Pesti Srácok

Nem Európán, hanem Afrikán és Dél-Ázsián múlik az éghajlatváltozás megállítása

Nem Európán, hanem Afrikán és Dél-Ázsián múlik az éghajlatváltozás megállítása

Az éghajlatváltozásért leginkább felelős és amiatt várhatóan legnagyobb mértékben károsuló országokról készített elemzést a Századvég. Már zajlik és a jövőben is folytatódik majd a szerkezeti átalakulás: egyre inkább a fejlődő világ országai válnak majd a szennyezés fő okozóivá, míg a jelenlegi éghajlatváltozást még az Egyesült Államok, az európai ipari nagyhatalmak, valamint Kína okozták. A kelet-közép-európai felzárkózó országok felelőssége csekély az éghajlatváltozásban, és jó eséllyel a nagy károk is el fogják kerülni őket, akárcsak az északi félteke nagy részét.

A népességrobbanás és az ipari fejlődés következményeként a XIX. század eleje óta növekszik a széndioxid-kibocsátás, és vele együtt a légkör széndioxid-koncentrációja is. A folyamat a következő évtizedekben növelheti a természeti katasztrófák kialakulásának esélyét, és csökkentheti a termelési lehetőségeket. A károk visszafogásához nem elég a széndioxid-kibocsátás csökkentése, hanem a helyi alkalmazkodás is szükséges.

Eddig a fejlett országok szennyeztek, a jövőben a harmadik világ fog

Az egyes régiók károkozási felelősségét érdemes a múltbeli és várható jövőbeli károsanyag-kibocsátásuk alapján is vizsgálni. Napjaink magas légköri széndioxid-koncentrációjáért a korábbi kibocsátás felelős. Az 1751–2017 közti kibocsátás 25 százalékáért az USA, 13 százalékáért Kína, 6 százalékáért Oroszország, 5-5 százalékáért pedig Németország és Nagy-Britannia felel. Észak-Amerika, Európa és Ázsia nagyjából ugyanakkora kibocsátást produkált, és együttesen meghaladják a 90 százalékot. Az európai országok történelmi felelőssége tehát az oroszok, a németek és a britek kivételével alacsony, különösen a felzárkózó kelet-közép-európai országoké.

PestiSracok facebook image

A következő évtizedekben azonban várhatóan jelentősen átalakul a nagy szennyezők köre. Az elmúlt negyven évben az USA és Európa kibocsátása alig változott, a világé mégis több, mint kétszeresére nőtt, azaz a fejlődő világ a gazdasága növekedésével egyre szennyezőbb, amit súlyosbít a drasztikus népességnövekedés. Ezek a térségek bejárják a fejlett országok korábbi pályáját, és ez a jövőben is folytatódni fog. Az elkövetkező idők szennyezésének tetemes részét már alighanem ezek fogják elkövetni, így a probléma megoldása nem elsősorban az EU-s kibocsátás csökkentésén, hanem a harmadik világ széndioxid-kibocsátásának keretek közé szorításán múlik.

Folyamatosan változik az országok légszennyezési aránya (kép: Századvég)

Régi és új felelősök a várható károsultak között

A klímaharcra fordítandó költségek ésszerű meghatározásához fel kell mérni a várható hatásokat és károkat. Erre szolgálhat a társadalmi szénköltség-mutató, amely a klímaváltozás gazdasági és társadalmi hatásaihoz hozzárendeli a várható károkat, és fajlagos becslést ad az egységnyi kibocsátásnövekedés költségére. A becslésnél figyelembe kell venni a népesség és a gazdasági teljesítmény alakulását, az éghajlatváltozás hatásait és azt is, mennyire hajlandóak lemondani az emberek adott mennyiségű forrásról a jövőbeli haszon reményében. A nagyfokú bizonytalanság miatt több forgatókönyv elképzelhető, és az eredményeket érdemes óvatosan kezelni.

A Nature magazin egy 2018-as cikkének szerzői 169 országra végeztek szénköltség-becslést. Egy-egy országra több forgatókönyvet is készítettek, ám a regionális következtetések azonosak. Az északi féltekén várhatóak a legkisebb károk, egyes országokban még negatív társadalmi szénköltség is elképzelhető, ami azt jelenti, hogy az éghajlatváltozás helyileg több pozitív hatással járhat, mint negatívval. A károk jelentős részét pedig – szinte valamennyi forgatókönyvben – Indiának, Szaúd-Arábiának, az Egyesült Államoknak, továbbá valamivel kisebb mértékben Kínának és Brazíliának kell viselnie. Kiemelkedő szénköltségre számíthat a jövőben Irán, Nigéria, Mexikó és Indonézia is.

A fejlődő világban járhat a legtöbb kárral az éghajlatváltozás (kép: Századvég)

Érzelmi helyett értelmes klímapolitikát!

Európa szerepe tehát károkozóként és károsultként is elmarad Észak-Amerika és Ázsia mögött.

– olvasható az elemzésben. Az Európai Bizottság célja, hogy az EU elsőként érje el a klímasemlegességet. Ez jelképes erejű, ám óriásiak a költségei, ami csökkenti az unió versenyképességét.

– írja a Századvég. Ehhez az európai vezetésnek pragmatikusra kell változtatnia a szimbolikus, érzelmi töltetű, politikai hozzáállását, és saját érdekeihez és képességeihez igazodó klímapolitikát kell építenie.

Forrás: Századvég

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.