Pesti Srácok

„Mára egyértelművé vált: nem kevesebb, hanem több Liget Projektre van szükség” 

„Mára egyértelművé vált: nem kevesebb, hanem több Liget Projektre van szükség” 

Budapest valahogy nem találja magát. A Budapest Brand botránya nem is csak azért fájó, mert százmilliók folyhattak el a cégből a nyomorgó Főváros fillérjeiből, de azért is, mert még csak nem is látjuk semmi eredményét. Mindeközben, ha Budapest arculatot, irányt keres, arra épp ott van a Liget Budapest Projekt sikertörténete. Amelybe lassan a baloldali is belenyugszik végre. Gyorgyevics Benedekkel arról beszéltünk, hogy lassan végetérni látszik a Városligettel kapcsolatos duzzogás...

Dagad a fővárosi Budapest Brand-botrány. A cég esetében teljesítményről kevésbé, sokkal inkább ormótlan túlárazásokról, arcpirító prémiumokról, luxusparkolókról és meghökkentő veszteségekről számolnak be a jelentések. Mindeközben a főváros arculatát egyre inkább az a Liget Budapest Projekt határozza meg, amely ellen évekig tüntettek azok az ellenzéki politikusok és megmondóemberek, akik hasonló nívót vezetői helyzetben sem voltak képesek felmutatni. Hacsak annak nem vesszük a Blaha Luza téri közvécét. A Liget Projekt és annak zászlóshajói jellemzően agyonhallgatva, de töretlenül zsebelik be a nemzetközi díjakat. Ráadásul már nem csak az épületek, hanem a rendezvények is sorra nyerik el a legkülönbözőbb díjakat. A Magyar Néprajzi Múzeum nemrégiben két digitális fejlesztése is díjat nyert a múzeumi multimédia Oscarjaként is emlegetett rangos F@IMP fesztiválon, Dubajban. A Néprajzi Múzeum így eddigi legsikeresebb évét zárta. A rangos díjakról szóló sajtótájékoztató ürügyén Gyorgyevics Benedeket, a Városliget Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük arról, megszűnt -e már a Főváros duzzogása a Liget Projekt megvalósulása és sikerei miatt.

Budapest Brand GYORGYEVICS Benedek
Nem kell újra feltalálni Budapest brandjét...; fotó: Bruzák Noémi

Gyorgyevics Benedek elöljáróban kiemelte, a legfontosabb eredmény, hogy a látogatós részéről mindenképpen megszűnt az ellenérzés. Azok az emberek is rendszeresen felbukkannak a Városligetben, akik akkor, amikor még csak tervezőasztalon létezett a Liget Projekt, finoman szólva is bizonytalanok voltak, vagy akár hevesen tiltakoztak ellene. De árulkodó, hogy magasrangú fővárosi politikusok látogatják a Magyar Zene Háza koncertjeit, a Néprajzi Múzeum kiállításait, vagy csak egyszerűen az autóik bukkannak fel a mélygarázsban. Mindez Gyorgyevics Benedek szerint azt igazolja, mekkora felesleges hisztériakeltés zajlott a Városliget megújulásával kapcsolatban.

Ez azért fontos, mert minden zaj és zörej addig érdekes, amíg a valóság szembe nem jön. És a Liget projekt esetén is ez történt

-fogalmazott. Hozzátette, a számtalan rangos nemzetközi díj igazolta, hogy a kormányzati fejlesztések valóban fölhelyezték a nemzetközi térképre Budapestet.

Mostanra teljesen egyértelmű mindenki számára, hogy nem kevesebb, hanem több Liget Projektre van szükség ahhoz, hogy Budapest arculata valóban olyan legyen, amire vágyunk. Hogy a külföldi turisták kötelező London-Párizs-Róma triásza mellett a magyar főváros méltán legyen a legnépszerűbb desztináció

-hangsúlyozta Gyorgyevics Benekek. A vezérigazgató szerint ehhez persze az is kell, Budapest egy valóban korszerű európai fővárosként éljen a turisták tudatában,

nem pedig a poros, keserédes szocialista blokk nosztalgiájaként.

Úgy vélte, a Liget Budapest Projekt éppen azt a „wow-faktort” hordozza magában, amit mindenki keres az elmúlt évtizedekben Budapesten.

Hogy az itt élő emberek ugyanolyan vagy még különb csodákat tudnak létrehozni, mint amiket tőlünk nyugatra adott helyzetben szerencsésebb történelmi helyzetben lévő országokban már megszoktak

-fogalmazott.

A Városliget észrevétlenül Budapest brandje lett

Gyorgyevics Benedek arra a kérdésünkre, hogy budapesti brand lett -e végre a Liget Budapest Projekt összefoglalva úgy reagált: mára a főváros számtalan reklámhordozója, kiadványa hirdeti Budapestet a Liget attrakcióival. Például az ikonikus Szinyei színeiben pompázó ballonnal a Hősök terével a háttérben, vagy a Néprajzi Múzeum, más esetben a Zene Háza architektúrájával.

Ez azt jelenti, hogy a politikai csatározások, politikai viták nyugvópontra jutottak

- fogalmazott.

Vezetőkép: A Nemzeti Galéria látványterve/Liget Budapest Projekt

 

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.