Pesti Srácok

Minden újszülött egy kicsi erdőt kap öröksége részeként – Újabb kétmilliárd forintot csoportosítanak át az országfásításra

Minden újszülött egy kicsi erdőt kap öröksége részeként – Újabb kétmilliárd forintot csoportosítanak át az országfásításra

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködési megállapodásának keretében 2 milliárd forintot csoportosítanak át a széndioxid-kvótából származó bevételből, hogy minden magyar újszülött állampolgár után tíz fát telepítsenek Magyarországon, létrehozva megyénként az újszülöttek erdejét – hangzott el a bejelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Kiemelték: az előző két évben Magyarország teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátása a jelentős és dinamikus gazdasági növekedés ellenére, ha mérsékelten is, de csökkent. Úgy fogalmaztak: "lényegében a fákat és az erdőket hívjuk szövetségbe azért, hogy a klímavédelem érdekében sikerrel tudjunk fellépni".

Kaderják Péter, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a csütörtöki sajtótájékoztatón elöljáróban elmondta: alkotmányos és erkölcsi kötelesség is, hogy a Kárpát-medencében olyan, vagy még jobb természeti környezetben élhessenek unokáink, mint amelyben a mai kor embere él. Mint hozzátette, ennek érdekében és a klímaváltozást negatív hatásaira való felkészülés részeként, azt ellensúlyozandó a kormány több fontos lépést is tett: többek között elfogadta Magyarország első integrált nemzeti energia- és klímatervét, valamint újraírta Magyarország nemzeti energiastratégiáját. Ezek nyomán fogadták el Magyarország első éghajlatváltozási cselekvési tervét is. Ennek kiemelt pontja a csütörtökön bejelentett forrásátirányítás. Az államtitkár hangsúlyozta: az Országgyűlés törvénybe foglalta a célt, hogy 2050-re Magyarország úgynevezett klímasemleges országgá váljon. A kormány nyilvánvalóvá tette:

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára fát ültet az ország fával borított területeinek növeléséhez indított akciótervről tartott sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
PestiSracok facebook image

A fák és az erdők szövetségesek

A bejelentés részleteire térve Kaderják Péter arról beszélt, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködési megállapodásának keretében 2 milliárd forintot csoportosítanak át abból a célból, hogy minden magyar újszülött állampolgár után tíz fát telepítsenek Magyarországon.

– fogalmazott. Az államtitkár kiemelte: az előző két évben Magyarország teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátása a jelentős és dinamikus gazdasági növekedés ellenére, ha mérsékelten is, de csökkent. Hozzátette: a magyar erdőállomány és földhasználati szektor 4-5 millió tonna szén-dioxidot köt meg évente. Mint fogalmazott,

Ugyanakkor hozzátette: az erdők sokkal többet jelentenek, mint puszta széndioxid-megkötő technológiát, hiszen minden természetszerető, természetjáró ember számára megnyugvást, kulturális, turisztikai, oktatási élményeket nyújtanak.

A klímaváltozás elleni fellépés egységes szemléletet kíván

Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a klímaváltozás elleni fellépés átfogó szemléletet kíván, kormányzati szinten is összehangoltan zajlik; ennek példája az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködése is. Mint kifejtette, a közös program forrása a 2013-ban létrehozott zöldgazdaság-finanszírozási rendszer, amelynek a bevételei a nemzetközi széndioxidkvóta-kereskedelemre támaszkodnak. Megjegyezte: az erdők és az erdőgazdálkodás jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek, vagyis nagyban hozzájárulnak a kvótakereskedelmi bevételekhez.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára fát ültet az ország fával borított területeinek növeléséhez indított akciótervről tartott sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az országfásítási program négy támpillére

Zámbó Péter elmondta: a közös kezdeményezés jól illeszkedik az Agrárminisztérium országfásítási programjához, amelynek keretében mintegy 40 milliárd forint áll rendelkezésre erdőtelepítésekre a Vidékfejlesztési Programban, és amelynek révén idén tavasszal 550 hektár erdő telepítése kezdődhetett meg, míg idén ősszel 500 önkormányzat számára biztosítanak belterületen elültethető nagyméretű sorfákat, összesen 12 ezer darabot. Az államtitkár kifejtette: az országfásítási program négy elemet foglal magába, amelynek keretében mintegy 650 hektár új erdő jöhet létre több, mint 3 millió facsemete elültetésével.

  • A program első elemeként a születendő gyermekek után elültetnek legalább tíz új facsemetét, amellyel párhuzamosan minden megyében létrehozzák az újszülöttek erdejét. Hozzátette: a legtöbb – közel 300 ezer – csemete elültetésére Pest megyében és a főváros környékén kerül sor, ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyékben is jelentős erdőtelepítések történnek. Kiemelte: az újszülöttek erdejében mindenütt hazai őshonos fafajok – kocsányos és kocsánytalan tölgy, szürke nyár – kerül telepítésre.
  • Zámbó Péter elmondta: a második programelem az erdőtelepítés folytatása az állami erdőgazdaságok által kezelt területeken. Ennek során körülbelül 2 millió darab facsemete elültetésére került sor, ami 250 hektár új erdő létrehozását jelenti. Megjegyezte: a gyengébb termőhelyek beerdősítése miatt itt nemcsak őshonos, hanem a környezeti viszonyokat jobban tűrő fafajokat is telepítenek.
  • Az államtitkár elmondta: a harmadik programelem lényegében egy folyamat, amelynek során újabb, mintegy 250 hektáron kisebb beavatkozással erdővé alakítanak olyan felhagyott mezőgazdasági és honvédségi területeket, amelyek részben már természetes úton beerdősültek, befásodtak. Megjegyezte: a szakemberek szükség esetén visszaszorítják az olyan, a területeken megjelent inváziós fafajokat, mint például a bálványfa.
  • A negyedik elem az államtitkár elmondása szerint az éghajlatváltozási cselekvési terv erdészeti feladatainak megvalósítását jelenti, amelynek keretében a Nemzeti Földügyi Központ és az Erdészeti Tudományos Intézet bevonásával erdészeti mérő- és megfigyelő rendszert és klíma-monitoring hálózatot építenek ki.

Mint kiemelte:

Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció)

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

László Petra: Ami velem történt, az a XXI. század legjobban megszervezett boszorkányüldözése volt – PS-interjú!

Magyar ugar 2018 november 5.
Nemcsak a korábbi munkáját, hanem kis híján az egzisztenciáját is elveszítette a PestiSrácok.hu operatőre, László Petra, akit a múlt héten jogerősen felmentett a Kúria, amely kimondta, hogy nem rugdosott migránsokat 2015 szeptemberében Röszkén. Kolléganőnk fejére dzsihadisták tűztek ki vérdíjat a nemzetközi szintre gründolt hisztéria legsötétebb időszakában, miközben a hangulatot keltők egy olyan embert – az állítólagos áldozatot – magasztaltak jóságos menekültként, aki a hírek szerint tevékenyen részt vett a kurdok elleni népirtásban Irakban. László Petra portálunknak beszélt arról is, hogy az N1TV vezetésének esze ágában sem volt meghallgatni az ő verzióját, amit ma már megért, hisz a néppártosodás szemfényvesztésével kampányoló, ám valójában balra tolódó Jobbiknak inkább az volt az érdeke, hogy az őrjöngők elé vessék koncnak. László Petra reménykedik, hogy a bűncselekmény hiányában történt felmentő ítéletnek lesz olyan következménye is, hogy az eddig csak hazugságokat terjesztők kénytelenek lesznek egyszer közölni a tényszerű valóságot is az ügyben.