Magyarország 47,4 ponttal a 19. helyen végzett az Európai Unió országai között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi rangsorában, ami enyhén magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (46,7), azonban 4,5 ponttal elmarad az uniós átlagtól (51,9) – derül ki a jegybank friss Versenyképességi jelentéséből, melyet Baksay Gergely ügyvezető igazgató ismertetett az MNB keddi sajtótájékoztatóján.
Baksay Gergely elmondta, hogy a rangsor élén a skandináv országok mellett Hollandia áll, a lista végén pedig Románia, Görögország és Bulgária. Kelet-Közép-Európából Szlovénia (53,1 pont) és Észtország (52,5 pont) érte el a legmagasabb pontszámot, a többi régiós ország eredménye elmarad az uniós átlagtól. A legjobban teljesítő Svédország 67,3 pontot ér el a lehetséges százból. A jelentés 12 területen 154 mutatót vizsgál, melyeknek a 95 százaléka objektív. Az elemzés a 2019-es adatokra épül, ezért nem jelenik meg benne a koronavírus-járvány hatása. Mint a jelentésből kiderül, Magyarország számos területen jelentős eredményeket ért el, de van még tér a versenyképesség erősítésére, többek között a kkv-k termelékenysége, az egészségügy vagy például az oktatás terén. nBaksay Gergely kiemelte, hogy a felzárkózáshoz hosszú távon évi legalább 2-3 százalékpontos növekedési többletre van szükség.
Kedvező fejlemény az azonnali utalás
Az elmúlt két évben a növekedési többlet a 3 százalékot is meghaladta, ahhoz, hogy ez fennmaradjon, a versenyképességi program folytatására és végrehajtására van szükség. A hitelezés egészséges szerkezetben bővül, fontos, hogy ez fix kamatokkal továbbra is folytatódjon, az MNB ezt ösztönzi a vállalati és lakossági szegmensben is. A hazai bankok működési költsége továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban. Ennek egyik oka, hogy digitális érettségük elmarad az európai és a régiós bankrendszerekétől, a szolgáltatások mindössze 28 százaléka érhető el online. E téren kedvező fejleményként említette az idén bevezetett azonnali átutalást. A magyar vállalatok főleg a bankokra építettek a forrásszerzésben, nem bocsátottak ki kötvényeket, az MNB ezért lépéseket tett a vállalati kötvénypiac likviditásának növelésére.
A Növekedési kötvényprogramban 2019 végéig 15 vállalat bocsátott ki 310 milliárd forint értékben kötvényeket
– ismertette.
Az államadósság finanszírozásában jelentősen nőtt a belföldi tulajdonban lévő – azon belül elsősorban a háztartások kezében lévő – államadósság aránya, már meghaladja a külföldi kézben lévőt, ami jelentősen növelte az állampapírpiac stabilitását. A magyar kkv-k reál termelékenysége 2010 óta mintegy 30 százalékkal nőtt, ami mintegy duplája a visegrádi régió és négyszerese az uniós növekedésnek, ennek ellenére mind a termelékenységben, mind a bérekben továbbra is számottevő a lemaradásuk az uniós átlagtól és a nagyvállalatoktól is, amihez hozzájárul, hogy alacsony mértékben alkalmazzák a fejlett technológiákat (például a felhőalapú technológiákat, a Big Datát, a 3D nyomtatást, ipari robotokat). A feldolgozóipari termelésben a belföldi felhasználás súlya alig haladja meg az egyharmadot,ami a legalacsonyabb a vizsgált országok között.
A kkv-knak, beszállítóknak az jelenthetne előrelépést, ha jobban be tudnának kapcsolódni ezekbe a folyamatokba
– mondta.
Teljes foglalkoztatás
A munkaerőpiacon 2019-ben lényegében megvalósult a teljes foglalkoztatás, a jövőben a humántőke minőségének javítása és termelékenységének növelése lehet a középpontban. Vannak még foglalkoztatási tartalékok, többek között az atipikus foglalkoztatási formákban.
Magyarországon a részmunkaidőben munkát vállalók aránya mindössze 4 százalék, míg az EU-ban 19 százalék. Idén a koronavírus-járvány miatt egyértelműen megnőtt a távmunka és a részmunkaidő aránya, lehet, hogy ezután pozitívabban állnak majd a munkáltatók hozzá az atípusos foglalkoztatáshoz
– jegyezte meg.
Egészségesebb életmód, fejlettebb egészségügyi rendszer kell
Az ENSZ-statisztikák szerint a magyar népesség 6,5 százaléka – 600 ezer ember – dolgozik külföldön, ami régiós viszonylatban alacsony szám.
Amennyiben vonzó lesz az itthoni környezet, haza lehet csábítani a külföldön dolgozók egy részét, akik jelentős részben fiatalok
– mondta.
