Az EU-ból való kilépést követő átmeneti időszak végén, január 1-től új korszak kezdődött az Európai Unió és Nagy-Britannia kapcsolatában. Nógrádi György arról beszélt, hogy biztonsági partnerként az EU milyen módon és korlátok mellett működhet együtt a jövőben az Egyesült Királysággal – írja a hirado.hu. A biztonságpolitikai szakértő a vakcinák beszerzésével kapcsolatos uniós eljárásokról és az ebben a kérdésben kialakult vitáról is kifejtette a véleményét a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Biztonságpolitikai szempontból a számos kapcsolódási pont miatt a Brexit Nagy-Britanniának és az Európai Uniónak is óriási pofon – mondta Nógrádi György a Kossuth Rádió Európai idő szombati műsorában. A biztonságpolitikai szakértő szerint nyilvánvalóak az átfedések az EU és a NATO között, amelyben Nagy-Britannia is komoly szerepet játszik, a jelenlegi helyzetben azonban az Európai Unió nem tud számolni két jelentős hadsereggel: a törökkel és a brittel. Noha mindketten a NATO tagjai, a NATO nem az Európai Unió, és az európai országok képtelenek a saját biztonságpolitikájukat megoldani – hangsúlyozta. Mint kifejtette, az EU érdeke, hogy a kapcsolat a kompromisszumok és alkuk révén – még ha korlátozott módon is – fennmaradjon a két fél között, legyen szó akár a hírszerzési adatokhoz való hozzáférésről. Jelen állás szerint az EU ugyanis mostantól ezekre nem tarthat igényt a britektől. Nógrádi a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) három elnökjelöltjének napokban lezajlott vitáján elhangzottakra utalva felhívta a figyelmet arra is, hogy a maastrichti szerződés létrejötte óta sincs egységes európai kül- és biztonságpolitika, ami az Egyesült Államok szerepvállalása nélkül eleve nem megoldható. Az Egyesült Királyság abban bízott, hogy különleges kapcsolatokat fog kiépíteni az Egyesült Államokkal, azonban ez csak papíron lehetséges, a valóságban aligha – vélte a szakértő. Mint mondta, az elmúlt pár évtizedben Amerika legfontosabb európai partnere már nem Nagy-Britannia, hanem Németország volt. Megjegyezte: a brit hadiipar világszintű, így a britek távozásával a francia hadiipar lesz meghatározó, ennek összes pro és kontra oldalával.
Megkezdődött az Európai Unió új, 2021 és 2027 közötti költségvetési ciklusa. Az ezermilliárd eurós büdzséhez még egy hétszázötvenmilliárd eurós helyreállítási alap is társul a koronavírus-járvány hatásainak tompítására. Magyarország mintegy 50-51 milliárd euró támogatásra számíthat a következő hét évben. Az első pályázatok már a magyar vállalkozások számára is elérhetővé váltak – írja a hirado.hu. Az év elején megjelentek az elő pályázati tervek a hétéves költségvetési keretből. Varga Mihály pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy januárban 414 milliárd forintnyi pályázat indul beruházásra, kutatásra-fejlesztésre és képzésre. A 2014 és 2020 közötti periódusban az uniós pénzek elosztása először központosított, majd decentralizált formában történt, az egyes tárcákhoz kerültek az operatív programok – mondta Krisán László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) EU és hazai források kollégiumának vezetője, a szervezet alelnöke, MKIK alelnöke. A korábbi ciklushoz képest 2014 és 2020 között sokkal több forrás jutott a kis- és középvállalkozások számára – mondta. A jelenlegi helyzetről elmondta, amíg a lezárások tartanak addig a rövid távú túlélés az elsődleges cél, de emellett a hosszú távú fejlesztésekre is fókuszálni kell. Krisán László úgy vélte, hogy május környékén várható a gazdaság felpattanása, amikor az átoltottság elér egy szükséges szintet és ezután a vállalkozók is jobban mernek fejlesztésekbe vágni.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/EPA/Andy Rain
sorry
2021-01-19 at 20:27
Egy rakást pénzt fizettettek be velük és nem szólhattak bele mire, kinek, hogyan költsék el. A britek egy volt birodalmi nemzet, megszokták, hogy súlya van a szavuknak. Akit hozzájuk betelepítettek, azokat munkára akarják fogni, nem pedig a segélyosztogatósdiba befogadni őket. Azonkívül a történelmükből adódóan már nagyon régóta megvoltak a maguk bevándorlói Indiából, Pakisztánból. Ennyi pont elég nekik, nem szeretik ha megszabják, még mennyit fogadjanak be, ..stb, stb. Gondoljunk bele, London polgármestere pakisztáni származású. Londonban több az arab- indiai, mint az angol. Elegük lett.