Nem kell kitakarni az intézkedő rendőrök arcát – Irányadó ítélet a PS ellen indított sajtóperben

Jogerősen is a PestiSrácok.hu-nak adott igazat a bíróság abban a sajtóhelyreigazítási perben, amit a dinnyetermelők tavaly nyári demonstrációjáról szóló cikkünk miatt indítottak a helyszínen eljáró rendőrök. Azt kifogásolták, hogy az arcuk nem volt kitakarva a cikkünkben megjelent videófelvételen, továbbá írásunk szóhasználatával szemben is tiltakoztak. Ifjabb Balsai István ügyvéd szerint az ügyben hozott ítélet üzenete, hogy nem kell kitakarni a hatósági intézkedésről készült felvételen a rendőr képmását.

Másodfokon is a PestiSrácok.hu-nak adott igazat abban a sajtóperben a bíróság, amit a dinnyetermelők tavaly júliusi demonstrációjáról szóló cikkünk miatt indítottak a helyszínen eljáró, civil ruhás rendőrök. Az ügy előzménye, hogy tavaly júliusban a Tesco által megszabott dömpingár ellen tüntettek a dinnyetermesztők a budaörsi áruház előtt, a parkoló egy eldugott pontján, ahova engedélyt kaptak. Hárman viszont sajátos, de számukra kézenfekvő módon adtak hangsúlyt a tiltakozásnak: dinnyéket borítottak le és törtek össze az áruház parkolójában. Érthetetlen bilincsbe verés és előállítás, érthetetlen elsőfokú ítélet és csaknem tíz hónap után azonban a vádlottakat felmentették.

Az esettel kapcsolatban a PestiSrácok.hu úgy lett érintett, hogy a helyszínen intézkedő civil ruhás rendőrök kifogásolták, hogy az arcuk nem volt kitakarva a cikkünkben megjelent videófelvételen, továbbá cikkünk szóhasználatával („melósruhás”, „jelvény nélküli”, „elhurcolták”) szemben is tiltakoztak. Mindezért sajtóhelyreigazítási pert indítottak portálunk ellen. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete azonban minden kérdésben a PestiSrácok.hu-nak adott igazat, kimondva, hogy a videófelvételek nem a rendőrökről szóltak, hanem magáról az esetről, így a képmásuk leközölhető volt. A rendőrök által sérelmezett cikkel kapcsolatban úgy ítélt a bíróság, hogy annak egyes részeit összefüggésükben kell értékelni, a kifogásolt szavakat pedig nem formális megjelenésük, hanem valóságtartalmuk szerint kell figyelembe venni. A rendőrök fellebbeztek, de a Fővárosi Ítélőtábla a napokban jogerősen is elutasította az egyenruhások keresetét.

Ifjabb Balsai István, fotó: www.hiradó.hu

A történtekkel kapcsolatban megkérdeztük portálunk jogi képviselőjét, ifjabb Balsai István ügyvédet is: 

A másodfokú tárgyaláson kimondta az Ítélőtábla, hogy valóban változóban van a joggyakorlat a rendőrök képmásának bemutatása tekintetében, és bár az alkotmánybírósági határozatok csak általános szempontokat adnak a rendes bíróságok részére a mérlegeléshez, de ezeket a szempontokat figyelembe véve is úgy ítélte meg a másodfokú bíróság, hogy alaptalan a felperesek keresete, mert a felvételek nem voltak öncélúnak tekinthetők. Azok tárgyilagosan mutatták be a rendőri intézkedést és maga a cikk is tárgyilagosan írta le a lezajlott eseményeket.

A tüntetéssel kapcsolatban, ifj. Pócs Jánost elszállították a helyszínről az odaérkező civil- és egyenruhás rendőrök. A tüntetővel szemben szabálysértési eljárás indult, amely miatt első fokon közmunkára ítélték, ám az ítélet ellen Pócs fellebbezett, a másodfokú bíróság pedig megszüntette az eljárást ellene. A bíróság kimondta, az illető a véleménynyilvánítás szabadságával élt akkor, amikor a dinnyéket a földhöz vágta, ennél fogva nem valósult meg szabálysértés. Ha tovább vizsgáljuk, ez azt is jelenti, hogy őt jogtalanul állították elő, hisz nem volt meg annak az alapja, hogy szabálysértés miatt vele szemben kényszerintézkedést alkalmazzanak.

Visszatérve a rendőrök képmására, az AB határozatokból az is kiderül, hogy még ha jogszerű is ez a rendőri intézkedés, akkor is be lehet mutatni, tehát nem csak akkor, ha a rendőrök intézkedésének törvényessége kérdéses, mert a bizonyítottan jogszerű rendőrségi intézkedés is közérdeklődés tárgyát képezheti. Ennek pontosan a tüntetéseknél van komoly jelentősége, ahol maga az alapcselekmény is érdekli az embereket. Az ominózus termelők tüntetésén kint volt a teljes magyar sajtó, ennél fogva a rendőröknek – akár felettesi utasításra, akár önmaguktól jártak el – annak tudatában kellett a rendőri intézkedést foganatosítani, hogy az utólag a nyilvánosság számára hozzáférhető lesz.

A közeljövőben hasonló esetekben ezek szerint mutatható lesz a képmás?

Az ügyben hozott ítélet üzenete, hogy nem kell kitakarni a rendőri intézkedésről készült felvételen a rendőr képmását. Az alkotmánybírósági határozat egyébként megemlíti, ez abban az esetben lehet indokolt, ha a felvétel a rendőr szenvedését mutatja be, mivel ilyenkor az emberi méltóságához való joga sérülne. Egyszerű példával szemléltetve, tegyük fel találat éri a rendőrt mert megdobják és a földön fekszik véres arccal, az egyértelműen sértheti ezen jogát. Ebben az ügyben azonban ilyesmiről szó sem volt.

Mi történik akkor, hogyha fordított esetben a rendőr alkalmaz erőszakot akár jogosan akár nem?

Úgy gondolom, akkor is megismerhető a képmása, nem kell kitakarni, de persze ezt az ügy szempontjából egyedi mérlegeléssel lehet eldönteni. Nyilván, ha ilyen történne, akkor feltételezhető, hogy az is közérdeklődére számot tartó esemény. Vagy azért, mert egy olyan alapcselekmény előzi meg, ami már érdekelheti a sajtót, például egy tüntetés, vagy önmagában azért is, mert egy rendőr erőszakot alkalmaz valakivel szemben, akár jogszerű akár jogszerűtlen módon teszi azt. A lényeg, hogy megfordult a mérlegelési rendszer, eddig azt nézték, miért nem kell kitakarni az arcát, most azt kell vizslatni miért kell kitakarni.

Akkor ez egy mérföldkő a képmás megismerhetősége tekintetében.

Tulajdonképp igen, bár már 2014 óta ennek így kellene lennie, de a bíróságok eddig ellenálltak. Nekem is meglepő volt, hogy ez az ügy ennyire akadálymentesen átment az első- és másodfokú bíróságon. Márpedig nem egy esetben fordul elő, sőt igen gyakori helyzet, hogy az első és a másodfok nem ért egyet egy adott ügyben, és teljesen eltérő döntést hoznak. Személyiségi jogokat illetően az a meggyőződésem, hogy nagymértékben a bírók szubjektív értékítéletére van bízva, ki- mit ítél olyannak, hogy azt az illetőnek el kell tűrnie, és mire mondják, hogy ez már átlépi azt a bizonyos határt. Persze ahhoz, hogy ilyen ne történjen elengedhetetlen, hogy az ügy egyedi körülményei ne ébresszenek kételyt. A lényeg pedig, a jó ügy mindig megnyeri saját magát.

Végeredményben megállapítható, hogy ezzel a bizonyos ítélettel egy új időszak vette kezdetét, legalábbis ami a személyiségi jogokat illeti. Ezen jogok témakörének sajátja, hogy többnyire szubjektív értékítéleten alapszik, ám a jövőben ehhez hasonló esetekben ez az ügy példaként szolgálhat a bíróságok számára. 

Vezető kép. origo.hu