Csőd közelbe kerülhetett Eger. Sajtóértesülések szerint a város vezetése több intézmény bezárását is kilátásba helyezte. Mirkóczki Ádám szerint azért döntöttek emellett, mert “egyszerűen nem találtak jobb megoldást a csődhelyzet kezelésére”. Illetve egy megoldást mégis talált: pénzért könyörög a kormánynak.
Mirkóczki Ádám polgármester és Minczér Gábor alpolgármester sajtótájékoztatón jelentette be, hogy válságkezelő javaslatcsomagot állítottak össze, többek között bezárnák a legtöbbet fogyasztó városi intézmények épületeit – írja az Egri Ügyek.
Nem tudunk jobb megoldást ennél. A csőd borítékolható. De ha be kell csődölnünk, akkor csődöljünk be a legjobban: vagyis inkább a város csődöljön be, de a lakosokat mentesítsük a csődtől vagy a csődközeli helyzetektől
– fogalmazott Mirkóczki. A polgármester azt mondta, a lakosság terheit mérsékelnék, adót nem emelnek, a kedvezményes buszbérlet marad, de ez egyelőre csak egy javaslatcsomag, az egyes pontokról a közgyűlés dönthet majd. A javaslatcsomag értelmében:
- 2023-ban az egri magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak elengednék az építési adó megfizetését.
- 2022. szeptember 1-től december 31-ig minden önkormányzati bérlakás bérlőjét mentesítenék a bérleti díj fizetése alól.
- A fenti időszakban nem kellene bérleti díjat fizetnie az egri önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokban működő vállalkozásoknak.
A polgármester azt mondta, az építési adó elengedése több mint 16 ezer lakást vagy lakásrészt és több mint 1600 egyéni vállalkozói lakásrészt érintene, míg a bérleti díjak elengedése körülbelül 873 bérlakást és 230 üzleti célú ingatlant, mindez pedig körülbelül 200 millió forintos kiesést jelentene az önkormányzatnak. Mirkóczki szerint sok vállalkozó jelezte, hogy lehúzná a rolót, de a városvezetés ettől a lépéstől azt reméli, nem zárnak be, nem adják vissza a bérleményeiket, és így jó néhány munkahely megmenekülhet.
A polgármester a saját tulajdonú ingatlanban élőknek, illetve a nem önkormányzati tulajdont bérlőknek jelezte: azt tervezik, hogy a települési támogatás kritériumrendszerét átalakítják, hogy a kifejezetten a rezsiválság miatt bajba kerülő egri háztartásokon segíteni tudjanak. De ezt az összeget csak úgy tudják kitermelni, ha a legnagyobb fogyasztókat átmenetileg lekapcsolják: az egri strandot, a Bitskey uszodát, a Gárdonyi és a Harlekin színházakat, az EKMK épületeit, a Forrást és a Bartakovicsot. Mirkóczki azt mondta, nem az intézményeket akarják bezárni, csak az ingatlanokat, amikben működnek, hogy ezek az épületek „nullás rezsit produkáljanak”, és ennek a hat ingatlannak a részleges bezárásával olyan összegek szabaduljanak fel, amikkel az egrieket tudják segíteni.
Arra a forgatókönyvre készültünk, hogy nem lesz központi segítség, kontinentális szintű problémamegoldás. Ahogy nemrég egy tévéműsorban is mondtam, nem hiszem, hogy ez a helyzet lokálisan vagy kormányzati szinten kezelhető. Nem a magyar kormányt hibáztatom a háború kitöréséért és az energiaárak elszabadulásáért, ők persze érdemben többet tudnak tenni, mint mi, de ez valójában egy európai szintű probléma, amit azon a szinten is kell kezelni
– mondta, hozzátéve, hogy ha a kormány esetleg bejelentené, hogy segít az önkormányzatoknak, az érintett ingatlanokat is újra megnyitná a város, de szerinte hamarosan minden háztartás olyan szinten fog szembesülni az energiaválsággal, „amit egy-két héttel ezelőtt még el sem tudtunk képzelni”. Mirkóczki Ádám azt mondta, a közvilágítás és díszkivilágítás kérdése még nincs eldöntve, de ő vonakodik a város elsötétítésétől.
Az első baleset, lábtörés, megbotlás, bűncselekmény rögtön a mi hibánk lenne. Legalábbis erre hivatkoznának. Nem hiszem, hogy annyit spórolnánk a közvilágításon, mint amennyi bosszúsággal járna
– magyarázta.
Forrás: Egri Ügyek; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS