Pesti Srácok

Ne a szovjetek régi talpnyalói oktassanak bennünket az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméjéről (Karanténvlog)

Az orosz tankönyv-ügy egyre szélesebb körben okoz vitákat, és már az elején érdemes leszögezni, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc valóban nem lehet semmiféle vita alapja. A másik fontos szempont a vita részletezése előtt, hogy azok az emberek, akik a legundorítóbb szovjet kommunizmus kiszolgálói voltak, most ne oktassanak senkit 1956 szelleméről. Ezt tette ugyanis Lendvai Ildikó is, akinek a fia keverte meg az állóvizet és dobta be a köztudatba a témát egy lettországi portálra hivatkozva, hogy az oroszok 1956-ot fasiszta lázadásnak írták le. A tankönyvben ez nincsen benne, de azt valóban leírják, hogy 1956-ban a II. világháborús fasiszta magyar hadsereg egyes tagjai is részt vettem a harcokban. Fasisztának nevezni a magyar hadsereget aljas és hazug dolog, ezt minden magyar nevében kikérhetjük magunknak, ebből egyikünk sem engedhet. Azt pedig máris leszögezhetjük, hogy pont a Lendvai Ildikók, Karácsony Gergelyek és hasonszőrű elvtársaik szokták fasisztázni Horthyt és az 1945 előtti magyar világot, így különösen felháborító, hogy ők most a leghangosabbak. Megszoktuk már a baloldal aljasságát, így azt a régi kommunista szokást is, hogy a saját bűneikkel vádolják meg a másik felet. A Karantén ezért nem hagyta szó nélkül ezt az ügyet sem, de befutott a Gyurcsányba szerelmes DK-s Barkóczi is, valamint a Budapestet büszkén csődbe vivő és azt fennhangon hirdető Karácsony Gergely is, akinek a csődhelyzet mellett van egymilliárd forintja graffitifalakra és kerékpártámaszokra. Abszurd budapesti látkép a baloldal homályos szemüvegén keresztül. Nézzétek most is a Karanténvlogot és iratkozzatok föl a csatornára.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.