Nem ufó-leszállópálya, de zöld szárnyaival a “nagy gondolatok” befogadására utal, ösztönöz – mondta el Ferencz Marcel, az új Néprajzi Múzeum vezető tervezője az épület közelgő átadása kapcsán. A múzeum tárgyi anyagának beköltözésével maga az épület háttérbe lép, elsőbbséget adva a funkciónak, az átadást megelőzően azonban érdemes kitérni a múzeum homlokzatának speciális kódnyelvére, népi ornamentikájának jelentésére vagy a tetőn berendezett hajlított park nyújtotta új perspektívákra.
Célegyenesbe fordult a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezése, homlokzatán a közel félmillió pixelből álló fémrácshálóval, amely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg. Befejezéséhez közelítenek a múzeum tetőkertjének munkálatai is, amelyen változatos növényfajokkal gazdagon beültetett, több mint 7000 négyzetméteres zöldfelületet alakítanak ki. A Napur Architect által tervezett épületről – amelyet az International Property Awardson 2018-ban tervei alapján a világ legjobb középületének választott, egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntetett – Ferencz Marcel vezető tervezővel beszélgettünk.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Új perspektívákat nyitott meg az Néprajzi Múzeum épülete a Városligetben
Ferencz Marcel elmondta, az épület a Városliget eredeti, közösségi szórakoztató funkciójába illeszkedve olyan egyedülálló élményeket is közvetít, olyan városi látványosságokra hívja fel a figyelmet, amelyek csak ebből a magasságból, a tetőn berendezett hajlított park perspektívájából értelmezhetőek.
Egy másik dimenzióból lehet látni a Hősök tere angyalát, a városliget “zöld testét, “a Műcsarnok tetejét, a budai hegyek vonulatát, a Parlament kupoláját vagy magát az ’56-os emlékművet
– hangsúlyozta.
A múzeum tervezésével kapcsolatban Ferencz Marcel arról beszélt, alapvetően minden múzeum teljesen már, hiszen más gyűjteményeket fogadnak be, másféle kutatómunka zajlik a falaik között és másmilyen a bemutatás tematikája is. Mint hozzátette, a Néprajzi Múzeum esetében az volt egy speciális szempont, hogy maga a néprajz, a néprajzi gyűjtemény közel áll a természethez. Mint kiemelte, az épület ezért emlékhely, amely egyben városszerkezeti összhangot is próbál teremteni zöld és épített környezet között.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Kódnyelv a néplélekhez
Ferencz Marcel tréfásan fogalmazva arra is kitért, valóban, akár az ufók is inspirálhatták volna az épületet, hiszen adja magát az ötlet, hogy az 512 méteres sugarú kör egy ufó-leszállópálya. Mint ugyanakkor kiemelte, annyiban releváns ez az észrevétel, hogy az épület valóban kifejezi: várja a nagy gondolatok megérkezését, amelyek aztán szétáradnak az emberekben. Mint a vezető tervező kiemelte,
ennek egyfajta kódolt nyelvezete, átírása megjelenik a homlokzaton is.
Mint Ferencz Marcel kifejtette, a Néprajzi Múzeumból kapott 150 külföldi és hazai mintából 20-at 20-at válogatott le kilenc hónap tervezés során, ez az ornamentikai génállomány, ez a kódnyelvezet határozza meg az épület és a belső tartalom karakterét, jellegét.
Bárki is érkezzen ide a világ valamely kontinenséről, biztos, hogy talál egy olyan mintasort, kódnyelvet, amely saját “néplelkéhez” kötődik, ahhoz a lelki tartományhoz, amelybe született
– hangsúlyozta, kiemelve, az új Néprajzi Múzeum magyar múzeum, de annak homlokzata a világ számára is megfejthető üzeneteket tárol.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
(X)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS