Pesti Srácok

Orbán: Megtörtént a rendszerváltás, de 2010-ben

Orbán: Megtörtént a rendszerváltás, de 2010-ben

Több mint egy évtizede nem produkált olyan jó eredményeket a magyar gazdaság, mint ma – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, a Millenáris Teátrumban tartott évértékelő beszédében - írja a Magyar Nemzet. Orbán beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországon negyven év után először csökken a rezsi, emellett nő a foglalkoztatottság és a minimálbér, évtizedek óta nem volt ilyen alacsony az infláció, bővül a gazdaság. Hozzátette: a kormány megvédi, sőt növeli a nyugdíjak értékét, és évek óta 3 százalék alatti a költségvetés hiánya.

„Ki gondolta volna néhány éve, hogy éppen Magyarországnak lesz ereje, hogy megadóztassa a bankokat, a multikat és csökkentse a rezsit? Hogy Magyarország tudja letörni az inflációt, 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt, ezzel eminenssé válni az unión belül? Ki gondolta volna, hogy Magyarország lesz az, ahol nőni fognak a bérek és a foglalkoztatottság? Hogy képesek leszünk az uniós átlagot meghaladó stabil gazdasági növekedést elérni? Hogy éppen Magyarország lesz képes hazaküldeni a Nemzetközi Valutaalapot és a saját lábára állni?” – kérdezte a kormányfő, hozzátéve: az eleinte durván támadott magyar megoldásokat mára mások is átvették.

Orbán szerint második rendszerváltásra volt szükség. A miniszterelnök szerint 2010-ben az emberek leváltották azt a politikai-gazdasági rendszert, amely a kommunizmus megdöntése után épült fel, és amelynek felépítésében ők is részt vettek. „Pontosabban amelyet korábban sikertelenül próbáltunk megjavítani, mert az 1998 és 2002 közötti négy év nem volt elég erre, majd visszajöttek a kommunisták, illetve a szocialisták és az oldalkocsis liberálisok, és 2010-re tönkrevágták az országot, a fényes álmokat elnyelte a nagy posztkommunista bendő”.

PestiSracok facebook image

A Magyar Nemzet teljes tudósítása itt, az Indexé pedig itt olvasható.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.