Karácsony Gergelynek ütős napja volt, sürgött-forgott, bejelentett. Természetesen a Facebookon. Élőben. Ahogy egy XXI. századi politikushoz illik. Főpolgármesterünk „Újra kell egyesíteni Magyarországot” szlogennel hirdetett új mozgalmat. Kell is a programismertető, hiszen Geri ma reggel óta az ellenzék egyik hivatalos miniszterelnök-jelöltje. Miután Budapest főpolgármestere elfogadta pártja, a Párbeszéd felkérését, illett felmutatnia nagyívű gondolatait, amelynek pillére alapvetően a jóvátétel, azaz visszaszolgáltatni mindazt, amit az úgynevezett kiváltságos egy százalék, a hatalom elvett az emberektől, a 99 százaléktól. Ezért a mozgalom neve 99 lett.
A mozgalom tulajdonképpen egy kisfiú álma. Aki elvesztette édesapját hat évesen, és három testvérével félárván maradt egy vidéki kis faluban. Idáig nagyon szép, normális és rendezett a történet. A kérdés inkább az, hogy Gergely jóemberkedésen kívül képes-e a cselekvésre is?
A harmadik köztársaság összeomlásával ideje megtanulnunk, hogy a demokrácia csak akkor lesz tartós Magyarországon, ha az általa teremtett rendet a benne élők igazságosnak érzik. A demokrácia helyreállítása éppen ezért együtt kell járjon azzal, hogy igazságot teszünk.
Ezért trónfosztás kell. Azt pontosan nem értem, milyen trónról van szó, biztosan lemaradtam valamiről a délután folyamán. Aztán jött a szokásos baloldali mantra: diktatúra van, nincs emberség, szolidaritás. Hiányzik az államból a humanitás. Sőt, az állam kitaszít és megbélyegez. Itt érzem, Gergely „a sötét autók megállnak a sarkon”-féle Rákosi-korszakra utal.
Aztán jön egy kis Göncz Árpád-idézet, amely által már látszik a fény az alagút végén. Gergely, a század Demszky Gáborja szintet lép, leporolja kicsit a szabaddemokraták megkopott köntösét, és felemelkedést ígér, szabadságot, békét, és emberséget. Ezeket a faktorokat mondjuk nem lesz nehéz abszolválni, már eleve megvannak, csak a vírus köpött bele a levesünkbe.
Gergely aztán jó haladó módon mindent egybe akar mosni, szuverenitást és föderalitást, hazaárulót a nemzeti hősökkel, vidéket a várossal. Aztán a kereszténydemokrata Robert Schuman egykori híres mondását kicsit átkozmetikázva a mai világra, Gergő kijelentette:
A jövő vagy zöld lesz, vagy nem lesz. Zöld és szociális fordulatra van szükség.
Ez már világos, ezt már ismerhetjük Zuglóból, Gergelyünk örökségéből. Meg nem valósult zöld álmok, kosz és drog, hajléktalanok meg a misztikus köntösbe burkolt lakásügynökség. Mindez a város kellős közepén. Szóval a jóvátétel ez lesz. Olyan liberális módra. Aztán jött a tovább mantra, igazi „szeretkezz, ne háborúzz”, a hippikorszakot ígérő karácsonyizmussal.
Nem az az erős vezető, aki képes megosztani. Az az erős vezető, aki képes egyesíteni. Miért kellene úgy gondolnunk a politikára, mint egy állandó harcra? Miért kellene minden politikai beszédnek úgy hangoznia, mint a géppuskaropogásnak? Ugyan miért ne kerülhetne a közbeszédben többségbe a szelíd szó?
Gergely tehát összeszedi a bátorságát, maradék erejét, megválasztása esetén egyesíti az országot, visszaadja a média szabadságát. Ez jó hír a magamfajta médiamunkásnak. Sajnálatomra konkrét terveket nem sikerült megtudni a zöld fordulattal és az új hippireneszánsszal kapcsolatban.
Attól azonban óva intek mindenkit, hogy lesajnálja ezt az új Karácsonyt, ezt az új, profin kitanított, tréningezett államférfiúnak álcázott bábot. Mert nem véletlenül ez volt az első olyan beszéde, amelynek voltak orbáni felhangjai, attitűdje. Történelmi távlatai, perspektívikus mondandója. A marketingcsapata megalkotta a politika Ken babáját, aki rendkívül vonzónak, már-már tökéletesnek tűnhet a fiatalok és a járványba belefáradt társadalom számára.
A hatás kedvéért természetesen a kampánycsapat előhorgászott értelmiségi arcokat, mint Bod Péter Ákos közgazdász, vagy Alföldi Róbert progresszív rendező. Merthogy ők lesznek a mozgalom arcai. Természetesen roadshow is lesz, celebekkel, párbeszéddel, adatgyűjtéssel. Úgy tűnik, Karácsonyék a járvány okozta károk ellapátolásában nem tudnak részt venni, ezért önhatalmúlag megnyitották a választási szezont. Egyelőre azonban saját magukkal, saját szavazótáborukkal kell megbirkózniuk, a negyedik köztársaság megalapítása még várat magára.
Forrás: Facebook.hu; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS