Pesti Srácok

Mire való egy érzékeny bíró?

Mire való egy érzékeny bíró?

Van egy olyan látványosság(?), esemény(?), amit a „sportág” előadóművészei érzékenyítő tréningnek hívnak. Multiéknál újabban annyira kötelező, hogy nem lehet arra hivatkozni, hogy már te elég érzékeny vagy, muszáj elmenned rá. A baj az, hogy máig nem tudjuk, a magyar bírói kar számtalan tagja, összesen több mint száz igazságügyi alkalmazott, milyen összefüggésrendszer mentén vett részt ilyeneken.

Az ominózus érzékenyítő tréningek témája a migránsok, a homoszexuálisok és a társadalom peremén élő egyéb érdekes csoportok sanyarú sorsa. És természetesen az, hogy az igazságszolgáltatási rendszernek orvosolnia kell ezeket az „igazságtalanságokat” és pozitív diszkriminációval kell az egyensúlyt helyrebillentenie. Valahogy úgy alakult, hogy az „érzékenyítés” a büntető ügyekre szakosodott bírákat érinti leginkább, valamit az érzékenyítők soraiban Magyar Helsinki Bizottság és egyéb Soroshoz köthető szervezetek jogászai és „szakértői” fordulnak elő leginkább. Ez nem csak azért érdekes ténykörülmény, mert egyértelmű elvárásunk, hogy nyilvánvalóan politizáló szervezetek „szakemberei” ne oktatgassák már a független magyar bírósági rendszer legfontosabb döntéshozóit, hanem azért is, mert ezek az emberek rendszeresen képviselnek büntető és egyéb ügyekben vádlottakat és érintetteket vagy szakmai tanácsokkal látják el az őket képviselő ügyvédeket. A tréning ugyanis nem szakmai konferencia, hanem egy olyan procedúra, ahol viselkedésváltozást, praktikusan ebben az esetben „értékrend” változást is el akarnak érni a résztvevőknél. Amúgy régen ezt hívták a „belügyekbe történő beavatkozásnak”, hiszen amikor az érzékenyítő és az érzékenyített egymás szemébe néz a tárgyalóteremben, azonnal eukomformabbá lesz az ítélkezés. És egész véletlenül az Európai Bizottság is beszállt a projekt finanszírozásába.

Ha nem tudod megváltoztatni a törvényeket, akkor változtasd meg azokat, akik alkalmazzák őket.

Mindig mindenki emlékeztet bennünket az igazságszolgáltatás legendás függetlenségére. Ebben az esetben azonban ez valahogy nem merült fel az érintettekben, hiszen az elmúlt években, Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke éves beszámolóiban 2015-ig bezárólag szakmai büszkeséggel számolt be a független igazságszolgáltatás és a "független" civil szervezetek közötti egyre szorosabb együttműködésről.

PestiSracok facebook image

Az együttműködés 2016 után is megmaradt, csak nem került be a OBH vezetőjének éves beszámolójába, mert valaki el is olvasta azt és kikerült a sajtóba néhány érdekes apróság. Annál inkább árulkodik erről a hatásról az, hogy a Kúria menekültügyi joggyakorlattal foglalkozó csoportja, amelyet Darák Péter vezet ,legutóbbi jelentésében harmincszor hivatkozza a Magyar Helsinki Bizottságot. Ebből gyakorlatilag az következik, hogy a Magyar Helsinki Bizottság elemzi a magyar menekültügyi joggyakorlatot a Kúria fejléces papírján és az ő pecsétjükkel hitelesítve. Nem is meglepően az anyag az ő álláspontjukat tükrözi szinte teljes egészében. Az elemzés szerint a:

Nehéz ennél nagyobb pofátlanságot fejleszteni jogi és szakmai álruhában. Logikailag ugyanis a következő történik: A hatályos magyar alaptörvényt és a jogalkotói és kormányzati akaratot is negligáló, nyíltan a magyar jogrendszer és joggyakorlat erővel (akár külföldi támogatással is) történő megváltoztatására törő szervezetek a szokásos szélsőliberális eszközökkel nyomást gyakorolnak a bírákra, majd olyan „szakértői” pozíciókat foglalhatnak el, amelynek segítségével ők írhatják meg a független magyar bíróságok saját tevékenységét áttekintő elemzését. És meglepő módon a saját álláspontjuk mentén bírálják azt. Arról nem is beszélve, hogy eközben dalolva elismerik, hogy a magyar ügyvédi karban hálózatot működtetnek bizonyos ügytípusok megfigyelése, illetve a menekültek törvényen felül helyezése érdekében.

A magyar bíróságok a jelek szerint inkább a kormányzattól, a magyar nép igazságérzetétől és persze az alaptörvény szellemétől függetlenek és nem egyéb külső behatásoktól. Ki kell mondani végre, a civil szervezetek egy része gyakorlatilag politikai szereplő és a közigazgatásban, államszervezetben, igazságszolgáltatásban nem szakmai szereplő, hanem ezen rendszereken belül politizál. És az nem csak törvénytelen, alaptörvény ellenes tevékenység, hanem nemzetbiztonsági veszély is. És nem csak most, hanem az elmúlt években is mindig az volt. Tehát ezt a folyamatot nem csak le kell állítani, hanem az eddig történteket ki is kell vizsgálni.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.