A Jobbik identitásválságát elnökének pályafutása példázza talán leglátványosabban: Gyöngyösi Márton 2014-ben még megfigyelőként validálta az ukrajnai orosz szakadár köztársaságok kiválását, a tegnapi, brüsszeli csúcson viszont már az 1956-os forradalom jelképét, egy lyukas zászlót adott át Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Az elvileg nemzeti politikát folytató párt elnökétől azért is „meglepő” a magyar történelem egyik fontos szimbólumának átadása, mivel az ukrán adminisztráció évek óta szisztematikusan igyekszik ellehetetleníteni a határai közt élő magyar kisebbséget, egy másik nemzeti jelképünket pedig épp a közelmúltban távolították el a helyi hatóságok Kárpátalján.
Slava Ukraini!
– írta közösségi oldalán ahhoz a videóhoz Gyöngyösi Márton, amelyen az látható, hogy a Jobbik-elnök átad Zelenszkij ukrán elnöknek egy, az 1956-os forradalom jelképének számító lyukas zászlót. Úgy tűnik tehát, hogy az értékrendi flexibilitás a Jobbik-pártelnökök számára alap felvételi követelmény, ugyanis Gyöngyösi Márton a korábbi nézeteinek a szöges ellentétét hangoztatja az ukrán válsággal kapcsolatban. Míg a Jobbik alelnöke korábban az oroszpárti szeparatisták által elfoglalt Donbaszba utazott szavazóbiztosnak, és Magyarország NATO-ból való kilépését is kívánatosnak nevezte egy néhány évvel ezelőtti interjúban, addig mostanra beszállt a baloldal háborús kampányába, és egyebek mellett azzal riogat, hogy hazánk lesz Oroszország ütközőzónája. Zelenszkij elnöknek pedig a magyar történelem egyik fontos jelképét adja át.
A magyarok még emlékeznek és pontosan tudják, milyen az orosz agresszió ellen harcolni
– írja Gyöngyösi Márton, miután Brüsszelben, az Európai Parlamentben adta át a zászlót az ukrán elnöknek.
Egy szabad, szuverén, európai Ukrajna mellett állunk. Slava Ukraini!
– zárta bejegyzését Gyöngyösi.
It was a great honour to give @ZelenskyyUa the symbol of the 1956 uprising in the @Europarl_EN today. Hungarians remember and know what it's like to fight Russian aggression.
We stand by a free, sovereign and European Ukraine.
??Slava Ukraini!?? pic.twitter.com/LfO3nlC4W9— Márton Gyöngyösi (@GyongyosiMarton) February 9, 2023
Gyöngyösi néhány éve még egész más nézeteket vallott az orosz–ukrán konfliktus kapcsán. A 444.hu-nak adott 2015-ös interjúban még azt is megfontolandónak nevezte, hogy lépjünk ki a NATO-ból.
Amikor már hadgyakorlatok folynak a szomszédságunkban, […] nekünk itt egyetlen érdekünk lehet, hogy ne sodródjunk háborúba. Ezért kell elgondolkodnunk azon, hogy NATO-tagnak lenni jelen pillanatban előny-e a számunkra vagy púp a hátunkon
– fogalmazott akkor Gyöngyösi, aki a 2014-es orosz–ukrán konfliktus kitörése után azzal keltett feltűnést, hogy választási megfigyelőként járt az orosz szeparatisták által Ukrajnától elszakított Donyecki Népköztársaságban. A jobbikos képviselő Magyarország semlegességét is kívánatosnak nevezte az interjúban:
Van itt még egy-két semlegességével példát felmutató ország a civilizációs pufferzónában: Finnország, Svájc és Ausztria. Nem igaz, hogy ezek az államok más helyzetben lennének, mint mi. Finnországnak több ezer kilométeres közös határa van Oroszországgal, mégis semleges és független.
Ugyancsak erős kontrasztot képez a baloldal egyoldalúan orosz- és Putyin-ellenes kijelentéseivel, hogy a jobbikos képviselő arra hívta fel a figyelmet: az ukrán események megítélését (akkor az ország keleti részében, a Donyec-medencében zajlottak harcok – a szerk.) megnehezíti az elfogult „nyugati propaganda”.
Ennek tükrében nem hiteles az ukrán eseményekről olyan képet festeni, miszerint a szegény ukrán nép minél távolabb akarja tudni magát az orosz medvétől, és Amerika karjaiba menekül
– tette hozzá.
Ennyire érdekli az ukránokat egy magyar nemzeti jelkép
Hiába a segítségnyújtás, hiába a menekültek befogadása, egyes ukrán vezetők továbbra is azon vannak, hogy eltöröljék a magyarság történelmének nyomait Kárpátaljáról. Októberben a munkácsi váron álló Turul-emlékmű került a támadások célkeresztjébe. Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint a munkácsi városi tanács arra utasította a város történelmi múzeumának vezetőségét, hogy távolítsák el a munkácsi vár palánkbástyájáról a Turul-emlékművet, és cseréljék azt a ki az ukrán címeren látható „trizubra” (háromágú szigony). A döntést október 13-án hozták és már ki is írták a pályázatot az új szobor elkészítésére. Az ukrán hatóságok döntésüket azzal indokolták, hogy Ukrajnában nincs helye idegen országok szimbólumainak, a saját történelmükre kell koncentrálniuk. A helyiek szerint aznap a városi tanács nem tartott hivatalos ülést; egy fű alatt megszavazott intézkedéssel megszavazták a Turul eltávolítását – a magyar képviselők jelenléte nélkül –, majd másnap már meg is gyalázták ketté is vágták és ledöntötték a helyéről.
Forrás: Twitter; Fotó: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS