Nem csökkent a természetvédelmi területek száma, nőtt viszont a védelmi rendeltetésű erdők területe, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a faanyagtermelő és a gazdasági rendeltetésű erdőké – tudta meg portálunk, amelyből levonhatjuk azt az örömteli következtetést, hogy az erdők a természetvédelmi- és erdőtörvénynek köszönhetően ma nagyobb biztonságban vannak. A kérdést nemrégiben a WWF Magyarország dobta be a köztudatba, amely a KSH adatainak helytelen értelmezése nyomán jutott arra a közvéleményt felboztoló következtetésre, hogy 17 év után csökkent a védett erdők nagysága is. A héten kiadott közleményükben ráadásul durva erdőpusztításról számoltak be a Tisza árterében. Utánanéztünk, mi is az igazság…
Különös társadalom-stresszelésbe fogott bele a héten a WWF Magyarország. Azzal indítottak, hogy az RTL Klub híradójában a KSH adataira hivatkozva elmondták, a természetvédelmi erdők területe 17 év emelkedés után 2018-ban mintegy négyezer hektárral csökkent. Attól eltekintve, hogy a WWF nem jár élen annak az ezek szerint örvendetes folyamatnak az üdvözlésében és bátorításában, hogy Magyarországon 17 éve rendületlenül nő a természetvédelmi területek nagysága, mellényúltak a statisztikai adatok értelmezésében. Ugyanakkor nem sokkal arról írtak közleményükben, védett erdőt pusztított ki a vízügyi hatóság a Tiszánál. Mivel az általuk előcitált információkat egy törvényi változás kapcsolja össze, az alábbiakban bővebben is kifejtjük, mi történt valójában, előre kell azonban bocsátanunk, a védett területek aránya nem csökkent, sőt az erdők funkciójának 2017-es változásával nőtt is az erdők fáinak biztonsága.
Tiszafüred, fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Ha egy kicsit visszalépünk, hasonló rémhírek jelentek meg korábban az Átlátszó.hu-n is, amelyek szintén a KSH adataira hivatkozva az erdőtelepítések számának drasztikus visszaeséséről szóltak az elmúlt 10 év tekintetében. A kérdés annyiban lényeges, hogy az ehhez hasonló híreket az ellenzéki képviselők a kampányok részévé tették, azt sugallva, mintha Magyarországon tarthatatlan lenne az erdő-helyzet, és csakhamar kies pusztává alakulna kis hazánk. Ugyanakkor bocsássuk mégegyszer előre, a Magyarország környezeti állapota című szakmai kiadvány kapcsán megírtuk, hogy hazánk erdőborítottsága domborzati sajátosságai ellenére is Európában a középmezőnyhöz tartozik, erdeink egészsége tekintetében pedig az élbolyban. Az erdőtelepítések kérdésére pedig még nemsokára visszatérünk.
Szabálytalan erdőirtás a Tiszánál?
A WWF RTL Klub-os nyilatkozata után számolt be arról közleményében, hogy “védett ártéri ligeterdőt pusztítottak el tarvágással a Tiszánál”, továbbá azt is hozzátették, hogy a kilencven év körüli erdő kitermelése “szabálytalanul zajlott és súlyosan természetkárosító hatással bír”. A WWF ugyanakkor hozzáteszi, ismeri a folyamat hátterét, amely része “annak a hullámtérrendezési koncepciónak, mely szerint a folyók hullámterét az esetleges árvizek levezetését elősegítő lefolyási sávok szerint kell kialakítani”. Mint írják,
a WWF Magyarország korábban is tiltakozott a hullámtérrendezés koncepciója ellen, ami a vízlevezetési sávok kialakítását helyezi előtérbe más, természetbarát megoldásokkal szemben. 2017-ben a szervezet felemelte szavát az erdőtörvény módosítása ellen is, amely lehetővé teszi, hogy árvízvédelmi rendeltetés okán a védett erdőkben drasztikus beavatkozások történhessenek.
