A nagy CEU-vita percről-percre

A baloldal sírásója címmel rendeztek CEU-vitát a Terror Házában, ahol az egyetem és a kormány is elmondhatta az álláspontját a magyar közélet jelenlegi legfrekventáltabb kérdésében. Öt történész ült az asztalnál a vita során, és jogi, társadalmi és oktatási vonatkozásokról egyaránt volt szó. Túlzás lenne azt állítani, hogy a másfél órás vita után közelebb kerültek a felek a megoldáshoz, az viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a törvénymódosítással létrehozott jogi keretek között tartja csak lehetségesnek a megegyezést. A CEU ugyanakkor változatlanul ellenzi a szerinte a működését ellehetetlenítő „politikai döntést”, figyelmen kívül hagyva azokat a korábbi politikai döntéseket, amelyek megadták neki a most elvett privilégiumokat.

A CEU két rektorhelyettese, Fodor Éva és Enyedi Zsolt, valamint Kovács Zoltán kormányszóvivő, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója vitatja meg, hogy mi és miért történt, illetve történik. A vitáról élőben tudósít a PestiSrácok.hu.

Enyedi Zsolt örül neki, hogy leülhetnek a kormány képviselőivel, és úgy véli, a törvénymódosítás közvetve sújtja a magyarországi szólás- és tanszabadságot, mert politikai okokból lehetetlenít el egy tanintézményt.

Egyetlen szereplőnek csorbult a szabad véleményhez való joga, ez pedig a kormány

– reagált Kovács Zoltán, utalva a kormányt ért, alaptalan külföldi bírálatokra, amelyek a hazai jogi helyzet nem ismeretéből fakadnak. Felidézte, hogy a 28 külföldi egyetemből 27-nél szabálysértéseket állapított meg az Oktatási Hivatal vizsgálata, erre pedig reagálnia kellett a kormánynak is. Egyúttal leszögezte, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárás kapcsán jogi formai kérdések merültek fel, és a tanszabadságról szó sincs ebben. A kormányszóvivő utalt rá, hogy a CEU-ügyhöz hasonló, összehangolt támadásokat élt át a kormány annak idején az új alaptörvény vagy éppen a médiatörvény kapcsán is, és figyelemre méltó, hogy az elmúlt hetekben külföldön kizárólag a CEU véleménye visszhangzik.

Elfelejtettük, mennyire fontos az akadémiai közösségnek a tanszabadság, és ezért szólaltak meg ennyien világszerte

– állítja Fodor Éva. Hangsúlyozta, hogy a CEU mindig a magyar törvényeket betartva működött, és ebben az Oktatási Hivatal is megerősítette őket. Vannak persze apró problémák, amelyeket rendre megoldottak, de ez a törvénymódosítás nem ezekről az apró problémákról szól – tette hozzá. Fodor Éva szerint a kötelezettségszegési eljárás kapcsán nem technikai kifogásokról beszélnek az Európai uniós vezetők. Fodor az akadémiai tanszabadság részének nevezte az egyetemek autonómiáját, önszerveződését és önigazgatását, és szerinte emiatt sérül a tanszabadság.

Fodor Éva szerint a CEU eddig is betartotta a törvényeket. (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Kovács Zoltán szerint egy huszonpár éve működő egyetem nem a szólásszabadság etalonja a sokat emlegetett, több száz éves európai egyetemi hagyományban.

Magyarország alaptörvényében le vannak írva az egyetemi autonómia keretei.

– hangsúlyozta a kormányszóvivő, hozzátéve, hogy az egyetemek döntik el, hogy mit oktatnak, de a működési kereteket minden országban ki kell jelölni. Egyúttal feltette a kérdést, hogy a bezárás, amit emlegetnek, az melyik egyetemre vonatkozik, a Central European University-re vagy a Közép-Európai Egyetemre.

Maruzsa Zoltán azt emelte ki, hogy az ügy körüli hangulatkeltés mobilizálta a szabadságszerető magyarok jelentős részét. Úgy véli, az EU kötelezettségszegési eljárása kiváló eszköz arra, hogy megállapítsa, rendben van-e a törvénymódosítás. Vissza is utalt Fodor Éva állítására, miszerint az EU-s politikusok is a tanszabadság csorbítását kifogásolják, ugyanis a kötelezettségszegési eljárás a szolgáltatások szabad áramlása ügyében indult.

Ha van egy legitim magyar kormány, annak legitim tevékenységi körébe tartozik a felsőoktatás törvényi szabályozása. A CEU miért nem alkalmazkodik ehhez, és miért az eddig megvolt privilégiumai megtartásáért kezd nemzetközi hazugságkampányba?

– tette fel a kérdést Schmidt Mária. A Terror Háza igazgatója azt is sérelmezte, hogy egyes állítások szerint 1945 óta nem érte akkora támadás a tanszabadságot, mint most, és felidézte, hogy a kommunista diktatúra mennyire beleavatkozott a tanszabadságba.

Enyedi Zsolt szerint csak az egyetem beengedésekor szabhat feltételeket az állam, később már nem. (fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu)

Enyedi Zsolt megkezdte a jövőre vonatkozó aggódást:

Ha ez így megy tovább, semmit sem fogunk tudni tanítani.

Mindezt azzal indokolta, hogy az Oktatási Hivatal döntése a CEU ügyében valójában a miniszterelnök akaratától függ. Újra a teljesíthetetlen feltételeket emlegette Enyedi, és a jogállam létét vonta kétségbe egy olyan országban, ahol „egy egyetem megmaradása politikusok kénye-kedvén múlik.”

Most nem az történt, hogy egy ország magas feltételeket szab, hanem egy már itt lévő egyetemet lehetetlenítenek el

 – mondta a rektorhelyettes, és bevett modellnek nevezte, hogy külföldi egyetemek működnek egy-egy országban.

Kovács Zoltán kijelentette, hogy a törvényesen választott kormány joga kijelölni a felsőoktatás törvényi kereteit. (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Kovács Zoltán emlékeztetett, hogy már 1993-ban felhívta a figyelmet Mádl Ferenc akkori oktatási miniszter, hogy vannak aggályos vonatkozásai az egyetem létrehozásának. A kormányszóvivő felidézte azt is, hogy a szocialista kormány alatt, Magyar Bálint oktatási minisztersége idején „vajazták ki” törvényileg a CEU működését, de hozzátette, hogy ezzel sincs gond, hiszen az is politikai döntés volt.

Nem láttam még egyetlen lépést sem arra nézve, hogy az egyetem keresné a megoldást. A megoldás pedig létezik: a kettős jogi személyiség kiiktatása.

Egyik esetben sem volt kifogása az egyetemnek a politikai döntéssel szemben, amennyiben az vele kivételezett – emelte ki Maruzsa Zoltán, emlékeztetve, hogy 1994-ben is egy politikus úgy döntött, hogy létezhet az egyetem, és 2005-ben is egy politikus írta alá, hogy működjön.

Maruzsa Zoltán elismerte, hogy az államközi szerződés felmerülése valóban új elem a törvényben, ezt pedig azzal indokolta, hogy rendezni kell a különböző diplomák külföldi elismerését. Ez – mint mondta – uniós szinten nem okoz gondot, de az EU-n kívüli országokkal problémát okoz, mivel nem létezik EU-s felsőoktatási térség. Emiatt az államközi szerződések szabályozhatják a felsőoktatási kapcsolatokat, illetve az oklevelek elismerését, és ezt a módszert a jövőre nézve is jónak tartja a kormány.

Balról: Kovács Zoltán, Schmidt Mária és Enyedi Zsolt (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Fodor Éva azt firtatja, hogy a CEU esetében az Egyesült Államok vagy New York állam lehetne-e az államközi szerződés partnere. Maruzsa Zoltán válaszában elmondta, hogy a következő hetekben-hónapokban ki fog derülni, hogy állami vagy szövetségi szinten van lehetőség ilyen szerződésre. Kovács Zoltán hozzátette, hogy a szabadságot és a felelősséget törvényi környezetnek kell biztosítania, ezért van szükség szabályozásra az egyetemi szférában is.

