Hihetetlen végkifejletet hozott a D-csoport két zárómeccse, nem győztük kapkodni a fejünket a két képernyőn párhuzamosan nézett meccsek között. Kevesen számíthattak arra, hogy mindkét találkozón az esélytelenebb csapat szerzi meg a három pontot. Tunézia két percig továbbjutásra állt, aztán az afrikai álmokat szertefoszlatták az ausztrálok. A legvégén hiába győzték le a címvédőt – azt is nem hétköznapi körülmények között –, több okuk volt mobilon nézni a másik meccset, mint a sajátjukat. Minden tekintetben ritka pillanatok voltak.
Szerencséjük volt a franciáknak, hiszen kellemes 26 fokban kezdődött a mérkőzés, és a tavalyi Eb óta tudjuk, hogy Deshcamps csapata hadilábon áll azzal a hőséggel, amely például Budapesten tapasztalható nyaranta. A kellemes fociidőben mégis a tunéziaiak kezdtek vehemensebben, ami persze egyáltalán nem csoda. Már a csoportok sorsolásakor sejteni lehetett, hogy az észak-afrikai csapat ki lesz hegyezve közelmúltbeli gyarmattartójára, a franciák pedig felforgatott, tartalékos csapattal álltak ki, a biztos továbbjutás fényében pihentetve a kulcsembereiket. Ezen felül amiatt is volt okunk megkülönböztetett figyelemmel kísérni őket, mert a Fradiban játszó csatáruk, Laidouni máris magára vonta a tekinteteket a vébén az eddigi teljesítményével. A 9. percben egy szabadrúgáskombináció után talált a hálóba Gandri, de csak vaklárma volt, hiszen az ezen a világbajnokságon már megszokott lesgólok egyikével volt dolgunk. Nem szegte viszont kedvét az eset a tunéziaiknak, és rendületlenül szőtték az akcióikat. A félidő közepére tért magához a címvédő, és egy villámgyors kontra után Coman rontott gólhelyzetben. A franciák hiába tudták időnként hosszan megtartani a labdákat, Tunézia aktívabban és tetszetősebben játszott, Laidouni rendre a támadásaik egyik főszervezője volt, elöl pedig Khazri láttatta magát állandóan. Ő kínálta meg egy olyan erős lövéssel is Mandandát, amelyet csak kiütni tudott a francia kapus.
A labdabirtoklás nem minden – nem egy csapat megtanulta már ezt a világbajnokságon, de most a dánok is beálltak a sorba. Nyomasztóan uralták a mezőnyt az ausztrálok elleni továbbjutási párharcban, de eredményt nem tudtak kicsiholni a fölényükből. Pedig a két meccs után mindössze egypontos dánoknak ezen a találkozón kellett bebiztosítaniuk a továbbjutást, és ez csak győzelemmel volt lehetséges számukra. Ezt komolyan is vette az északi gárda, amely kellemetlen nyomás alatt tartotta az ausztrál kaput, néhol lélegzetvételt sem engedve a védőknek. Ívelgetésekkel, gyors kiugratásokkal próbálkoztak, de állta a sarat az ellenfél. A félidő utolsó perceire enyhült némileg a nyomasztás, és éltek is a lehetőséggel az ausztrálok, kijjebb jöttek, és a ráadásban Leckie még Schmeichelt is próbára tette, hogy eléggé figyel-e: a dán kapus csak kiütni tudta a lövését.
Minden ugyanebben a szellemiségben folytatódott a második félidőben is. Előbb Laidouni veszélyeztetett éles szögből, majd a csapatkapitány Khazri a tehetetlenkedő francia védők között végigkígyózva, gyenge, ám pontos gurítással vette be a kapu bal alsó sarkát a lábbal védeni Mandanda mellett. Hatalmas ünneplés tört ki, és a gólszerzőt le is cserélte a tunéziai szövetségi kapitány. Kollégája, Deschamps a hátrány ismeretében elkezdte újratervezni a pályára küldött tartalékos csapatát, és becserélte Mbappét, aztán Griezmannt is. Megérkezett aztán Dembélé is, és a minőségi váltás a pályán is meglátszott. Tunéziának semmi más dolga nem volt, mint megtartani a vezetést, és imádkozni, hogy a dánokban legyen lelkierő az egyenlítésre. Előbbi a sorjázó francia lehetőségek ellenére is esélyesebbnek látszott az utóbbinál, az ausztrál–dán meccs ismeretében. Mbappé egymaga több zavart okozott a tuniszi védelemnek fél óra alatt, mint a becseréléséig a teljes francia válogatott. Ami a legvégén történt, arra alig vannak szavak. Tunézia már tudta, hogy a világbajnok megverése ellenére elúszott a továbbjutás, mert a másik meccsen nyertek az ausztrálok. Griezmann erre a ráadás nyolcadik percében még ki is egyenlített, a bíró lefújta ezt a meccset is, majd a videóbíró mégis visszarendezte az egészet, és utóbb lesállás miatt érvénytelenítették Griezmann találatát. Egy kicsit visszakapott a sorstól az őrült érzelmi hullámvasútra felültetett Tunézia is, amely egyetlen gólt lőtt az egész tornán, azzal megverte a címvédőt, és hajszálnyira volt a továbbjutástól.
A másik találkozón egy kicserélt Ausztrália futott ki a második félidőre, jóval magabiztosabbnak tűntek. A dánok továbbra sem adták fel a céljukat, mentek, ahogy tudtak, de nem jutottak nulláról az egyre. Éppen csak megérkezett a stadionba a tunéziai vezetés híre (amellyel Franciaország és Tunézia ment volna tovább), Leckie lőtt bravúrgólt: beforgatta a szembejövő védőt, majd a kapus mellett az alsó sarokba lőtt. Rossz hír Tunéziának és még rosszabb Dániának. A skandináv csapat immár két gólért kezdhetett harcolni, ennek ellenére jóval kiegyenlítettebb volt az összkép, mint az első félidőben. Egy feltételezhető jó motivációs beszéd valakitől az öltözőben és pláne a vezető gól kiengedte a palackból az ausztrálok önbizalmát, és ezt már nem lehetett visszatömködni a palackba. Ezt Eriksenék is felmérték, és mintha elkezdett volna elpárologni a hitük a folytatásban. Hiába alakítottak még ki helyzeteket, lövésig sem jutottak el.
TUNÉZIA–FRANCIAORSZÁG 1:0 (0:0)
al-Rajján, Egyetemvárosi Stadion, v.: Conger Matthew (új-zélandi)
gólszerzők: Khazri (58.)
sárga lap: Kesrida (28.)
AUSZTRÁLIA–DÁNIA 1:0 (0:0)
al-Vakra, al-Dzsanúb Stadion v: Ghorbal Mustapha (algériai)
gólszerzők: Leckie (60.)
sárga lap: Behich (5.)
A D-csoport végeredménye:
Facebook
Twitter
YouTube
RSS