Pesti Srácok

Novembertől jöhet az e-recept

Novembertől jöhet az e-recept

Megújította az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a Magyar Gyógyszerészi Kamarával (MGYK) 2010-ben kötött stratégia partnerségi együttműködési megállapodást. A dokumentum aláírása előtt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter összegezte az elmúlt években tett lépéseket és a Kamarával folytatott közös munka eddigi eredményeit. A mostani stratégiai együttműködési megállapodás révén a kamarának lehetősége lesz bekapcsolódni a területet érintő jogalkotási folyamatba, a joganyagok elkészítésébe. A PestiSrácok.hu Hankó Zoltántól, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökétől megtudta, novembertől jön az e-recept rendszer.

"Megvédtük a patikákat, ezzel megvédtük a magyar gyógyszerészek becsületét és a gyógyszervásárlók biztonságát" - mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a mai ünnepélyes sajtóeseményen, ahol a Magyar Gyógyszerészi Kamarával 2010-ben kötött stratégia megállapodást megújították. Mint mondta, a betegek gyógyszerellátása nem elsősorban kereskedelmi tevékenység, hanem minőségi kérdés, amelynek biztosításához elengedhetetlenek a szakképzett gyógyszerészek.

- tette hozzá.

PestiSracok facebook image

Felidézte, hogy a 2010-ben, majd 2014-ben a gyógyszerészi kamarával megkötött stratégiai együttműködés számos pozitív változást hozott az ágazat életében. A közös munka eredményei közé sorolta, hogy ismét a 2006-os patikaliberalizáció előtti szinten van a patikák gazdasági stabilitása. Mint mondta, a liberalizáció során egyfajta morális válság alakult ki a patikusok között, megkopott a hivatás, a szakma fénye, mert bárhol lehetett gyógyszert kapni. A liberalizáció folyományaként említette, hogy elbizonytalanította a gyógyszert vásárlókat és a tulajdonosi szerkezetben is olyan változást eredményezett, hogy a patikák több mint a fele nem gyógyszerészek kezében volt.

Fotó: Bartos Gyula/EMMI

A sikerek közt említette, hogy két lépcsőben megfordították a folyamatot, és zökkenőmentesen végrehajtották a 2010-ben indult Patika-programot, így idén januártól csak azok a gyógyszertárak működhetnek, amelyeknél több mint ötven százalékban patikus kezében van a tulajdon. Az emberi erőforrások minisztere a terület nagyságát érzékeltetve elmondta, évente 60 millió gyógyszerész-beteg találkozás történik az ország 2318 patikájában. Szólt arról is, hogy míg 2010-ben a patikák 25 százaléka volt veszteséges vagy csődközeli állapotban, addig 2015-re ez 8 százalékra (176) patikára csökkent, az adózott eredményük 2015-ben 24,5 milliárd forint volt, ezzel meghaladták a liberalizáció előtti állapotot, tette hozzá.

Balog Zoltán szólt arról, hogy a gazdasági stabilitás megteremtésén túl a szakgyógyszerészek is az orvosokéval megegyező béremelésben részesültek, a tavalyi 107 ezer forint után idén novemberben további 100 ezer forint emelést kapnak.

Hankó Zoltán kamarai elnök beszédében azt mondta, hogy 2010-re a gyógyszerészek szakmai, egzisztenciális és morális válságba kerültek, de az azóta megtett intézkedéseknek köszönhetően jelentős előrelépést sikerült elérni, és a mostanra kialakult gazdasági és jogi környezet biztosítja a gyógyszertárak hosszú távú, stabil működését. A köztestület elnöke ugyanakkor közölte, a gyógyszertárak gazdasági működtetését tovább kell erősíteni, hogy "megérje jól és becsületesen" dolgozni, továbbá fejleszteni kell a gyógyszerészi képzést, szakképzést, továbbképzést. A stratégiai együttműködési megállapodás révén a kamarának lehetősége lesz bekapcsolódni a területet érintő jogalkotási folyamatba, a joganyagok elkészítésébe.

Nagy valószínűséggel novembertől vezetik be az e-recept rendszert, amelyhez valamennyi orvosnak és gyógyszertárnak kötelezettsége lesz kapcsolódni - közölte a PestiSrácok.hu érdeklődésére Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Az elnök hozzátette az e-recept rendszer részét képezi majd a jelenleg éles próbaüzem alatt lévő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térnek (EESZT), amely összeköti az ellátóintézményeket, az orvosokat, gyógyszerészeket, így növelve a betegbiztonságot.Tudomása szerint a patikai ügyeleti rendszer átalakításának finanszírozásáról folynak még az egyeztetések, a patikák finanszírozásának kiegyenlítése pedig hosszabb távú feladat lesz, a garantált bérminimumot érintő változásokról egyeztetettek, mondta. Jelenleg folyamatban van a megfelelő számok hozzárendelése az elképzelésekhez - tette hozzá. Ónodi-Szűcs Zoltán január elején azt mondta a ma aláírt megállapodás kapcsán, a tervek szerint része lesz a patikai ügyeletek rendszerének átalakítása, a patikák finanszírozásának kiegyenlítése annak érdekében, hogy az országban mindenütt azonos színvonalú szolgáltatást tudjanak nyújtani, valamint az elektronikus receptek bevezetése, ami várhatóan szeptember végéig megtörténik.

Címlapfotó: Bartos Gyula/EMMI

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.