Orbán Viktor: a magyar együttműködés erősítése legyen a válasz a világ szétcsúszására
Budapest, 2023. november 17.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén a Várkert Bazárban 2023. november 17-én. A kormányfõ mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára (j).
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Ebben a pillanatban semmi sincs, amit Magyarország kínálni tudna Ukrajna számára. Tekintettel, hogy olyan útvonalon haladnak, amely meggyőződésük szerint a semmibe vezet, és ehhez nem akarunk asszisztálni – fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezleten tartott beszédében. A miniszterelnök arról is beszélt, "a világ, amely körülvesz bennünket és amely számunkra fontos, a szétcsúszás állapotában van". Mint hozzátette, ebben a leépülésben ráadásul semmi heroikus nincs, az Európai Unió nem fog látványosan összedőlni, egyszerűen csak szét fog csúszni. A miniszterelnök kiemelte, ezért a nemzetstratégia velejévé kell tenni, hogy ebben a széthullásban a magyar egység minél jobban fennmaradjon és tovább erősödjön.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a XXI. Magyar Állandó Értekezleten elhangzott beszédében tájékoztatta a határon túli szervezetek és egyházak képviselőit a magyar nemzetpolitika irányairól és a világhelyzet Magyarországra gyakorolt hatásairól.
Ukrajna útja a semmibe vezet
A miniszterelnök a szomszédunkban zajló háború kapcsán elmondta, kulcskérdés, ha egy ország, mint Ukrajna is, honvédő háborúba kezd, hogy pontosan definiálja a hadi célokat. Ezek meghatározása nélkül erkölcsileg vállalhatatlan kockára tenni az ország polgárainak az életét. Mint Orbán Viktor hozzátette, nehéz, illetve lehetetlen olyan országot támogatnia, amely ezeken a céljain folyamatosan változtat, és Ukrajna polgárai szempontjából is igazságtalan, hogy nincsen tisztázva, pontosan meddig és miért érdemes vívni a háborút.
Ebben a pillanatban semmi sincs, amit Magyarország kínálni tudna Ukrajna számára. Tekintettel, hogy olyan útvonalon haladnak, amely meggyőződésük szerint a semmibe vezet, és ehhez nem akarunk asszisztálni
– fogalmazott a miniszterelnök. Mint megjegyezte, Ukrajna és egyes országok vezetői lassan az egész világot belehúzzák ebbe a konfliktusba, miközben a konfliktust kiváltó okot nem vizsgálják és nem is akarják feloldani. A miniszterelnök kiemelte, a magyar kormánynak ezért nem áll módjában külpolitikáját megváltoztatni, de a „legrosszabb érzésekkel teszi mindezt”. Hozzátette,
humanitárius segítséget nyújt Magyarország, de semmi olyan lépést nem tesz, amely közelebb vinné a háborúhoz.
Megjegyezte, ez a magyar politika nehézzé teszi a kárpátaljai magyarság mindennapjait, de a stratégiaváltás az egész kárpát-medencei magyarság érdekeivel lenne ellentétes. Orbán Viktor kiemelte, sajnálatos, hogy a véres honvédő háborút folytató Ukrajnának van ideje vegzálni a kárpátaljai magyarokat.
Nem érdemes udvariaskodnunk. A helyzet az, hogy évek óta gyötrik az ott élő magyarságot, a nekünk kulcskérdést jelentő iskoláinkat ellehetetlenítik, be akarják azokat zárni vagy átalakítani ukrán iskolákká. Megtagadják az ott élő magyaroktól a magyar nyelv, oktatás jogát. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet a Szovjetunió idején jobb volt, mint a jelenlegi Ukrajnában
-fogalmazott.
Itt az ideje a B-tervnek, csak nincs
Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor, egyedül Magyarország engedi meg magának az őszinteség luxusát, és ki meri mondani, hogy az orosz-ukrán háborúra kitalált nyugati stratégia összeomlott. Ennek a stratégiának három eleme volt, amely szerint az ukránok nyernek a fronton, amelyhez a nyugati világ technológiát és anyagi forrást biztosít majd, az oroszok pedig veszteni fognak, amely új belpolitikai helyzetet fog eredményezni. A miniszterelnök szerint mindhárom elem elbukott, és erről próbálta már meggyőzni az unió vezetőit a legutóbbi uniós csúcson is. Mint arra akkor csak felszólalásban, utóbb levélben is felhívta a figyelmet, szükség lenne egy reflexiós periódust tartani, és őszintén átgondolni: van-e értelme tovább folytatni az elhibázott uniós politikát, vagy a terv megbukott, és egy olyan B-tervre van szükség, amely nem hagyja magára Ukrajnát, de olyan megoldásra törekszik, amely minden félnek jobb, és gátat szab az emberek további pusztulásának.
Az EU olyan migránsokat fogadott be, akik konkrét tervekkel érkeztek, de nem volt köztünk az integrálódás
A miniszterelnök kitért arra is, a legsúlyosabb közvetlen politikai kihívás, amellyel szembenéz ma Európa, a migráció. Mint felidézte, már a 2015-ös migrációs hullámot megelőzően már kérdés volt Brüsszelben, hogyan tudná az Európai Unió integrálni a nem európai országból érkezőket. Brüsszel álláspontja akkor az volt,
elég erősek vagyunk ahhoz, hogy integrálni tudjuk azokat, akik Európába jönnek, ráadásul az európai demográfiai folyamatok miatt szükségünk is lesz rájuk, hogy fel tudjuk tartani a gazdasági és jóléti rendszereket.
Orbán Viktor úgy vélte, a migrációt propagáló uniós politikusok a viták során úgy beszéltek az Európába érkezőkről,
mintha azok valami gazdaságpolitikai vagy gazdaságtechnikai sejthalmazok lennének, akik idejönnek és dolgoznak.
Ugyanakkor a miniszterelnök kiemelte, a valóságban nem beszélő gépeket engedtek be az EU-ba, hanem hús-vér embereket, a saját kultúrájukkal, történelmükkel és terveikkel. Megjegyezte, bár Magyarországot hosszú évekig ütötték-vágták, amiért gátat szabott az illegális migrációnak, és ellenállt a migránsok kötelező szétosztásának, nemzeti hatáskörben tartva annak eldöntését, hogy a magyarok kikkel éljenek együtt és kikkel nem, mára az Izrael-ellenes agresszív tüntetéshullámok is igazolják, hogy hazánk jó döntést hozott.
Az európaiak véleménye sormintává vált
Két nap van az égen, és egyik sem Európa – fogalmazott a miniszterelnök, kifejtve Európát az a kérdés kínozza, hogy jelentőségének csökkenését keserűen megtapasztalva ebben a gazdasági térben hogyan viselkedjen.
Egy olyan világhatalmi és világgazdasági rendszer jött létre, amelyből Európa kiszorult, ahol Európa leértékelődött, a nagy projekt eldöntésében az európaiak véleménye legfeljebb sorvezetőként jöhet számításban, de semmiképpen nem befolyásoló tényezőként. Az Európát lassan de biztosan maga mögött hagyó gazdasági növekedést produkáló Kína, és az Egyesült Államokkal fogja kialakítani azokat a megállapodásokat, amelyek eldöntik, merre haladjon a világ. Ez önbecsülési krízis itt Európában nem ehhez voltunk szokva
-fogalmazott. A miniszterelnök elmondta, két iskola van jelenleg, az egyik, amelyhez Magyarország is tartozik a versenyben a kereskedésben hisz, és abban, hogy Európa vissza tud kapaszkodni az élmezőnybe. A másik iskola a bezárkózást, a kockázatok minimalizálását választaná. A miniszterelnök hangsúlyozta, Magyarország történelmi adottságainál, iparszerkezeténél fogva képtelen lesz az életszínvonalat tovább emelni, ha egy tízmilliós belső piacra alapoz.
Nekünk az egész világgal kell együttműködünk és kereskedünk, mert csak akkor tudunk nagyobb életszínvonalat elérni
-fogalmazott, kiemelve, az Európa Tanácsban is folyamatos vita van a bezárkózást vagy a verseny és a kereskedést propagáló országok között, de ebben az még eldöntetlen kérdésben hazánk egyértelműen az utóbbit támogatja.
Az Európai Unió szétcsúszik
A miniszterelnök arról is beszélt, olyan viták zajlanak Brüsszellel, amelyek már nem segítik Magyarország fejlődését. Elmondta, a közeljövőben két súlyos vita is vár hazánkra. Az első arról szól, hogy fennmaradjon-e az egyhangú döntéshozatal, mivel a nagyobb államok azt szeretnék, hogy elég legyen a többségi szavazat a döntéshozatalhoz. Orbán Viktor úgy vélte, ha a hagyományosan szuverenista britek nem lépnek ki az EU-ból, akkor ilyen viták fel sem merülhettek volna. Távozásukkal azonban megbillent az egyensúly az Európai Egyesült Államokat létrehozni akaró államok javára. A miniszterelnök elmondta, ehhez kapcsolódik a másik vita, amely az unió bővítéséről szól. Kifejtette, érdekes módon Brüsszelben is egyre erősödnek a bővítést akaró hangok, ez azonban megtévesztés. Egyes államok ugyanis azzal érvelnek, hogy ha 36-ra bővülne a tagállamok aránya, akkor további központosításra van szükség. Orbán Viktor úgy vélte, Brüsszelben a bővítést akarják felhasználni annak a belső átalakításnak a keresztülviteléhez, amely még jobban megerősítené a központosítást.
A világ amely körülvesz bennünket és amely számunkra fontos - hiszen egy elszigetelődő Magyarországnak nincs jövője – a szétcsúszás állapotában van
– jelentette ki a miniszterelnök. Mint hozzátette, ebben a leépülésben ráadásul semmi heroikus nincs, az Európai Unió nem fog látványosan összedőlni, egyszerűen csak szét fog csúszni. Megjegyezte, ez a szétcsúszás elemészti az együttműködést is az országok között, és Magyarország nem vállalkozhat arra, hogy ezt megakadályozza. A miniszterelnök kiemelte,
a nemzetstratégia velejévé kell tenni, hogy ebben a széthullásban a magyar egység minél jobban fennmaradjon és tovább erősödjön.
Vezetőkép: MTI