A magyar lakosság általános egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól a régióban, az egészségben várható életévek száma négy-öt évvel kevesebb az unió átlagánál. Ezt egészségesebb életmóddal, fejlettebb egészségügyi rendszerrel lehetne javítani. Az egészségügyi kiadások nagyjából megfelelnek a régiós átlagnak, de ezen belül meglehetősen magas a magánkiadások aránya, melyek nem szervezett formában, és nem túl hatékonyan áramlanak az egészségügyi rendszerbe, amin a jóléti alapok segíthetnének.
Magas a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke
Az oktatás kapcsán a jelentés megállapítja, hogy a magyar diákok jól elsajátítják a tanyagot a TIMSS tesztek szerint, de a PISA tesztekben kevésbé képesek alkalmazni. Magas a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke, 12 százalék körüli, míg a visegrádi országokban 7 százalék. A felsőfokú képzettségűek aránya az egyik legalacsonyabb az unióban, növelni kellene, ahogy a k+f kiadásokat is. Az e-közigazgatás kiterjesztése a jelentés szerint gyorsíthatja az ügyintézést, csökkentheti a bürokráciát, a gyors internet adott a digitalizációs megoldások elterjedéséhez. A gazdaság energiafelhasználása és a nettó energiaimport aránya Magyarországon a régióhoz hasonlóan magas, a megújuló energiaforrások aránya 2014 óta csökkenő pályán van. Az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás a negyedik legalacsonyabb az unióban, a légszennyzettség mértéke azonban viszonylag magas a jelentés szerint.
Forrás: MTI/Fotó: Horváth Péter Gyula-PestiSrácok.hu
Helga
2020-08-04 at 15:38
Van még mit javítanunk. De talán el kellene dônteni, hogy mely terület élvezzen prioritást, amire rá lehetne építeni a többit. Ha igaz az, hogy minden, mindennel összefügg, akkor talán az oktatást vegyük elsőként górcső alá.
Induljunk ki abból, hogy a gyerek érdeke az első. Mit kellene ennek szem előtt tartása mellett tennünk?
Először is: csökkenteni kell a leterheltségüket, de nem úgy, hogy a tananyagot meg az óraszámot csökkentjük, mert ez az utóbbi csak a pedagógusoknak kedvez leginkább, hanem át kell szerveznünk a jelenlegi iskolarendszert. Egyertelművé kell tenni az egyes iskolatípusok szerepét és helyét az oktatáson belűl, segítve ezzel a szülők és a gyerekek döntését. A jó példákra hagyatkozva, első nekifutásra a nyolc osztályos gimnáziumi oktatást kell megerősíteni, mert ugyanis a mai világban luxus, hogy ugyanazon tananyagot kétszer oktassuk jól, vagy rosszul, Ennek értelmében okafogyottá válna a hat osztályos, ún. “kísérleti” gimnáziumi oktatás, az ún. “szakgimnáziumok”-nak pedig vissza kell adni a technikumi elnevezést. Egy kívétel lenne: az egészségügyi szakgimnázium, v. szakközépiskola esete. Ezt az iskola típust pedig az egyetemek orvostudományi karához kellene csatolni, mint “x” Egyetem Orvostudomanyi Kar Gyakorló Gimnáziuma elnevezéssel. Mielőbb meg kellene szüntetni a gyerekek és a szülők idegeit börhölő felvételit a felsőtagozatosok esetében, mert ezt akár szegregációnak is felfoghatjuk. Ezzel párhuzamosan a tanárképzésre kellene több gondot fordítani, különös tekintettel a nyelvtanári szakot választókra. Számukra biztosítani kellene, hogy minden évben legalább egy hónapos nye!vi gyakorlaton vehessenek részt kötelező érvénnyel a választott nyelvnek megfelelő országban. Minden bizonnyal eredményesebb lenne az iskolai nyelvoktatàs szinvonala is ezáltal. (Folyt. köv.)
hivő
2020-07-29 at 10:28
Nem hiszek a fenntarthato
fejlődésben igy nem is
tudom kellőkép értékelni
a felmérés szempontjait.
De itthon feldolgozást
emelni kellene.A felsö-
oktatást pedig javitani.
Itt a számok a mi nagy
kissebbségünket is
tükrözik.Az egészségünket
rombolja az ipari készételek
rossz minősége,a tulzott
gyogyszer szedés.Ebből
a szempontbol nagyon elamerikai-
sodtunk.A számitogép hasonlat
itt is érvényes,garbage in
garbage out.