Hozzáteszik,
a növényzetre viszont a vízügyi ágazat jellemzően az árvíz levonulását akadályozó tényezőként tekint. Emiatt látszólag elkerülhetetlen, hogy az árvízi védekezés konfliktusban álljon más szempontokkal, a természetvédelemmel vagy a vízmegtartással.
Árvízvédelem az ártéri erdőkben
A vízügy sietve cáfolta a WWF állításait, különös tekintettel arra, hogy a fák kitermelése előkészítetlen és szabályszerűtlen lett volna. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint ugyanis “csaknem két éves eljárás után kapta meg a szükséges engedélyeket, miután eleget tett az illetékes hatósági előírásoknak, helyszíni bejárásokkal, valamint egyeztetésekkel gondoskodott arról, hogy az erdőrészlet szakszerűen megújuljon”. Mint írták,
a vízügyi igazgatóság az árvízvédelmi célú beruházás keretében véghasználati lehetőséggel élt, ami azt jelenti, hogy a kivágott idős, puhafás állomány helyére facsemetéket ültet. Az engedély keretében az erdészeti hatóságnak belejelentettük a tevékenységet 2019 és 2020 évekre. A véghasználatot azért indítottuk el, hogy a beruházás végére már felújított erdőállomány legyen a területen, ne a fejlesztés befejezését követően kezdődjön meg a fák döntése.
Hozzátették,
annak érdekében, hogy a védett fajokban okozott kár a lehető legkisebb legyen, 2020. január 8-án a Nemzeti Park munkatársaival helyszíni bejárást tartottunk. Az odús fatörzseket megjelöltük azért, hogy azokat a jogszabály által előírt módon visszahagyjuk a területen. Az egyik erdőrészlet természetes felújítással érintett, tehát mag- és sarjeredetű újulatra alapozzák az erdőfelújítást.
Kitértek arra is, az elmúlt 20 évben a Vásárhelyi Terv keretében épült tározók tapasztalatai alapján pontosan meghatározhatóak azok a helyszínek, ahol reálisan és gazdaságosan van lehetőség a hullámterek bővítésére. Tiszaug esetében az érintett szakaszon a Köröszugi öblözetben mintegy 60.000 ezer ember él. A mentesített ártéren a magas kockázatú árvízzel veszélyeztetett területek aránya 78 százalék.
A kezeletlen hullámtér és feltöltődés miatt több mint egy métert emelkedtek az árvízszintek az elmúlt 40 évben. Ilyen mértékben nem emelhetők a töltések, szükség van tározókra, természetvédelmi céllal is használható árvízvédelmi levezető sávokra, és ahol lehet, a hullámterek bővítésére, ahogy ez legutóbb Vásárosnamény térségében történt
-írták a közleményben.
Az áradó Tisza által elöntött legelő; Fotó: Mészáros János/MTI
A kérdést tehát tulajdonképpen két módon is föl lehet tenni: valóban csökkent -e a védett erdők száma 2018-óta, illetve a a törvényi változásokból adódóan valóban veszélybe kerülnek -e a védett erdők a vízügyi árvízvédelem miatt. A kérdés első felét az Agrárminisztérium közleménye tisztázza, amely leszögezi, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló erdők területe és az erdők védettségi szintje nem csökkent, 2008 óta közel 399 ezer hektárról 2018-ra 426,5 ezer hektárra nőtt. Mint hozzáteszik, a természetvédelmi védettséget jogszabály hirdeti ki, és ezekben csökkenés nem történt. A KSH az Országos Erdőállomány Adattár adatainak csak egyetlen szegmensét közli, azt, ahol a törvény úgynevezett elsődleges rendeltetésként írja elő a természetvédelmi funkciót. Ez a statisztika nem tartalmazza a második helyen megjelölt természetvédelmi rendeltetést, így az összesítő adatok helyett részadatot közöl. Ebből származik mintegy 3100 hektáros vélt csökkenés. Közel 600 hektáron pedig éppen természetvédelmi indokból történt meg az erdőállományok helyén kialakult tisztások, sziklakibúvások helyzetének rendezése, amik kikerültek az erdőrészlet nyilvántartásból, mert nem áll rajtuk fa, de mindez nem jelenti a természetvédelmi oltalom megszűnését. Összesen tehát mintegy 3700 hektáron történt kizárólag nyilvántartási változás, ami viszont a védettségi szintet semmilyen formában nem érinti, a védett erdőterület nem csökkent.
