Magyarország nyolcvan évvel ezelőtti német megszállása elkerülhetetlen volt – hangzott el az évforduló alkalmából tartott konferencián hétfőn, Budapesten.
Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén az 1938 és 1941 közötti magyar revíziós politikát sikertörténetként aposztrofálva úgy fogalmazott, hogy politikai öngyilkosság lett volna, ha az akkori területgyarapodási lehetőségekkel Magyarország nem élt volna, ugyanakkor annak eredménye a teljes elköteleződés lett Németország irányába, így onnantól kezdve a magyar külpolitika kényszerpályára került, mozgástere jelentősen beszűkült. Viszont a második magyar hadsereg doni katasztrófáját követően a magyar vezetés megpróbált tájékozódni a nyugati szövetségesek, elsősorban a britek irányába; ebben a legfontosabb szerepet az 1943-ban kinevezett miniszterelnök, Kállay Miklós játszotta, ez viszont a hitleri német vezetés számára elfogadhatatlan volt – tette hozzá.
Magyarország 1944. március 18-án a késő esti órákban kezdődő megszállásával a németek Kállay menesztése mellett a “zsidókérdés megoldását” akarták elérni, hiszen – mint a főigazgató fogalmazott – Magyarországon addig, a már hatályban lévő zsidótörvények ellenére a mintegy nyolcszázezres lélekszámú zsidóság lényegében háborítatlanul, biztonságban élhetett, létét nem fenyegette veszély. A megszállást követően viszont szinte azonnal megkezdődött a vidéki zsidóság összegyűjtése és deportálása – tette hozzá.
Szakály Sándor a megszállás egyik legfőbb okaként fogalmazta meg, hogy a németek úgy érezték, Magyarország nem vesz részt teljes mellszélességgel a háborúban az ő oldalukon. A főigazgató elmondta, hogy már március 15-ig is voltak arra utaló jelek – itt a történész többek között az ekkor zajló hadgyakorlatokra is utalt –, hogy a megszállás bekövetkezhet, ugyanakkor ez véglegesen Hitler és Horthy Miklós március 18-án lezajló klessheimi találkozóján dőlt el, amelyre a kormányzó sokáig vonakodott elutazni, és Kállay Miklós kormányfő sem akarta, hogy Horthy kimenjen Hitlerhez. A VERITAS főigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fegyveres ellenállásra nem mutatkozott esély, és a németeket a megszállásról lebeszélni is reménytelen vállalkozás volt.
Pritz Pál történész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora szerint is Magyarország végleg a németek oldalára került, többek között azzal, hogy 1940-ben csatlakozott az úgynevezett háromhatalmi egyezményhez. Az akkori magyar külpolitika a Nyugat irányába pedig a békés revízió során elfogadott területgyarapodással azt próbálta közvetíteni, hogy ez megoldhatja az első világháború óta fennálló közép-európai konfliktushelyzeteket, így ez lényegében egyfajta dialektikus szemléletű kapcsolatrendszernek volt tekinthető – hangsúlyozta.
Horthy rengeteg zsidót mentett meg, mégis bírálják a leszármazottak
Szakály Sándor arra a felvetésre, hogy Horthy a megszállás után lemondhatott volna-e a kormányzói posztról, úgy vélekedett, hogy ez esetben az, ami 1944 októberében megtörtént – itt a történész a nyilas hatalomátvételre célzott – már sokkal hamarabb bekövetkezett volna. Horthynak köszönhetően menekült meg a fővárosi és környéki zsidóság jelentős része, és paradox módon ma azok bírálják a legerőteljesebben, akiknek szülei, nagyszülei jórészt a kormányzónak köszönhetik életüket – tette hozzá.
A Nyugat nem segített
Arra a felvetésre, hogy a német megszállással szemben számíthatott-e Magyarország valamiféle segítségre adott esetben Nyugatról, Szakály Sándor úgy reflektált, hogy az amerikaiak és a britek kevés információval rendelkeztek Magyarországról, és addigra már eldőlt, hogy a szövetségesek Normandiában szállnak partra, így tulajdonképpen nem fűződött érdekük ahhoz, hogy a németek ne szállják meg Magyarországot, hiszen így jelentős csapaterőket lehetett lekötni Közép-Európában. A két történész egyetértett abban, hogy Magyarország sorsa már az 1943-as teheráni konferencia során eldőlt, amikor szinte kizárólag Roosevelt amerikai elnök és Sztálin szovjet vezető akarata érvényesült; ezen a találkozón Churchill brit kormányfő már csak egy harmadrangú figura volt és ott végleg eldőltek az érdekszférák, amelyeket a győztes nagyhatalmak aztán a közép-európai rendszerváltozások időszakáig be is tartottak.
Hibás Horthy-korszakot említeni
Pritz Pál szerint Horthy későbbi megítélése más lett volna, ha a német megszálláskor lemond és visszavonul kenderesi birtokára. Az MTA doktora hozzáfűzte, hogy szerinte hibás történelemszemlélet az 1920 és 1944 közötti időszakot Horthy-rendszerként definiálni, mivel az sokkal inkább egy Bethlen István által kialakított autoriter rendszer volt, korlátozott parlamentarizmussal, egy olyan liberalizmus jegyében, amely akkoriban a nacionalizmus “édestestvére” volt és amellyel a ma jellemző neoliberalizmus szöges ellentétben áll. Pritz Pál a korszakot világviszonylatban is a szélsőségek korának nevezte.
Az 1944 októberi kiugrási kísérlet Pritz Pál megfogalmazása szerint tragikomédiába csúcsosodott, abban pedig a két történész egyetértett, hogy 1945-ben a szovjetek bevonulása is megszállás volt, amely ugyanakkor megszabadította az országot egy másik, a német megszállástól, a zsidóság és a magyarországi baloldal számára pedig valóban jelenthetett egyfajta felszabadulást, vagy megszabadulást.
A konferencián – amelynek moderátora Gali Máté történész, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanára volt – a történészek úgy vélekedtek, hogy a hangsúlyt inkább a történetpolitikára és kevésbé az emlékezetpolitikára kellene fektetni, és a nyolcvan évvel ezelőtti események katonai értelemben Magyarország vereségét jelentették azzal, hogy egy idegen hatalom elfoglalta és megszállta, ez pedig elkerülhetetlen volt, de a hatásait talán lehetett volna mérsékelni.
Forrás: MTI
Orientál
2024-03-20 at 00:24
És lőn sajnos itt vannak Hitleréknek Szálasiéknak az utódaik a jobbikosok akik a balliberális zöld Gyurcsányék a kommunistáknak a csicskáik.
Királytigris
2024-03-19 at 21:42
zatyi József2024-03-19 at 09:29!
Maga összekeveri 1944. márc.19 és 1944 okt. 15-ei eseményeket!
Ez arról tanúskodik, hogy nem ismeri a magyar történelmet, és olyanokat ír a kommentjében, aminek a 80 évvel ezelőtt történtekhez semmi közük.
Bukohill
2024-03-19 at 17:01
Hesslerezredes 2024-03-19 at 11:20
Sajnálom, de téved.
1. A szövetségesek fütyültek a zsidókra.
2. A szövetségesek arra számítottak, hogy a megszállás német csapatokat köt le (és a magyar hadsereg kiszáll a harcból – ahogy kellett volna), ezért mindent el is követtek, hogy minél hamarabb megtörténjen. Nem késleltették, hanem előmozdították.
István
2024-03-19 at 11:47
Ez is egy nagyon jó cikk. Kár, hogy nem nevezik meg a szerzőt aki dicséretet érdemel az alapos munkáért.
Hesslerezredes
2024-03-19 at 11:20
Először is: a szövetségesek közül az angolok és az amerikaiak Churchillel és Roosevelt-tel az élen végig azon drukkoltak, hogy Magyarország még véletlenül se lépjen ki a háborúból túl korán, mert ha ezt megtette volna, akkor a németek már jóval korábban megszállják Magyarországot ÉS ELDEPORTÁLTÁK VOLNA A MAGYAR ZSIDÓKAT AZ UTOLSÓ SZÁLOG!!!
Ez tény, erre írásos dokumentumok vannak.
Másodszor, ha Horthy csak annyit jelent be 1941. június 22-én, hogy Magyarország ebben a háborúban semleges szeretne lenni, akkor kb. másnap reggel lett volna megszállva az ország méghozzá nemcsak és főleg nem a németek által – habár természetesen az ő irányításuk alatt! – a románok, szlovákok és horvátok által!! És a harmadik napon megalakult volna a magyar “quisling”-kormány szálasi vezetésével, valamint elkezdődött volna a zsidók eldeportálása a negyedik napon úgy, hogy 1945-re írmagjuk sem maradt volna.
Harmadszor ha Horthy “exil”-kormányt alakít mindezért mondjuk Londonban de Gaulle mintájára és akár részt is vesz jelképes csapatokkal a felszabadításban, ennek ellenére minden úgy történt volna, ahogyan végül is a dolgok történtek.
Mert Magyarország szálasi vezetése alatt így is csapatokat küldött volna a keleti frontra, a románok így is átálltak volna, amelyért cserébe megkapták volna egész Erdélyt, és természetesen így is kialakult volna a kommunista berendezkedés.
Csak így az ország emberveszteségei még nagyobbak lettek volna (megjegyzem így is lakosságarányosan mi szenvedtük el a legnagyobb emberveszteséget és nem a Szovjetunió, meg nem Németország!).
Esetleg nem vették volna el a “Pozsonyi-hídfőt”, de még ez sem biztos.
Úgyhogy Magyarországnak a II. vh. előtt-alatt- és után az égvilágon semmilyen politikai mozgástere nem volt.
Mint ahogy most is alig van, de ez csakis a mi hibánk: azzal, hogy beléptünk az EU-ba és a NATO-ba.
Most még korrigálhatnánk ezen, talán, esetleg…
chatillon r
2024-03-19 at 11:10
most is vonakodó csatlós vagyunk, egyelőre megszállás nélkül
Z
2024-03-19 at 10:44
A zsidóság nem felszabaditásként élte meg a szovjet bevonulást, hanem hatalomátvételnek a bolsevik fajtársak segitségével. Ez azóta tart.
zatyi József
2024-03-19 at 09:29
Királytigris
Nem volt szüksége a németeknek kettős ügynökre se amikor a csendőrpuccsnál is kiderült hogy a belügyminiszter az államtiktára SD ügynök a Csendőrség vezetőjével együtt.
Tömegével állt a Magyar németség be Volksbundistának meg SS-nek meg miegymásnak. Már 1936-ban a Pál Pápa régen Köztársaság téren lévő ma omladozó hatalmas MSZP székház redetileg Volksbund székháznak lett átépítve bérházkból.1920-ban 7 milliós volt az orazág mennyi Volksbundista volt az országban egy ekkora hodályhoz?
Így nem csoda hogy a kiugráskor is hadsereg elárulta legfőbb hadurát.Miről is magyarosított egy Jány Gusztáv? Hauszinger? Koszorús Ferenc akkoirban meg is jegyezte a 30-es évek végén hogy elég gyengén áll a honvédség a magyar elemmel a tisztikarban.
A Horthy fiú elrablását a BP-i Gstapo irodából szervezték ami szntén 40-től volt ott.
Mi az amiről a némezek nem tudtak a helyi hálózatukon át? És ebben oroszlán része volt a hazai németségnek.
Most sírdogálunk a kitelepítesek miatt meg a deportálások miatt de senki se bezsél rajtam kívül arról hogy a jelen 2/3-os felhatalamzások mögött ok lehet az hogy Mo jelenleg a világon egyedülálló mód homogén nemzetállam. És enegdjük megint a nyakunkra a szemetet. Nem tanulunk semmiből nem becsüljük a nagy vezsteségek által elárt stabulitást.
Királytigris
2024-03-19 at 09:06
Egészen ponzosan a Szövetséges Hatalmak provokálták ki Magyarország német megszállását 80 évvel ezelőtt.
Történt, hogy az amerikai-brit vezetés a kiugrási tárgyalások jegyzőkönyveit kettős ügynökök segítségével átjátszották a németeknek. Hitler mindenről informálva volt. Hitler az olasz átálláshoz hasonló átállás megakadályozása miatt döntött Magyarország megszállása mellet.
A szövetségesek miért adták át a kiugrási információkat a németeknek?
Azért mert a normandiai partraszállásnál minél kisebb német erő legyen Normandiában, és ezzel a partraszállás sikerének esélyei javuljanak. A németeknek a kritikus keleti front miatt nem voltak már tartalékaik, így nyugatról voltak kénytelenek csapatokat átirányítani Magyarország megszállásához.
Német megszállás 1944.márc.19, normandiai pertraszállás 1944.jún.06.
Máshogyan fogalmazva: A szövetségesek Magyarországot beáldozták a sikerük érdekében, vagyis eszközként használtak minket.
Most is ez lenne, ha hagynánk, ha beleugranánk az ukrán háborúba!