Schmidt Mária szerint mindenkinek, így a diákoknak is az lenne az érdeke, hogy a CEU abbahagyja a politikai támadássorozatot, és inkább azon dolgozna, hogy megfeleljen a követelményeknek. Fodor Éva válasza szerint sokszor próbálták tisztázni a feltételeket, de nem tudtak tárgyalni a kormánnyal, a jelenleg ismert feltételek viszont nem teljesíthetőek. Enyedi Zsolt azon kezdett aggódni, hogy sok hónapos jogi csűrés-csavarás következik, ami miatt a CEU nem tervezhet, és nem mondhat biztosat a jövőbeli diákjainak, mire Schmidt Mária felvetette, hogy erre azelőtt kellett volna gondolni, hogy Michael Ignatieff rektor végigjárta a fél világot, és kijárta, hogy uniós jogi ügy legyen az egészből. Maruzsa Zoltán is bekapcsolódott az okfejtésbe:

A CEU-nak kiváló jogászai vannak, ők biztos látják a törvény szövegében azt, hogy a most felveendő diákok biztosan befejezhetik a képzésüket.

Kovács Zoltán újra nyomatékosította, hogy van egy törvény, amely mindenkire egyaránt vonatkozik, senki sem lóghat ki belőle sem lefelé, sem felfelé, és ezen a törvényi kereten belül kell megoldást találni.

Ennek a törvénynek senkire nézve sincs negatív kitétele. Ezért ez nem kompromisszum kérdése.

Balról: Maruzsa Zoltán, Fodor Éva és Kovács Zoltán (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

A szellemiség

Tallai Gábor moderátor felvetette az utolsó blokk kezdetén, hogy a CEU mögött jelentős erők állnak, továbbá – noha értéksemlegesnek mondja magát – a nyílt társadalom gondolatát hirdeti, tehát értelemszerűen a „zárt társadalommal” áll szemben. Fodor Éva válaszában állította, hogy csupán azért alakult ki ilyen mértékű nemzetközi kampány a CEU-ért, mert ez egy ennyire jó egyetem. Enyedi Zsolt a kritikai gondolkodás fontossága mellett kezdett érvelni, ellentmondva annak, hogy a CEU a zárt társadalommal állna szemben. Kiemelte, hogy mennyi konzervatív értelmiségi is kiállt az egyetem mellett, és szerinte ez is mutatja, hogy ki kéne emelni ezt a vitát a politikai polarizációból.

Schmidt Mária arra kérte a két rektorhelyettest, hogy fejezze be a hangulatkeltést, és ne keltse rossz hírét Magyarországnak külföldön:

Inkább próbálja meg minden befolyását latba vetni, hogy meg tudjanak felelni annak a törvénynek, amelynek Magyarországon mindenkinek meg kell felelnie. A CEU-nak fontos az egyenlőség, ennek én is híve vagyok, ezért nem tartom jónak, ha bármelyik egyetemnek privilégiumai vannak.

Tallai Gábor moderátor (jobbról) igyekezett mederben tartani a felfokozott hangulatú felek között, felfokozott hangulatú közönség előtt folytatott vitát. (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Kovács Zoltán utolsó megszólalásában egyértelművé tette, hogy az egyetem működését nem érinti ugyan közvetlenül, de Soros György olyan utópiákat támogat, többek között a migráció támogatása ügyében, amelyek kiengesztelhetetlenül szemben állnak a magyar kormány álláspontjával, és ebből a kormány nem is fog engedni.

Egyelőre itt tart a CEU-ügy, ahogy az várható volt, megegyezni nem sikerült a két félnek, viszont az álláspontok elég világosan kirajzolódtak az elmondottakból. A magyar kormány a törvényességgel és az eddigi privilégiumok fenntarthatatlanságával érvel, míg a CEU az általa kiadható amerikai diplomáért aggódik. Részleges megoldást az uniós kötelezettségszegési eljárás jelenthet majd, addig pedig talán tárgyalások is megvalósulnak a kormány és az egyetem között.

Köszönjük a figyelmet!