Maradt a védettség, és nőtt a védelmi célú erdők aránya
Ugyanakkor a pontosabb megértés céljából portálunk megkereste a az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkárát, aki elmondta, az elmúlt napokban sajátságosan ragadták ki a hírekben a természetvédelmi rendeltetés változását. Szentpéteri Sándor kifejtette, az elhangzottakkal ellentétben nőtt a védelmi rendeltetésű erdők területe a gazdasági erdők rovására, így nagyobb biztonságban vannak mint korábban. Hozzátette, egy terület védettségét nem az erdészeti igazgatás nyilvántartása határozza meg, hanem az azt kijelölő jogszabály. Például egy tájvédelmi körzet, egy nemzeti park vagy egy országosan védett terület továbbra is ugyanazt a védettséget élvezi jogilag. Emellett minden szabályt, ami egy védett terület fenntartására vonatkozik, be kell tartania a területen gazdálkodónak. Az Országos Erdőállomány Adattárban az erdészeti hatóság az erdőket rendeltetésük szerint tartja nyilván. E rendeltetések prioritásában történt 2017-ben változás, amikor az erdőtörvény általános felülvizsgálata és módosítása megtörtént. A jogalkotó a természetvédelem mellett, más közérdekű szempontok figyelembevételét is lehetővé tette, így például az élet- és vagyon védelem szempontjait érvényesítve. Ezt követően a 10 évre szóló körzeti erdőtervek folyamatosan a fenti szellemben készülnek és ezek a számok jelennek meg a KSH adataiban. A tárca helyettes államtitkára ugyanakkor kiemelte, az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen megnőtt a védelmi rendeltetésű erdők területe, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a faanyagtermelő és a gazdasági rendeltetésű erdőké. Tehát az erdők a természetvédelmi- és erdőtörvénynek köszönhetően ma is biztonságban vannak. Szentpéteri Sándor hangsúlyozta, hogy a természetvédelmi terület nem csökkent, a védelmi rendeltetés pedig nőtt. Ráadásul az elmúlt tíz évben a természetvédelmi területek örvendetesen nőttek az országban, ennek megfelelően emelkedett a természetvédelmi rendeltetésű területek aránya is.
A kiáradt Tisza a házak között; Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
A magánerdő-telepítéseket is ösztönzi az Országfásítási Program
Szentpéteri portálunk kérdésére kitért arra is, hogy a KSH adataira hivatkozva korábban olyan ijesztő hírek is napvilágot láttak, hogy megszűntek az erdőtelepítések hazánkban. Elöljáróban kiemelte, Magyarországnak nincs szégyellnivalója erdőborítottság terén. Az erdőtelepítés általánosan is hullámzó tendenciát szokott mutatni, emellett alapvetően a gazdákon és a támogatásokon múlik, beerdősítik-e a mezőgazdaságilag kevésbé jövedelmező területeiket. Az erdőtelepítések és fásítások nagyobb ütemű növekedése érdekében az Agrárminisztérium 2019-ben elindította nagyszabású Országfásítási Programját is, amely többek között kedvezőbb feltételeket teremtett a magánerdők létesítéséhez. Hozzátette, az erdőtelepítési szándék már most megmutatkozik, hiszen 11 ezer hektár új erdő telepítésével számolnak a szakemberek. A helyettes államtitkár kiemelte, a fával borított területek növelésére még számos lehetőség van, ilyen pl. az agrárerdészeti rendszerek létrehozása, ahol a mezőgazdaságot kombinálják a fasorokkal, ligetekkel, amelyek egyébként is jellemzőek a magyar tájra. Az ilyen facsoportok árnyékot adnak a legelő állatoknak, és a klímára is jótékony hatással vannak, megkötik a port, emellett színesítik a tájat.
Forrás: PestiSrácok.hu; vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS