A bodrogközi Karos falu mellett tártak fel – az egyik leggazdagabb leletanyaggal – egy honfoglaláskori sírt, ahol két hajdani vezérünk és szolgáik nyugszanak. Azt nem tudjuk, hogy kik ők, nevüket nem ismerjük, de az biztos, hogy a haláluk ideje a 900-as évek elejére tehető. A magyarok ezen egykori vezérei és kíséretük az ősmagyar-kutatás – és ma már a genetikai vizsgálatok – alfája és ómegája. Neparáczki Endre genetikus tagja volt annak a tudóscsoportnak, amely ultramodern eszközökkel megvizsgálta a hajdani nagyurak és kíséretük csontvázaiból kinyert örökítőanyagokat. A fiatal egyetemi oktató meglepő következtetésekre jutott, amit nyilvánosságra hozott a doktori értekezésében. Ebből többek közt az is kiderül, hogy a genetika igazolta a vérszerződés legendáját.
Mikor fogott neki a munkának? Mesélne a kezdeti évekről, amelyek – ahogy hallottam – elég viszontagságosak voltak?
Mikor elvégeztem a biológusképzést, olyan témára szerettem volna szánni a PhD-s éveimet, aminek lesz társadalmi haszna. Ezért kerestem meg Török Tibort, aki az archeogenetikai kutatásokat akarta újraindítani Szegeden. Azért kellett ezt újraindítani, mert a Raskó István vezette kutatócsoport munkáját és forrásait áthelyezték Budapestre. Nagyon nehezen indult be a munka, mivel sokáig nem kaptunk forrást, viszont a Genetikai és Embertani Tanszék összefogásának eredményeként
2015-re sikerült létrehoznunk a Szegedi Tudományegyetem Archeogenetikai Laboratóriumát.
Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy sokszor mi magunk barkácsoltuk a bútorokat. Mivel egy labor felépítése nem felel meg egy doktori munkának, szerettünk volna eredményeket is felmutatni. Elsőként egy viszonylag kis sírszámú temető teljes leletanyagának vizsgálatát tűztük ki célul. Ez volt a Karos-Eperjesszögi 3. számú temető, amelyben a feltáró régész 19 sírt ásott ki. Amikor 2016-ban először jutottunk forráshoz, kiterjesztettük vizsgálatainkat a népesebb sírszámú Karos-Eperjesszögi 1. és Karos-Eperjesszögi 2. számú temetőkre, valamint néhány további szállási temetőből (Kenézlő-Fazekaszug) és köznépi temetőből (pl. Sárrétudvari-Hízóföld, Szegvár-Oromdűlő) is vettünk mintát.
Legfontosabb eredményünk, hogy sikerült 102 honfoglaláskori lelet anyai vonalát meghatároznunk és ezek között a három karosi temető szinte teljes anyagát feldolgoznunk. Ez azért fontos, mert korábban több temető mindegyikéből csak néhány leletet vizsgáltak, így nem lehetett tudni, hogy az adatok mennyire reprezentálják a teljes népességet.
A karosi temetők adataiból a régészet számra is izgalmas, temetőn belüli rokoni viszonyokra is fény derült. A 3 karosi temető népessége között nem találtunk anyai ági rokonokat, kivéve a két vezért, akik mindketten a Kaukázus vidékéről származó, azonos vonalba tartoztak.
Miként vethetők össze a honfoglalók adatai más leletekével?
A humángenetikának bevett módszerei vannak erre. Az egyének leszármazási vonalait a filogenetika vizsgálja, a teljes népességek hasonlóságát pedig populációgenetikai módszerekkel deríthetjük ki. Hasonlítási alapként pedig az összes ma élő eurázsiai népesség és az eddig ismertté vált archeogenetikai népességek adatait használtuk. A filogenetikai rokonság alapján megállapítottuk az összes vizsgált honfoglaló anyai vonal legvalószínűbb származási helyét.
Az anyai vonalak 30,4 százaléka Kelet-Belső-Ázsiából, 58,8 százaléka pedig Európából eredeztethető, ezen belül a minták 6,9 százaléka mutatott nagy valószínűséggel kaukázusi, közép-keleti származást. Néhány esetben az adatok hiánya vagy ellentmondásos jellege miatt bizonytalanabb volt a földrajzi régió meghatározása, és a minták 10,8 százalékánál ez nem is volt lehetséges a genetikai csoport általános eurázsiai elterjedettsége miatt, bár a legközelebbi egyezések ezek többségénél is ázsiai származást valószínűsítettek.
Egyéni leszármazásokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a vizsgált honfoglaló népesség nem volt egységes eredetű, tagjai legalább két távoli régióból eredtek.
Ezt a soron következő populációgenetikai vizsgálatnál úgy vettük figyelembe, hogy az összes lehetséges csoportosításban megvizsgáltuk, hogy az egyes alcsoportok, valamint a teljes mintakészlet eloszlása mely népességekhez hasonlít legjobban.
Végeredményül azt kaptuk, hogy az ázsiai és eurázsiai komponens leginkább a mai közép-ázsiai (kazah, üzbég, türkmén, kirgiz), tuvai (kazah, üzbég, türkmén, kirgiz) és burját népességre hasonlít, sajnos erről a területről igen kevés archaikus szekvencia ismert. Az európai komponens azonban egyértelműen a bronzkori Szrubnaja-kultúra népességéhez hasonlított legjobban, amely a kelet-európai sztyeppén letelepült, félnomád életformát folytatott, és jellegzetes gerendavázas halomsírokba temetkezett (lásd a térképet).
A szrubnaják elődei az Európa nagy részét is benépesítő jamnaják, míg legismertebb utódaik az európai szkíták és szarmaták. A teljes honfoglaló népesség (az európai és ázsiai komponenst egybevéve) a mai volgai tatárokkal mutatta a legnagyobb hasonlóságot, akik történetileg több népcsoport összeolvadásából származtathatók; a VIII. századi volgai bolgárokból, akik a helyi szkíta-finnugor népekkel keveredtek, majd a XIII. században az Arany Horda kipcsák tatárai olvasztották magukba őket.
Vizsgáltak-e avar kori, vagy korábbi temetőket hasonló módszerrel?
Egyelőre a fő csapásirányunk a honfoglaláskori temetők vizsgálata. Most folyó kutatásunk során a köznépi honfoglaláskori temetőket vizsgáljuk nagy mintaszámmal (például Sárrétudvari-Hízóföld, Magyarhomorog, Homokmégy-Székes), de néhány avar kori és V. századi, a Kárpát-medencéből származó leletet is belevettünk a vizsgálatainkba. Mivel a köznépi temetők többségét az Árpád-korban is használták, ezért a korai keresztény korszakra is lesz némi rálátásunk.
A keletről érkezettek mennyien lehettek, és ez miként viszonyult az itt lakók számához?
Az egész honfoglaló népesség keletről érkezett a Kárpát-medencébe. Összegzésként hangsúlyoznunk kell, hogy adataink alapján a vizsgált honfoglalók összes szóba jöhető felmenője – kissé leegyszerűsített fogalommal – a sztyeppei nomád népek között található, ami tökéletesen megfelel régészeti hagyatékuknak.
A genetikai, antropológiai és régészeti adatok szerint azonban a honfoglalók kiemelkedő katonai és államalkotó jelentőségük ellenére csak elenyésző mértékben, körülbelül 5 százalékban járultak hozzá a magyarság embertani képéhez, és igen valószínű, hogy már megjelenésükkor kisebbségben voltak a Kárpát-medencében.
A genetikai adatok szerint valószínűsíthető, hogy eltérő származású népességek keveredéséből származtak, ami megfelel a nomád társadalmakról és a vérszerződésről ismert történeti adatoknak. Ez alapján nem tartom elrugaszkodottnak megkockáztatni azt a hipotézist, hogy a magyar nyelv megjelenése a Kárpát-medencében esetleg nem – vagy nem kizárólag – a honfoglalókhoz köthető.
Fotó, illusztráció: Neparáczki Endre
Filep Tamás
2018-11-25 at 21:08
Az MTA történelemtudományi intézete kérjen bocsánatot a szellemi mérgezésért amit évtizedeken keresztül a magyar oktatásban véghezvitt, aztán pedig takarodjanak el a tudományos életből, mert nekik ahhoz semmi közük!
LACI BACSI
2018-11-25 at 23:55
Miert kerjen bocsanatot, hiszen a felrevezetesre es az ebbol fakado uralhatosagunkra ment ki a jatek. A szellemi eletunkre raultek, mert hagytuk. Sot a mai napig hagyjuk….
Azok akik mast akarnak kutatni es kozzeteni, felnek, hogy allasukat vesztik. Mas orszagban is vannak tabutemak, pont abbol a celbol.
Olah Imre
2018-11-25 at 21:28
Kedves Nevrokonom!
Lehet, hogy nem csak ilyen “fiatal” ez a magyar nyelv es nep! Büszkek lehetünk magunkra, termeszetesen csak az aki magyarnak tartja magat, es nem a finnek között keresi az öseinket.
Gabi
2018-11-25 at 21:34
Nagy érdeklődéssel várom a legújabb kutatási eredményeket,amellyel helyre kerülnek az őstörténelmünkkel kapcsolatos elméletek,nézetek!
Oriza Triznyák
2018-11-25 at 21:37
Végre jó koponyájú fiatal kutatók is megszólalhatnak, nem csak a szemellenzős vén trottyok!
balog
2018-12-02 at 18:31
NÉHÁNY KÍLÓMÉTEREN BELÜL Hunyad-megyében
3 HELYSZÍN, 12-15000 LELET
minimum 4500 éves tartarai-tatárlakai,
minimum 12000 éves Tordosi Nap-tár csillagtérképkő-Napóra,használati utasítással a másik oldalán
minimum 9800 éves de inkább 33000 éves Magura hegyi kőkörök, melyből az egyik egy 7 m átmérőjű csillagtérképkő Napóra asztal, É-D-i tengelyen a BIKA csillagkép.
Az első kettőt
150 éve Torma Zsófia és társai 30-35000 éves Körös-Maros kultúrának nevezik.
Mindhárom lelet másolataival élő bemutatókat tartok az előadásaim címszó alatt
Mindig voltak helybenlakók és vándorlók. A mai beszédünk Skyta, Hun v. magyar, szinte mindegy, de hogy kerül egy kinai cd-re, Solymos Solymos szép országunk, mindig a holnapért imádkozunk stb.
200 anyagommal remélem hozzájárulok Őstörténetben tisztábban lássunk
L
2018-11-25 at 21:48
“a honfoglalók kiemelkedő katonai és államalkotó jelentőségük ellenére csak elenyésző mértékben körülbelül 5 százalékban járultak hozzá a magyarság embertani képéhez és igen valószínű, hogy már megjelenésükkor kisebbségben voltak a Kárpát-medencében.”
Ez egy nagyon fontos mondat. 3 dolgot erről:
1. Ezt már László Gyula régészi eszközökkel bebizonyította. Ez volt az ún. “kettős honfoglalás” elmélete, ami miatt rohadtul fikázták ők a “nagy” tudósok. Persze ez külön öröm, hogy más tudomány eszközeivel is bebizonyítható ez a dolog. Nevezzük ténynek. tehát ez nem újdonság.
2. Már László Gyula is azt mondta, hogy ha a honfoglalók 10%-ban (ő tízet mért, nem ötöt) alkották a lakosságot, és mi most magyarul beszélünk, abból egyenesen következik, hogy a már itt talált népesség MAGYARUL beszélt. Tehát a honfoglalás azt jelentette, hogy egy keleti vezetőréteget kapott a Kárpát-medence. Lehet, hogy ez baráti módon ment végbe, mert nem nagyon tudunk véres harcokról, de ezt nem tudjuk pontosan. Tehát simán lehet, hogy a magyarság jóval több, mint 1000 év óta él itt. Mondjuk lehet 10 000 is, nem tudjuk.
3. Ezek után nagyon, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy majd ha megvizsgálják az avar temetőket, akkor mit kapnak. Mert simán lehetséges, hogy művészettörténeti eszközökkel egy népet simán két részre lehet bontani. Mondjuk elnevezzük az egyik részét avarnak, majd magyarnak és akkor az ugye már 2 külön nép. Ami elég valószínűtlen, mert az avarok nyom nélkül eltűntek, a magyarok meg a semmiből idejöttek. Szóval sántít az egész. Mert a genetika mégiscsak természettudomány, nem ilyen verselemzéses bölcsészkedés. Ha fogadnom kéne, akkor az avarok = magyarok vagy nagyon közeli rokonság. De majd meglátjuk.
Röczei Jozsef
2018-11-25 at 22:11
Huhh. Igen izgalmas. Csak találgatink, de ha igen akkor. -Mi van, ha az avarok is magyarok es azért nem kellett harccal átvenni az itt elő népesség felett a hatalmat, mert azok is korábban betelepülő magyarok voltak, ahogy Laszlo Gyula gondolja csak esetleg időben jóval korábban. És mi van akkor ha csak vissza jött a vezető réteg egy természeti katasztrófát követően. Lehetett innen korábban kifelé település is korábban. A probléma megszűnését követően újra hont foglaltak. A távol töltött időszakban a genetikai állomány is módosulhatott. De jo találgatni 😉 Várom az avarkori azonosítást. Én csak annyit kérdezek , hogy a hun az avar és a magyar tarsolylemezek miért hasonlítanak annyira, hogy mai szemmel tekintve csak divat változást lehet észrevenni egy laikusnak.
csakafidesz
2018-11-26 at 20:38
Nem. Az avarok beolvadtak a honfoglaló magyarságba. Egyébként a népek keveredése anno intenzívebb volt, mint ma, sőt a vándorlás során mások is csatlakoztak a tömeghez, szóval vegyesebbek az etnikumok, mint gondolnánk.
Mátyás
2018-11-26 at 08:44
Csak egy kis kiegészítés. Érdemes elolvani a kora középkori magyar krónikákat mert pontosan leírják a múltunkat és származásunkat, ami egybeesik a régészeti eredményekkel. Ezek azok a krónikák, amiket folyamatosan hiteltelenítenek. Az egyik krónikában az is le van írva, hogy amikor a “honfoglalók” bejöttek a Kárpát-medencébe, akkor egyrészről magukhoz hasonló népességet találtak, illetve a székelyek eléjük mentek és testvérként üdvözölték őket. A székelyek pedig Attilától származtatják magukat, pontosan úgy ahogy a beérkezők. Egyébként nem csak a mi krónikáink írják le következetesen ezt, hanem még a középkorban is pl a magyar király és a pápa közötti levelezésekben rendre szkíta és hun eredetet ír maga a pápa is.
Koma
2018-11-27 at 13:54
A késő avarsag magyarul írt és beszélt. Kiskundorozsma csont ijveg, szarvasi tűtarto. Szimokotta alavarjai az ogorok uar és chunni osoktol.varkony. a szláv nestor krónika bjelo ugr népe Herakleitos idején 610-640, míg a cserni ugrok Oleg idejéből aki Árpád kortársa. A nepnev ugr vagyis ogur csak a szín más. Koznepi fehér avar urak alá, vezetői fekete avar uralkodók helyére!
Pető Imre
2020-03-15 at 17:01
És mit mond L, akkor, ha az avarok genetikailag alig különböznek a hunoktól? Biztos, hogy mi avarok is vagyunk, mert nem tudjuk magunkat szétválasztani (és nem is akarjuk). A magyar nyelvűség már a hunok előtt bizonyított, alattuk meg a Hungária név. Szerintem arról szóljunk inkább, ki volt az első királyunk a történelem szerint, Hungáriában. A mi történelmünk ott van a valóságban és ott van krónikáinkban. Mikor tanítjuk már a magyarok történelmét? És figyelem! Árpád után még történt egy s más. És előtte is: megvolt már Hungária. De a mai Magyarország magyarjai nemcsak Árpád népe! De értsük meg: múltunkat eddig elhazudták és megtagadták tőlünk.
Vízöntő
2018-11-25 at 21:58
102 leletből nagy bátorság ilyen következtetésekre jutni, az ugyanis csak a 102 leletre igaz! Egyébként a két “vezér” vezérsége milyen szintű és milyen írásmódban van dokumentálva?
dr. Felde István
2018-11-26 at 10:59
T. Vízöntő
Ne csak a jelen 102 leletet , hanem az összképet nézd. Nyelvrégészet, antropológia, kultúrtörténelem …soroljam ?
Vízöntő
2018-11-26 at 15:48
T. dr. Felde István!
Azt nézem, éppen azért ez a véleményem. Már vagy 10 évvel ezelőtt találkoztam tanulmánnyal, amely a különböző bizonyítékok alapján visszavezette a magyarságot a Méd birodalomig, a kurdokig. Érdemes elolvasni dr. Benkő István ezzel kapcsolatos tanulmányát is.
A 3 temetkezési hely 102 leletéből azonban nem lehet kivetíteni, esetleg csak nagyon visszafogottan vélelmezni valamit. A cikk odadobja a két vezért, de hogy miből gondolják azt, vagy annak őket arról semmi, de következtetés igen.
A cikk utal utal az Arany Hordára. Ezzel kapcsolatban annyit, az Európa leigázására induló mongol haderőt Szübötej vezette (Dzsingisznek is a hadvezére volt), a haderő főcsapása a lengyel síkságon verte szét és mészárolta le a lengyel és a Német lovagrend kiállította hadseregeket, a déli szárnyuk támadta a magyar királyságot. Szübötej ismereteim szerint itt volt. Batu csak egy tümen parancsnoka volt (akkor még és nem kán), nem a hadseregé, amely egyébként mongol haderő volt nem tatár. A többi rendben.
Én ezért nem fogadom el a messzemenő következtetéseket ezekből a vizsgálatokból, hiszen néha még a tényeken is átlépünk. A Habsburgok által hivatalossá tett finn-ugor elmélet meg a Szfinx és a Nagy Piramis torzított hivatalosan kimondott korára emlékeztet (ott a geológusok és csillagászok tényeit félreseperve).
Azért köszönöm a figyelmet!
L
2018-11-26 at 18:24
Mondjuk 102 lelet szerintem már komoly mennyiség, de legyen, ne vonjunk le belőle messzemenő következtetéseket. De akkor a hivatalos történetírás se tegye, mert ők kereken NULLA leletből vetítik ki az elméletüket.
Pető Imre
2020-03-15 at 17:07
Dehát ezek az utóbbi vizsgálatok még nem jöttek számításba. Az eddigi tudomásunk már megvolt ezek nélkül is, csak megerősíti igazunkat egy új tudományág. Már Grower Krantz is eljutott a következtetésig: Árpád népe nem változtathatta meg a KM lakosságának nyelvét!
Netta
2018-11-26 at 00:10
“Egyenlőre a fő csapásirányunk ”
(…) egyelőre “n” nélkül.
Egyenlőre= egyenlő részekre.
Reményt keltőek a kutatási eredmények.
A finnugrászok mitugrászok. 🙂
polizza
2018-11-29 at 11:32
Pontosan: egyelőre és egyenlőre nem ugyanazt jelenti.
De!
A kutatási eredmények nem ,,reményt keltő-E-k”, hanem ,,reményt keltők”, betoldott ,,E” nélkül.
Ugyanis egyes számban ,,reményt keltő”
A többesszám jele a ,,K”. És NEM az ,,Ak”, ,,EK”
Honnan jönnek manapság oda ezek a ,,E”-k és ,,A” ?
Milyen divat hozta őket? Milyen meggondolás?
Miért ,,láthatóAk, ehetőEk, olvashatóAk, stb.,stb.???
Miért nem a régi láthatók, ehetők, olvashatók ??
Lassan már olyanok is így mondják, akikről az ember nem hinné.
Mint a -ban,-ben esetében, amiben már annyian tévednek, a ,,beszéd” emberei közül is, hogy azt már nem szabadna az ,,Istenem, hát nem olyan nagy bűn” véleménnyel illetni.
De igen! Az! Hisz nem egy elütéses helyesírási hiba, hanem más értelmet adhat a mondanivalónak.
És zavart okoz- Ha sokat hallja helytelenül valaki olyan, aki helyesen használja, előbb zavart lesz, mikor mondja, aztán átszokik. Sajnos.
Ilyen az egyre többször, a hozzáíróktól is látható külö-N-bség helyett írt külö-M-bség is pl.
Meg még sok minden.
Antal Piroska
2019-11-09 at 03:31
Végre valaki, aki szóvéteszi a helyesírás helytelenségét.Politikusok ,újságírók, riporterek., mindenféle “tanult” emberek félelmetesen fejezik ki magukat, írésban és szóban..Valamit tenni kellene ellene., de mit ?
Benedek Károly
2018-11-26 at 00:12
“a magyar nyelv megjelenése a Kárpát-medencében esetleg nem vagy nem kizárólag a honfoglalókhoz köthető”
Ezt már mások is megkockáztatták: szkita-hun.
Netta
2018-11-26 at 00:19
George Olah (fb)!
Ha az a marhaság igaz lenne, hogy a legrégebbi nép a zsidó, akkor mindenki tőlük származna.
:-)))))))))))
Nem beszélve arról, hogy vándornép volt, mint a cigányok is.
No, de van itt más is:
“1923-ban Modi indiai professzor, kormányzó urunk és másfél ezer odaadó hallgatóság jelenlétében India üdvözletét tolmácsolta:
„Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének egyetlen örökösei. Félszázados tanulmányaim meggyőztek arról, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak – így a mai magyarság az ősi skytha-népek egyedüli leszármazottai – mely magyarságnak a történelme.”
Vagy:
Rabindranath Tagore, India nagy költője mondta Magyarországon jártakor:
„Kétezer év előtt a magyarok ősei egy földön laktak az én őseimmel, s ezek az emlékek mély lelki rokonságot teremtettek kettőjük között.
Tudom, hogy az Önök ősei Árpád vezérletével jöttek ki Ázsiából, s tudom, hogy Atilla volt az Önök őseinek, a hunoknak nagy fejedelme. Az én nemzetem is négyszáz évig élt hun uralom alatt, s így kétségtelen, hogy közöttünk történelmi kapcsolat van. Érzem, hogy nem jöttem idegenek közé. Sokat hallottam Magyarországról. tudom, hogy az Önök bölcsője ott ringott, ahol az enyém: Ázsiában. Örülnék, ha az ittlétem szorosabbra kovácsolná a magyarság keleti kapcsolatait.”
ómió
2018-11-26 at 08:58
A “bantu ágat” nyilván nehéz lett volna bizonyítani.
Rian Alotha
2018-11-26 at 09:51
Nemrég találtam rá egy youtube csatornára, ahol egy srác a magyar őstörténettel foglalkozik. Érdekes látni, hogy az általa közölt adatok és következtetések szép lassan megjelennek, és kutatók is elkezdenek vele foglalkozni.
https://www.youtube.com/channel/UCFHXGGtXtMIVCJCKu56FNsg
Azok a történészek és nyelvészek, akik egy általuk elfogadott elmélet (pl. a finnugor eredet) fenntartása érdekében nem vesznek figyelembe bizonyos adatokat, nem tekinthetők tudósnak. Saját tudományukat korrumpálják és megszégyenítik. Eltakarodhatnának.
