Pesti Srácok

„Mára egyértelművé vált: nem kevesebb, hanem több Liget Projektre van szükség” 

„Mára egyértelművé vált: nem kevesebb, hanem több Liget Projektre van szükség” 

Budapest valahogy nem találja magát. A Budapest Brand botránya nem is csak azért fájó, mert százmilliók folyhattak el a cégből a nyomorgó Főváros fillérjeiből, de azért is, mert még csak nem is látjuk semmi eredményét. Mindeközben, ha Budapest arculatot, irányt keres, arra épp ott van a Liget Budapest Projekt sikertörténete. Amelybe lassan a baloldali is belenyugszik végre. Gyorgyevics Benedekkel arról beszéltünk, hogy lassan végetérni látszik a Városligettel kapcsolatos duzzogás...

Dagad a fővárosi Budapest Brand-botrány. A cég esetében teljesítményről kevésbé, sokkal inkább ormótlan túlárazásokról, arcpirító prémiumokról, luxusparkolókról és meghökkentő veszteségekről számolnak be a jelentések. Mindeközben a főváros arculatát egyre inkább az a Liget Budapest Projekt határozza meg, amely ellen évekig tüntettek azok az ellenzéki politikusok és megmondóemberek, akik hasonló nívót vezetői helyzetben sem voltak képesek felmutatni. Hacsak annak nem vesszük a Blaha Luza téri közvécét. A Liget Projekt és annak zászlóshajói jellemzően agyonhallgatva, de töretlenül zsebelik be a nemzetközi díjakat. Ráadásul már nem csak az épületek, hanem a rendezvények is sorra nyerik el a legkülönbözőbb díjakat. A Magyar Néprajzi Múzeum nemrégiben két digitális fejlesztése is díjat nyert a múzeumi multimédia Oscarjaként is emlegetett rangos F@IMP fesztiválon, Dubajban. A Néprajzi Múzeum így eddigi legsikeresebb évét zárta. A rangos díjakról szóló sajtótájékoztató ürügyén Gyorgyevics Benedeket, a Városliget Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük arról, megszűnt -e már a Főváros duzzogása a Liget Projekt megvalósulása és sikerei miatt.

Budapest Brand GYORGYEVICS Benedek
Nem kell újra feltalálni Budapest brandjét...; fotó: Bruzák Noémi

Gyorgyevics Benedek elöljáróban kiemelte, a legfontosabb eredmény, hogy a látogatós részéről mindenképpen megszűnt az ellenérzés. Azok az emberek is rendszeresen felbukkannak a Városligetben, akik akkor, amikor még csak tervezőasztalon létezett a Liget Projekt, finoman szólva is bizonytalanok voltak, vagy akár hevesen tiltakoztak ellene. De árulkodó, hogy magasrangú fővárosi politikusok látogatják a Magyar Zene Háza koncertjeit, a Néprajzi Múzeum kiállításait, vagy csak egyszerűen az autóik bukkannak fel a mélygarázsban. Mindez Gyorgyevics Benedek szerint azt igazolja, mekkora felesleges hisztériakeltés zajlott a Városliget megújulásával kapcsolatban.

Ez azért fontos, mert minden zaj és zörej addig érdekes, amíg a valóság szembe nem jön. És a Liget projekt esetén is ez történt

-fogalmazott. Hozzátette, a számtalan rangos nemzetközi díj igazolta, hogy a kormányzati fejlesztések valóban fölhelyezték a nemzetközi térképre Budapestet.

Mostanra teljesen egyértelmű mindenki számára, hogy nem kevesebb, hanem több Liget Projektre van szükség ahhoz, hogy Budapest arculata valóban olyan legyen, amire vágyunk. Hogy a külföldi turisták kötelező London-Párizs-Róma triásza mellett a magyar főváros méltán legyen a legnépszerűbb desztináció

-hangsúlyozta Gyorgyevics Benekek. A vezérigazgató szerint ehhez persze az is kell, Budapest egy valóban korszerű európai fővárosként éljen a turisták tudatában,

nem pedig a poros, keserédes szocialista blokk nosztalgiájaként.

Úgy vélte, a Liget Budapest Projekt éppen azt a „wow-faktort” hordozza magában, amit mindenki keres az elmúlt évtizedekben Budapesten.

Hogy az itt élő emberek ugyanolyan vagy még különb csodákat tudnak létrehozni, mint amiket tőlünk nyugatra adott helyzetben szerencsésebb történelmi helyzetben lévő országokban már megszoktak

-fogalmazott.

A Városliget észrevétlenül Budapest brandje lett

Gyorgyevics Benedek arra a kérdésünkre, hogy budapesti brand lett -e végre a Liget Budapest Projekt összefoglalva úgy reagált: mára a főváros számtalan reklámhordozója, kiadványa hirdeti Budapestet a Liget attrakcióival. Például az ikonikus Szinyei színeiben pompázó ballonnal a Hősök terével a háttérben, vagy a Néprajzi Múzeum, más esetben a Zene Háza architektúrájával.

Ez azt jelenti, hogy a politikai csatározások, politikai viták nyugvópontra jutottak

- fogalmazott.

Vezetőkép: A Nemzeti Galéria látványterve/Liget Budapest Projekt

 

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.