Németh Zsolt: a magyar nemzetpolitika a Sapientia egyetem létrehozásával állt "helyzetteremtő" pályára
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozásával állt húsz évvel ezelőtt helyzetteremtő pályára a magyar nemzetpolitika - minderről Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszélt a Kolozsvári Magyar Napokon tartott, Húszéves a Sapientia EMTE című pódiumbeszélgetésen.
A magyar állam által finanszírozott EMTE megalapítása közvetett módon is serkentette a romániai magyar felsőoktatást, hiszen egyfajta demonstrációs hatást váltott ki a magyar nyelven is oktató romániai állami egyetemeken - fogalmazott Németh Zsolt politikus Kolozsváron. Szavai szerint:
A Sapientia volt az egész állami magyar nyelvű felsőoktatás mozdonya, dominója
– jelentette ki a bizottsági elnök, aki húsz évvel ezelőtt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként szorgalmazta és felügyelte a romániai magyar egyetem létrehozását. Előadásában kitért arra is, hogy a magyar egyetem létrehozása egyfajta történelmi igazságtétel is volt, hiszen az érte folytatott harc végigkísérte a XX. század erdélyi magyar politikatörténetét. Felidézte: 1919-ben román egyetemet létesítettek Kolozsváron a Ferenc József Egyetem helyén, majd a második világháború után létrehozott kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet 1959-ben egyesítették a román nyelvű Babes Egyetemmel, 1969-ben pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) is elvesztette a magyar intézményi jellegét azzal, hogy pártutasításra román nyelvű képzést is indítottak benne. Németh Zsolt kijelentette:
A magyar államnak az erdélyi magyarság által kitűzött célok megvalósítását kell támogatnia.
– jelentette ki. Arról is beszélt, hogy véleménye szerint abszurd állapot és az erdélyi magyarság hátrányos megkülönböztetése, hogy az 1,2 milliós magyar nemzeti közösségnek Romániában nincsen állami egyeteme, és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), valamint az Emil Palade Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetemen (MOGYTTE) sem hoztak létre önálló döntési jogkörökkel rendelkező magyar karokat.
Tarthatatlan ez a diszkriminatív helyzet
– hangsúlyozta a politikus, aki azt is hozzátette: míg az erdélyi magyarok csaknem hét százalékát teszik ki Románia lakosságának, a romániai felsőoktatásban csupán két százalék a magyar nyelven tanulók aránya. Úgy vélte, míg a magyarok ugyanúgy adófizetői Romániának, mint a románok, joguk van az állami fenntartású magyar nyelvű egyetemhez. Kifejtette azt is, hogy a román nyelv nem megfelelő oktatása is hozzájárul ahhoz, hogy alacsony a magyar fiatalok aránya a romániai felsőoktatásban.
Meg nem szűnő erőfeszítéseket kellene tenni annak érdekében, hogy a magyar gyermekek román nyelvtudása nagyságrendekkel javuljon
– tette hozzá. Németh Zsolt politikai kérdésnek tekintette, hogy a romániai állami feladatot ellátó Sapientia kap-e állami támogatást. Úgy vélte azonban, hogy akkor válhatna a román állam a Sapientia fenntartójává, ha létrejönne a román állam keretei között egy széleskörű magyar autonómia.
Misovicz Tibor, a budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány titkára felidézte:
a Sapientia létrehozása egyben annak a beismerését is jelentette, hogy kudarcot vallottak a romániai állami magyar egyetem létesítésére irányuló kísérletek.
Misovicz Tibor egykor a Határon Túli Magyarok Hivatalának a gazdasági elnökhelyetteseként felügyelte a Sapientia létrehozását. Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora elmondta:
húsz évvel ezelőtt egy gordiuszi csomó átvágásával billentették ki a romániai magyar felsőoktatást az akkor reménytelennek tűnő helyzetéből.
Valószínűnek tartotta, hogy a romániai magyar orvosképzésben is paradigmaváltásra van szükség. Hozzátette: ha szükséges, akkor a Sapientia az orvosképzésnek is áll elébe. Ehhez azonban klinikákra, kórházra és az egészségbiztosítóval történő együttműködésre van szükség, és arra is, hogy az erdélyi magyar orvostársadalom egyfelé húzza a szekeret.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
