Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és vesztegetés, illetve más bűncselekmények gyanúja miatt Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. A gyanú szerint a képviselő bűntársaival csaknem másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az uniós és hazai költségvetésnek.
A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő ügyben Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az Országgyűlés elnökénél – írta portálunknak a Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya.
A cél az uniós és hazai költségvetés megcsapolása volt
Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nyomoz, a felmerült megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. A termelői szervezetek ugyanis az elismerési tervben szereplő beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az uniós támogatáson túlmenően a tagállami költségvetésből is támogatásban részesülhettek – áll az ügyészségi közleményben, amelyben azt is írták: mivel Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg, ezért 2009 végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört épít fel, melynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak.
Milliárdos adócsalás és vesztegetés
Az ügyészség szerint Simonka György és társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel. Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek. Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45%-át – szolgáltassák vissza neki készpénzben. Az indítvány kitér arra is, hogy az eddig beszerzett adatok alapján a Simonka György rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot.
A gyanú szerint Simonka György országgyűlési képviselő cselekménye:
– két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének;
– két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettének;
– két rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettének;
– két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének;
– két rendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja megállapítására alkalmas.
Eddig 29 gyanúsított
Az ügyben a NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése nyomán a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága 2014. július 14-én rendelt el nyomozást költségvetési csalás bűncselekménye miatt. A Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya 2016. február 4-én a nyomozás lefolytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki. A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben eddig 29 személyt (ügyvezetőket, alvállalkozókat, hozzátartozókat, bizalmi embereket, vesztegetéssel érintetteket) hallgatott ki gyanúsítottként, akik valamennyien szabadlábon védekeznek. Simonkát csak a mentelmi jog felfüggesztése után tudja gyanúsítottként kihallgatni a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tették hozzá.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS