Pesti Srácok

Novák Katalin: Magyarország nemcsak a saját, de az Európai Unió határait is védi

Novák Katalin: Magyarország nemcsak a saját, de az Európai Unió határait is védi

Magyarország nem csak a saját, de az Európai Unió határait is védi – mondta pénteken Novák Katalin köztársasági elnök a Sky News Australia televízió műsorvezetőjének, Rita Panahinak nyilatkozva.

Nagyon erős nyomás nehezedik déli határainkra, tulajdonképpen az Európai Unió és a schengeni övezet külső határát védjük – húzta alá a köztársasági elnök, aki a nap folyamán Sydney-ben tett látogatást. Kifejezte egyben azon meggyőződését, hogy erős határok erős országot jelentenek.

– mondta.

PestiSracok facebook image

A migráció és a demográfiai kihívások kapcsán Novák Katalin kijelentette, hogy Magyarország a bevándorlás helyett a családok támogatására és gyermekvállalásra helyezi a hangsúlyt. Beszélt arról is, hogy Magyarországon központi értéket képvisel a család, illetve miként igyekeznek enyhíteni a család- és gyermekvállalási támogatások rendszerével a fiatal párok, valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők anyagi terhein. Mint mondta, a magyar kormány a bruttó hazai termék több mint hat százalékát fordítja családok támogatására, ami világszerte a legmagasabb arány, és amelyre Magyarország befektetésként tekint. De nemcsak anyagi támogatásról van szó, hanem családbarát környezet megteremtése a cél. A köztársasági elnök hangsúlyozta: "a gyermekvállalás nem járhat anyagi hátránnyal."

Novák Katalin a családpolitikai eredményeiről szólva elmondta, hogy az utóbbi tíz évben megkétszereződött a házasságkötések száma, a termékenységi ráta 25 százalékkal emelkedett. A köztársasági elnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország talán éppen a családbarát irányultsággal tudna egyfajta például szolgálni Ausztráliának. Novák Katalin az ukrajnai háborúról is szót ejtett.

– mondta. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Magyarország minden tőle telhetőt megtesz, hogy tárgyalásos úton a lehető leghamarabb elérjék a békét. Kijelentette, hogy Magyarország elítéli Oroszország agresszióját Ukrajnával szemben és humanitárius segítséget nyújt a szomszédos országból menekülő embereknek. Novák Katalin aggodalmát fejezete ki az izraeli történések kapcsán, egyben támogatásáról biztosította Izraelt. Novák Katalin az amerikai elnökválasztási folyamattal, illetve az amerikai-magyar viszonnyal kapcsolatos kérdésre azzal felelt, hogy Magyarország mint szuverén ország számára az a legfontosabb, hogy senki se avatkozzon be a belügyeibe.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Sándor-palota/Bartos Gyula

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.