Egészen pontosan 51.127 aláírás hiányzik a Minority Safepack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés sikerességéhez – bár a szervezők hangsúlyozzák, a hibásan kitöltött adatok miatt több aláírásra is szükség lehet az egymilliónál. Ha a kezdeményezés sikeres, az Európai Unió kénytelen lesz szembenézni azzal a ténnyel, hogy minden hetedik uniós polgár valamilyen nemzetiség vagy kisebbség tagja. Fontos eredmény, hogy a szükséges hét helyett már nyolc tagállamban is összegyűltek a minimálisan szükséges aláírások. Még tizenkét nap van hátra, a gyűjtés lezárultáig.
A 2017 májusában útjára indult európai kisebbségvédelmi kezdeményezés eredményessége attól függ, összegyűlik-e legalább hét uniós tagállamban minimum egymillió aláírás. A sikeres aláírásgyűjtés kötelezné az Európai Uniót, hogy érdemben foglalkozzon Európa őshonos nemzeti kisebbségeivel. Mint portálunknak Vincze Lóránt, a kezdeményező Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke ezzel kapcsolatban korábban elmondta, felháborító, hogy az uniós intézmények a jelenleg is bevándorló kisebbségek számára biztosítanak előjogokat például az anyanyelvi oktatás terén, miközben az őshonos nemzeti kisebbségi nyelvoktatás elsikkad. Úgy vélte, Európának előbb saját kultúrájára, nyelvi sokszínűségére kellene figyelnie, azt a védelmébe vennie, és csak azután foglalkozni az újonnan bevándorló kisebbségek kérdésével. Napjainkban több mint 300 különböző őshonos nemzeti kisebbség él Európában. Minden hetedik európai polgár valamely őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik, illetve beszél egy regionális vagy kisebbségi nyelvet. A kisebbségek valós súlyát, jelentőségét úgy tudjuk érzékeltetni: ha ezeket az embereket egy országba terelnénk, az Európai Unió egyik legnépesebb államát alkotnák.
Mint korábban is írtuk, az európai polgárjogi aláírásgyűjtések második feltétele, hogy legalább hét tagállamból gyűljenek össze a minimálisan szükséges aláírások. A Minority Safepack ezt a kritériumot már túl is teljesítette, hiszen nyolc tagállamban gyűlt össze a szükséges aláírás, Bulgáriában, Dániában, Spanyolországban, Horvátországban, Magyarországon, Lettországban, Romániában és Szlovákiában. Érdemes ugyanakkor felidézni, Vincze Lóránt korábban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Nyugat-Európában elkényelmesedtek a kisebbségek. Bár ezek a kisebbségek is lelkesednek a Minority Safepack által megfogalmazott célokért, amikor a tényleges munkavégzésre, kampánytevékenységre, aláírásgyűjtésre került a sor, már kevésbé voltak aktívak. A számokat tekintve íme néhány megdöbbentő, vagy inkább sajnálatos adat. Ausztriában 7.500, a bevándorlók iránt extra érzékenységet mutató Németországban 16.800, a kisebbség szót el sem ismerő Franciaországban 5.500, a saját elnyomása ellen küzdő Írországban 220, Portugáliában 75, a tolerancia mintaállamában, Svédországban pedig mindössze 1.400 aláírás gyűlt össze. Külön pikáns, hogy a legnagyobb nemzetiségi erőt felmutató Spanyolországban csupán 48 ezren írták alá a kezdeményezést. Ennyire szolidárisak más nemzetiségekkel a katalánok.
Vincze Lóránt egy sajtótájékoztatón arról is beszélt, az akció sikertelensége visszavetné az Európai Unióban a kisebbségvédelmi küzdelmet. Az elkövetkezendő legalább tíz évben ezzel a kérdéssel nem lehetne az EU fórumai elé állni. Ugyanakkor elmondta, a sikeres aláírásgyűjtést követően az Európai Bizottság szervereinek segítségével egyeztetik az aláírásokat. Három hónap áll rendelkezésre arra, hogy igazolják a kellő számú aláírás hitelességét, és az erről szóló iratokkal lehet végül az EB-hez fordulni. A bizottságnak ezek után három hónapja van arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a kezdeményezés képviselőivel, és parlamenti vitanapot kezdeményezzen az Európai Parlamentben. Ha ott a kisebbségvédelmi kezdeményezést támogató határozat születik, megkezdődhet a jogszabályalkotás, amely legalább két évet vehet igénybe.
Ha még nem írta alá a kisebbségvédelmi kezdeményezést, ITT megteheti.
Forrás: PestiSrácok.hu; fotó: Minority Safepack
Facebook
Twitter
YouTube
RSS