A legjobb az egészben az, hogy a finnugor KAPCSOLAT valószínűleg igaz. A “nyelvrokonság” – ha van ilyen – létezik, és valós. Azonban nagy a valószínűsége, hogy a magyar (illetve annak őse) volt előbb, és az hatott a finnugorokra – akik genetikailag ugye nem rokonaink.
idirablo
2018-11-26 at 12:41
“A teljes honfoglaló népesség … a legnagyobb hasonlóságot … a 8. századi volgai bolgárokból, akik a helyi szkíta-finnugor népekkel keveredtek … a magyar nyelv megjelenése a Kárpát-medencében esetleg nem vagy nem kizárólag a honfoglalókhoz köthető”
Ha a honfoglaló népesség bolgár-szkíta-finnugor keverék lehetett, akkor ebből az is következhetne, hogy a magyar nyelv finnugor-szkíta-volgai bolgár is lehetett, így “megjelenése a Kárpát-medencében esetleg köthető a honfoglalókhoz”.
pufff
2018-11-26 at 14:02
Az interneten néztem képeket Ujgur emberekről , hasonlítanak ránk Magyarokra szerintem nagyon.
GéKI
2018-11-27 at 14:13
Ja – Nekik is a két fülük közé szorult a fejük – kb ennyi!
Gandalf
2019-09-24 at 19:54
Huzzál vissza a Nyestre a Zegernyei hátsójába.
Hesslerezredes
2018-11-26 at 14:40
Volt népvándorlás nyugatról keletre is meg vissza, ezen az úton lényegében mindenki kefélt mindenkivel, szóval csak egy biztos: ha 895 körül – főleg előtte – itt nem mindenki magyarul beszélt volna, akkor a bolgár-törökök sorsára jutottunk volna (lehet, hogy jobban jártunk volna…) :))):(((. Nekem egy dolog biztos: a magyarok elődei baromira Európa őslakói. ŐK (mi) AZ őslakók!
Lecso
2018-11-26 at 15:08
Tökéletesen ide illik Usztics Mátyás kb 3/4 órás eszmefuttatása a magyarság eredetéről:
https://www.youtube.com/playlist?list=PLE13941436D51BEA9
Koma
2018-11-27 at 14:04
A honfoglalók nyelve nem magyar? Miért az Árpád , Álmos, Ügyek nem magyar nevek? Vagy az Előd, Bölcs (Bulchu) , Ősbo?
GéKI
2018-11-27 at 14:18
Nem bizony! – nyelvészeink szerint olyan szótő, hogy “magyar” nincs egyetlen egy sem. Van finnugor – iráni – török – szláv – német – latin… stb meg vannak az “ismeretlen eredetű” szavaink … magyar az egy szál se! Nézz utána a TESZ – ben!
Pap András
2018-11-28 at 10:57
Van egy-két zavaró pontja a hallatlanul érdekes és fontos cikknek, amit nem értek. Pl. az egyik vastag betűvel idézett szövegrészben a közép-ázsiai és a tuvai népességhez ugyanazt a négy népcsoportot sorolja a szerző. Miért kellett akkor egyáltalán megkülönböztetni a két népességet?
Lejjebb szkíta-finnugor népekről beszél, mellyel fogalmak és diszciplínák keverednek, illetve mosódnak egybe tisztázatlanul. Finnugor népeknek a nyelvtudomány egyik – vitatott – ága nevez hasonló nyelvű, ám genetikailag és kulturálisan bizonyítottan erősen eltérő, de ma is létező népcsoportokat, a szkíták nyelvéről viszont nem sokat tudunk. A két népcsoportnak egy tudományos genetikai vizsgálat okán való gondolatjeles összekapcsolása bővebb kifejtést igényelne.
Dukrét Lajos
2018-12-06 at 13:58
Meddig tűrik még el az MTA nemzetellenességét . Mikor lesz ott is valós nemzeti vezetés. Mikor szűnik meg a valós történelem félremagyarázása,a nemzet,főleg az ifjúság félrevezetése?