Pesti Srácok

Nemzeti tulajdonba kerülhet a Ferihegyi Repülőtér

Nemzeti tulajdonba kerülhet a Ferihegyi Repülőtér

A Ferihegyi Repülőtéren, az idei évet nem számítva, áldatlan állapotok uralkodtak: zsúfolt, órákig kell sorba állni és mindenhol maffia módszerekkel igyekeznek kifosztani az utasokat. A mostani tulajdonosokat nem nagyon érdekli az egész káosz, nekik így is megfelel. Ezért fontos az a hír, amelyet a múlt héten a Bloomberg hírügynökség repített világgá: állítólag egy magyar befektetőkből létrejött konzorcium megvásárolná a Budapest Airportot. Ez reményt adna arra, hogy végre megszűnjenek a harmadik világbeli állapotok és megindulhatnának a szükséges fejlesztések. Ez elemi érdeke a nemzetgazdaságnak, és nem egy nacionalista rémálom, ahogy az ügyet bizonyos körök igyekeznek hamisan beállítani .

Pénzgyárként működik

A Ferihegyi repülőtér ügye évtizedek óta napirenden van és valami soha sincs rendben vele. Mára már nyilvánvaló, hogy a fejlesztések hiánya és a kapacitásának szűkössége Budapest és Magyarország fejlődésének egyik gátja. A jelenlegi tulajdonosok alapvetően pénzgyárnak tekintik és a fejlesztésekkel nem törődnek. Csak akkor költenek rá és ruháznak be valamennyit, ha nagyon muszáj, vagy ha nagyon megéri nekik. Ez a stratégiai fontosságú közlekedési csomópont tulajdonképpen nem szolgálja a hazai fejlődés igényeit, csupán csak a külföldi tulajdonosok profitéhségét elégíti ki.

Indotek, és akik mögötte vannak

PestiSracok facebook image

A Bloomberg gazdasági hírügynökség a múlt héten repítette világgá azt a hírt, hogy egy magyar ingatlanfejlesztő konzorcium szeretné megvásárolni a Budapest Airportot. A Bloomberg által megnevezett Indotek Csoport vezetője Jellinek Dániel sajtóhírek szerint elismerte a vásárlási szándékát. De a gond ezzel az, hogy az Indoteknek erre egyszerűen nincs elég pénze. A Bloomberg is így gondolhatta, és megnevezte a MOL-t, mint lehetséges vevőt. Ez így már más, hiszen a magyar óriásvállalatnak bizonyára elegendő forrása van egy ilyen akvizícióra. Emiatt az Indotek csak egy konzorciumot szervező cég, és a valódi vevők a konzorcium tagjai lehetnek, mint például a MOL, de vannak olyan piaci híresztelések, amelyek szerint az OTP is valamilyen módon érdekelt lehet az ügyben.

Gyurcsány elkótyavetyélte

A Ferihegyi Airportot, mai hivatalos nevén Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret még 2005-ben privatizálta a heveny pénzhiánnyal küzdő Gyurcsány-kormány. Tulajdonképpen elkótyavetyélték, eladták az első vevőnek, aki szembejött velük az utcán. Csak a napi túlélés számított, az, hogy hétről-hétre valahogy fenntartsák a fizetőképességét, Kóka János pedig világgá kürtölte, hogy milyen stratégiai lépés történt a magyar infrastruktúra fejlesztésében. Ennek az előnyeit élvezik a manapság órákat sorban álló emberek, akik nyilván hálásak az egykori gazdasági miniszternek. Igaz, hogy a koronavírus-járvány miatt ma szinte üresen kong a repülőtér, de ez feltehetően csak átmeneti állapot és ha normalizálódik a turizmus helyzete, akkor újra zsúfoltság és túlterheltség lesz a jellemző. Tehát Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt átverték vagy hagyta magát átverni, de ez így utólag már mindegy is.

Kevesen tudnak annyi pénzt összeszedni itthon, amennyibe jelenleg kerül a Budapest Airport

Persze mindehhez pénz kell, és nem is kevés, a válság előtt a Budapest Airport értékét hárommilliárd dollárra becsülték, a HVG úgy tudja, hogy koncesszió értéke mindössze hétszáz-nyolcszázmilliárd forint. Egy biztos, hogy ennyi pénzt csak kevesen tudnak összeszedni Magyarországon, vagy az is lehet, hogy ez a konzorcium bevásárlása csak egy átmeneti állapot, és a végén a magyar állam lesz az új tulajdonos. Hasonló történt a Mátrai Hőerőmű esetében, ahol a német RWE konszern közvetlenül egy cseh-magyar konzorciumnak adta el az ország második legnagyobb erőművét, ami néhány hónap múlva átkerült állami tulajdonba. Könnyen elképzelhető most is egy ilyen forgatókönyv.

Utasok várakoznak a Ferihegyi repülőtér 1-es terminálján
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor mindig is ellenezte a Ferihegy eladását

Orbán Viktor 2005-ben, az akkori ellenzék vezetőjeként határozottan ellenezte Ferihegy eladását, főként, akkor ha a vevők külföldiek. A miniszterelnök akkor, és most is úgy véli, hogy stratégiai iparágaknak nemzeti tulajdonban van a helye. Ezt az utóbbi évtizedekben többször világossá tette, és kormányra kerülése óta következetesen ennek a szellemében politizál. Kifejtette, hogy a bankszektornak, az energiatermelésnek és szolgáltatásnak, a kiskereskedelemnek és közlekedési infrastruktúrának hazai tulajdonban kell lennie. Ez az ő értelmezésében nem valami hóbortos nacionalizmus, hanem egy alaposan végiggondolt koncepció. Gondoljuk csak végig mi is: Ferihegy az ország egyetlen valamirevaló nagy kapacitású repülőtere. 2019-ben 16,2 millió utas használta és a világ minden részére biztosítja az összeköttetést. Itt érkeznek hazánkba a turisták milliói, akik benépesítik a szálláshelyeket, éttermeket, vagy ha tetszik, a romkocsmákat. Vagyis Ferihegyen múlik egy egész iparág sorsa, amely a GDP tíz százalékát adja. Tehát az egész ügyben sokkal több forog kockán, mint az az évi száznyolcvanmilliárd forint, amit egy évben hoz légikikötő a jelenlegi tulajdonosoknak. A külföldi tulajdonosnak azonban ez a befektetés csak egy üzlet a sok közül, és csak profitot akar rajta termelni. Ez az ő szempontjukból rendben is van, mert egy kanadai nyugdíjalapnak mindegy, hogy mi van Budapesten, vagy mi történik a magyarországi turizmussal.

A kanadai nyugdíjasok így is, úgy is megkapnák a pénzüket

Jelenleg 55,44 százalékban a kanadai közszolgálati nyugdíjalap, 23,33 százalékban egy szingapúri állami alap és 21,23 százalékban egy québeci befektetési alapkezelő birtokolja a Budapest Airportot. Ők mindössze annyit fejlesztenek, hogy legalább megpróbálják szinten tartani az utasok kiszolgálását, törekvésük azonban nem sok sikerrel jár: órákig kell sorba állni, gyakran harmadik világbeli állapotok uralkodnak a reptéren. Égető szükség lenne a bővítésre, a színvonal emelésére, a parkolás, a büfék és minden más szabályozására és rendbe tételére, ehhez pénz kell, és nem is kevés. Ám aligha várhatjuk el a kanadai nyugdíjasoktól, hogy ilyesmire a világ túlvégén pénzt áldozzanak. Mindenkinek jobb volna, ha eladnák, ők megkaphatnák az eddig bezsebelt hasznuk mellett a vételárat, ami szintén szép kis profitot eredményezhetne a számukra.

Ferihegy visszavásárlása nemzetgazdasági érdek

Látható, hogy Ferihegy nemzeti tulajdonba vételében nincs semmi különlegesség, az egy logikus és kézenfekvő gazdasági törekvés. Hatalmas fejlesztéseket kellene végrehajtani és nemcsak magán a repülőtéren, hanem az odavezető utakon és vasutakon. Ez egyszerűen a magyar gazdaság elemi érdeke, vagy ha úgy tetszik, akkor nemzetgazdasági érdek.

Fotó: PS

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.