Az Oeconomus vezető elemzője szerint, ha hátrább lépünk, és belegondolunk, tulajdonképpen elképesztő, hogy az orosz–ukrán háború kitörése és az azt követő energiapiaci káosz, valamint az orosz energiáról való európai lekapcsolódás nem a határidők kitolását hozta magával Németországban, hanem éppenhogy az átállás még intenzívebb erőltetését.
Nemcsak arról van szó, hogy a német energia Európában belül is drága lett. Amíg az atomreaktorok működtek, a német ipar a mai ár negyedéért kapta az elektromos áramot. Míg Németország az atomerőművek idején nettó elektromosáram-exportőr volt, mostanra szinte folyamatos importra szorul, amikor csak a napsütés vagy a szél erőssége éppen nem ideális
– magyarázta az Indexnek Tatár Mihály. Kiemelte, hogy a német ipar által kapott energia különösen drága a globális mezőnyben, például háromszor-négyszer drágább az amerikai áraknál, és a kínai még ennél is olcsóbb.
A többszörösen drága energia teljesen versenyképtelenné teszi például a fémipart, a vegyipart, a petrolkémiai ipart, a papíripart és a textilipart
– mondta. Hozzátette, hogy ez csak azért nem okozott eddig még a jelenleginél is nagyobb katasztrófát, például tömeges gyárbezárásokat és munkanélküliséget, mert a német állam rendkívüli összegeket fordít a vállalati és lakossági rezsivédelemre. Tatár arra is rámutatott, hogy mindezt a koalíció nem is tudta máshogy, mint alkotmánysértő módon végrehajtani.
Robert Habeck, a zöldek gazdasági minisztere, aki felelős a zöldátállásért és a német gazdaság versenyképességéért, szakmája szerint filológus, költő, verselemző. Világképében a farkasok megmentése előbbre való, mint mondjuk a német gázellátás vagy az elektromos áram előállításának költsége
– magyarázta Tatár Mihály.
Ha energia- vagy iparvállalat vagyok, nem tudhatom, hogy jövőre vagy azután milyen input vagy átvételi árakkal számoljak, hiszen ezeket már alapvetően nem a piac alakítja ki, hanem a német állam
– fejtette ki a szakértő. Az elemző szerint magyar vonatkozásban mindez két ellentétes hatással jár. Szerinte egyrészt a hazai gazdaságot is lefelé húzza a német megrendelések alacsony szintje, lassítva a kilábalást a háborús sokkból. Középtávon azonban, ha nincs német irányváltás, egy új hullám indul a német ipar külföldre költözésében.
Forrás: Index; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Facebook
Twitter
YouTube
RSS