Pesti Srácok

Nyugaton újraéled a marxizmus

Nyugaton újraéled a marxizmus

Hogyan lehet, hogy 33 évvel a rendszerváltás után Magyarországnak újra a kommunista ideológiával kell megküzdenie, amely nem keletről, hanem nyugatról érkezik? A tihanyi Tranzit fesztiválon többek között erre kereste a választ Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az eseményen úgy fogalmazott: az 1968-as prágai tavasz után a diákok és az értelmiség elfordult Közép-Kelet-Európától és Kína felé kezdett figyelni. Mint kifejtette, főleg a kínai kommunista mozgalmat követték, a legtöbben közülük maoisták voltak. Szerinte ma az, ami a cancel culture nyugaton, egyfajta leképeződése a Kínában lévő kulturális forradalomnak, és ezt a mostani zöldpártok kritika nélkül átveszik.

– hangsúlyozta a főigazgató. Mint mondta, ők nem voltak abban érdekeltek, hogy ezt leleplezzék, inkább megpróbálták szalonképessé tenni azt. Schmidt Mária kifejtette, hogy a marxizmus egy tulajdonság, ami szerint a tudomány létezik Isten helyett, valamint egyfajta utópisztikus szemléletet is megjelenít: én, mint ember, Isten nélkül, a tudomány segítségével, a biológián is uralkodva egy tökéletes társadalmat építek. Szerinte ez történik nyugaton, aminek majd súlyos következményei lesznek. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ellenerőt fejt ki ezekkel az ideológiákkal szemben, és azért támadnak minket például az Egyesült Államokból, mert precedenst teremtünk.

PestiSracok facebook image

Kövér László, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: a baloldal ős-embertípusa Káin, vagyis az irigy, istentelen ember. Szerinte nem az az elsődleges kérdés, hogy ki manipulálta és manipulálja a baloldali, újbaloldali mozgalmakat, hanem az, hogy milyen ideológiák mentén viselkednek.

– fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Szerinte azt is fontos lenne megvizsgálni, hogyan tudnak újra és újra felbukkanni − mint fogalmazott − a történelem emésztőgödreiből ezek a baloldali ideológiák. Kövér László a fiataloknak üzenve úgy fogalmazott, hogy ne kezdjenek el értelmet keresni ott, ahol nincs, például a woke-kultúrában vagy genderizmusban. Az Isten, haza, család jelmondatát követve úgy fogalmazott: amik ezeken kívül vannak, azok istentelen és embertelen eszméket szülnek.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!