oshon
2020-07-29 at 07:22
Minden adat arra utal hogy le vagyunk maradva … atlagosan , mert vannak azert paran a vilagelsok kozul akik itt fejlesztik a termekeiket : Audi , Mercedes , BMW , Suzuki , Airbus stb stb stb !!! Ugyan ez nem igaz az egeszsegugyre sem , mert lathato utobbi par evben nagyot fejlesztettek Orbanek ezen a teren is , ugy mint a tobbi teren tettek ! “Magas a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke, 12 százalék körüli, míg a visegrádi országokban 7 százalék.” – Ez inkabb a ciganyokat abrazolja , es ugy mint a tobbi ‘mutatot’ ezek a naplopo eloskodo ugymond szegregaltak rontjak ! Szoval ha elfogadhato hogy Magyarorszagon 15 – 20 % a cigany meg ezekhez hasonlo naplopo onsors es statisztikarontok akkor nemi hitele van a ‘felmeresnek’ … azert orszagon belul erdekes es erdemes lett volna mindezeket az adatokat nemzetisegek tekinteteben is oszlatni es megosztani !!! Ezen kivul nagyon jo es tanulsagos lett volna ha felmertek volna az unio es europai orszagok igazsagszolgaltatasaikat … na itt ‘behunyt’ szemmel hiszem hogy a bolgarok es olahok utan lennenk , es itt mar nem a ciganyok miatt , hanem a magyargyulolo korrupt maffiozo ugymond ugyvedek , ugyeszek es birok miatt , es itt lenne tennivalo boven !!! Hajra Magyar Nemzet , Isten aldjon !
Naprózsa
2020-07-29 at 10:40
Igen, kedves Oshon, nálunk a cigányok rontják például az iskolaelhagyók statisztikáját, de erősen kétlem, hogy ott, ahol szintén 10%-nyi az első vagy többedgenerációs muzulmán, ott jobb lenne a helyzet. S az egészségügy szokásos szidásával se értek egyet, mert most a covid megmutatta, hogy nem vagyunk lemaradva, sőt, rohantak haza, akik attól féltek hogy bezzegnyugaton nem kapnak ellátást majd!
Aztán közbiztonságilag sem hiszem, hogy volna szégyellnivalónk nyugattal szemben. Persze nekünk is vannak cigány no-go zónáink, de se robbantásokról, se templomgyújtogatásokról nem hallottam…
De ugyanígy bosszant a pisa-teszt évtizedek óta mantrázott “lemaradásunk” Ez egyszerűen hazugság. Mert mennyivel magasabb szellemi kvalitású a muzulmán és afrikai mint a cigányaink? Messze okosabbak a cigányok, nem is beszélve a fehér magyarokról. Sztem ezt is kozmetikázzák nyugaton.
S akkor a 2%-kal magasabb GDP-nket ne is említsük!
oshon
2020-07-29 at 12:26
Ugy van , a cigannyal lehet elni , o kereszteny is , meg par balhen kivul nincs gond veluk , ez is tollunk fugg es ido kerdese hogy javitsanak a ciganyok is … Semmikepp sem jobb mar nyugaton elni mint Magyarorszagon , sot ha kiallunk Orban moge meg legalab ketszer , nagyot lepunk elore … ido lenne es alkalom javitani az ugymond igazsagszolgaltatason is ! Mas teren is kepesek leszunk elsok lenni , ugyanugy mint a sportban , csak hagyjanak beken , vagy ha megsem , tartozzunk ossze ragaszkodjunk nemzetunk hagyomanyaihoz , kovessuk celjainkat … Hajra Magyar Nemzet , Isten aldjon !
Naprózsa
2020-07-29 at 04:42
Ez egy nagyon furcsa jelentés, mintha nyugatról libsik diktálták volna. Röviden összefoglalva: Itt minden szar, bezzeg másutt…
Kétlem hogy sokmillió munkakerülő muzulmán eltartásával és terrorjával összevetve is ilyen “szar itt minden mutató”.
Van-e olyan mutató is “fejlettobjektíven” minthogy a felgyújtott keresztény templomok aránya a nem felgyújtottakéhoz képest. Meg mondjuk a felgyújtott autók aránya, meg mondjuk 10 éven át megerőszakolt és muzulmánok prostituáltjaként használt őslakos kislányok aránya a nem megkéseltekhez képest, meg olyan mutató ahol kimutatják a lesavazott, meg megkéselt fővárosi népesség arányát az őslakosok viszonylatában?
Meg ugye az a mutató is érdekelne, hogy hány új állampolgár se végezte el az elemi első osztályait az agysebészekhez képest a Pisa-teszten? Vagy miért olyan jó a nyugati egészségi állapot, nincs-e hatással rá, hogy a csupa fiatal muzulmán nők és férfiak nem dolgoznak, hanem idegrendszerük terhelése csökkentésére rápihennek egy kicsit reggel, amikor az őslakosok kapkodva rohannak dolgozni…?
Nem olyan fényes az a nyugat, mint ahogy ezekhez az összehasonlításokhoz adatokat profin hamisítanak, s mint Németország már lebukott vagy tízszer az adatai kozmetikázásával csak az elmúlt években.
Logikus
2020-07-28 at 19:27
Hátha csak 19. akkor van még mit javítani 🙂