A George Floyd halálával indult és a Black Lives Matter (BLM) nevű szélsőbaloldali szervezet által táplált zavargásokban óriási szerep jutott az amerikai fiataloknak is. A CNN cikke szerint az Amerikában élő fiatal felnőttek túlnyomórészt pozitív véleménnyel vannak a tüntetéseket és zavargásokat támogató szervezetről. A balliberális portál azt is megjegyzi, hogy egy friss tanulmányból kiderült: a megmozdulásokon részt vevő tiltakozók többsége is ebből a korosztályból kerül ki. Mindezek mögött jól látható, hogy politikai befolyás is lehet, a demokraták ugyanis nemrég felmérték, hogy Joe Biden elnökjelölt egyáltalán nem népszerű a fiatalok körében, akik közül sokan ráadásul el sem mennének szavazni novemberben.
Terrance Woodbury, demokrata tanácsadó elmondta: a BLM elindulásakor a mozgalom a feketék és a rendőrök viszonyát volt hivatott rendezni. Mint mondta: ez egy olyan csata volt, amely reménytelennek tűnt.
A mozgalom mára átalakult a feketék és a rendőrség harcából a fiatalok rasszizmusellenes harcává
– mondta Woodbury. Ez a változás döntő jelentőségű lehet nemcsak a mozgalom számára, hanem a nagyszámú Y- és Z-generációs fiatalok politikai nézeteire is. Bill Frey demográfus számításai szerint 2020-ban az 1981 után született amerikaiak két generációja (Y és Z) megközelítőleg akkora arányban fogja képviselni a jogosult szavazókat, mint az 1964-ben vagy korábban születettek és az annál idősebb generációk. A fajok közötti erősebb szövetségek kiépítése – értsd: a BLM által utcára küldött fiatalok egyesítése – kritikus jelentőséggel bírhat a választások szempontjából, mivel a demográfiai változások önmagában nem növelik az afro-amerikaiak politikai befolyását. Noha az Egyesült Államok az elmúlt fél évszázadban jelentősen változatosabbá vált, az afro-amerikai népesség részesedése csak kismértékben – az 1970-es években mért 11%-ról mára 12,5%-ra – nőtt Frey népszámlálási adatok alapján végzett számításai szerint. Frey azt is kiszámította, hogy 2020-ban a 18 év alatti népesség spanyolajkú aránya majdnem kétszerese a feketékének. A spanyolajkú emberek száma meghaladja a feketék arányát a jogosult szavazók körében mind az Y-, mind a Z-generációban. Mint írja: Amerika lakossága egyre színesebb lesz, de nem a feketék, hanem az egyre növekvő számú spanyolajkú és ázsiai bevándorlók miatt.
A Black lives matter (Fekete életek számítanak) mozgalom támogatói a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen tiltakoznak New Yorkban, június 15-én. Fotó: MTI/EPA/Justin Lane
Egy nemrégiben készített felmérésből kiderült az is, hogy tízből egy amerikai felnőtt részt vett a tüntetések egyikén, ami körülbelül 25 millió résztvevőt jelent. A felmérés kimutatta azt is, hogy az afro-amerikaiak a tiltakozók körülbelül 15%-át, az ázsiaiak és a spanyolok valamivel kevesebbet, a fehérek pedig körülbelül háromötödet tették ki.
A CNN cikke felidézi a Washington Post egyik közvélemény-kutatását is, amely megállapította, hogy a tüntetések és a rendőrség viselkedése iránti elégedetlenség leginkább a fiatal felnőttek körében a legerősebb. A felmérés szerint a 30 évnél fiatalabb felnőttek több, mint négyötöde azt állította, hogy támogatja a tiltakozásokat. A ballib CNN szintén végzett egy felmérést, amelyből kiderült: a 18-34 év közti emberek csaknem háromnegyede szerint az amerikai igazságszolgáltatási rendszer a fehérek feketék feletti előnyét részesíti előnyben. Az is kiderült, hogy a 30 évnél fiatalabb felnőttek négyötöde pozitív véleménnyel van a Black Lives Matter szélsőbal szervezetről. Ez a szám ebben a korosztályban lényegesen nagyobb, mint bármelyik idősebb generációnál.
Kevés az aktív fiatal szavazó, intézkedni kellett
A felmérésekből kiderül, hogy az Y- és a Z-generációs szavazók száma majdnem megegyezik a baby boom generációba (1946-1964) tartozó szavazókkal, sőt, 2024-re a fiatalok száma már meg is haladja majd az idősebb csoportokat. Azonban az apolitikusság még mindig jelen van a fiatalok körében. 2016-ban például a 30 évnél fiatalabb felnőttek kevesebb, mint fele ment el voksolni. A Demokrata Párt idei kutatásából hamar kiderült, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt nem túl népszerű a fiatalok körében. Kiderült továbbá az is, hogy 2016-hoz hasonlóan a fiatal felnőttek még mindig kevésbé lelkesek a szavazásban, mint az idősebbek.
Joe Biden volt amerikai alelnök videoüzenetet mond a rendőri erőszak áldozatává vált George Floyd temetésén a houstoni The Fountain of Praise templomban június 9-én. Fotó: MTI/EPA/David J. Phillip
A George Floyd halála után kitört mozgalom azonban most nagyobb elkötelezettséget válthat ki, különösen azért, mert már több városban politikai változásokhoz vezetett. Ez már a fiatalok figyelmét sem kerüli el. Kimutatták, hogy a fiatal felnőttek háromnegyede szerint az elnök a tiltakozásra válaszul rossz üzenetet adott. A CNN felmérésében a fiatal felnőttek háromnegyede szintén kijelentette, hogy elutasítják Trump intézkedéseit. A BLM által tolt szövegeket influenszerek, celebek, színészek szájába adják, akik már több, mint egy hónapja tömik tele a közösségi médiát ezekkel a mantrákkal. A fiatalok pedig – akik már régóta nézik őket a portálokon – a követő magatartást felvéve kirakják a “Black Lives Matter” szövegeket, a profilképeiket feketére állítják, még akkor is, ha azt sem tudják, mi zajlik a háttérben. Pedig, mint kiderült, a nagy ívű rasszizmusellenes harc mögött csupán hatalmi érdekek állnak, a demokraták ugyanis nem akarnak elveszíteni még egy választást.
Forrás: CNN
Facebook
Twitter
YouTube
RSS