szolnok város polgármestere volt, Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt édesanyja.
Vezető kép: Botka László 2010-ben a piac beruházás helyszínén, Forrás: szeged.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS