Lengyelország az év második felében kaphatja meg az uniós források első részét – nyilatkozta szombaton Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy előző nap a lengyel parlament alsóháza, a szejm elfogadta az uniós források felszabadítását lehetővé tevő, az Európai Bizottság által megkövetelt törvényjavaslatot. Tíz napon belül fizetési kérelmet nyújtunk be – jelentette ki Morawiecki. A kormánypárti média háborog, a kormány pedig az oroszokra mutogat, hogy miattuk kell félretenni az ellenérzéseiket Brüsszellel szemben.
A jogszabály-módosítás értelmében a lengyel bírák fegyelmi ügyeit a legfelsőbb bíróságtól a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe helyezik át, amelynek tagjai Brüsszel szerint kevésbé függenek a jelenlegi kormánytól. A törvényjavaslat továbbá eltörölné annak a lehetőségét, hogy megbüntessék a bírói kinevezéseket kritizáló bírákat.
A lengyeleknél is a jogállamisági hercehurca megy
Lengyelország még mindig nem kapta meg a koronavírus-járvány utáni uniós helyreállítási források rá eső részét, 35,4 milliárd eurót, amelyből 23,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 11,5 milliárd euró pedig lehívható kölcsön. Az Európai Bizottság szerint ugyanis továbbra is sérül a jogállamiság Lengyelországban. A módosításokra ugyanakkor rábólintottak az illetékes uniós biztosok.
A kormány számára a lengyelek pénzügyi biztonsága és Lengyelország határainak a biztonsága a legfontosabb. Bármi, ami megerősíti ezt a biztonságot, az jó. Ezért mielőbb véget kell vetnünk ennek a felesleges jogi vitának nyugaton, hogy a katonai fenyegetésre összpontosíthassunk keleten
– utalt az ukrajnai háborúra Mateusz Morawiecki a szavazást követően.
Újabb követelésen dolgozik az EU?
A lengyel jobboldali sajtó azonban nincs meggyőződve arról, hogy Brüsszelt a jó szándék vezérli.
Világosan kell látni, hogy Lengyelország nagyon türelmes volt az Európai Bizottsággal, nagy engedményeket tett a brüsszeli korrupciós gépezetnek. A törvényjavaslat elfogadása azonban nem vet véget ennek a háborúnak. Az csak akkor fog véget érni, hogyha a jobboldali kormány átadja a hatalmat az olyan, az EU-t kiszolgáló alakoknak, mint Tusk (az ellenzék vezére). Valójában erről van szó. Az Európai Bizottság már az újabb követelések megfogalmazásán dolgozik
– panaszkodott a Wpolityce hírportál, utalva arra, hogy Brüsszel már tavaly nyáron jóváhagyta a lengyel helyreállítási tervet, mégsem volt megelégedve az azt követő lengyel intézkedésekkel.
Az Európai Bizottság zsarol bennünket, és olyan megoldásokat kényszerít Lengyelországra, amelyek nem jók nekünk. Meggyőződésem, hogy akkor sem kapjuk meg a pénzt, ha az ő játékszabályaik szerint játszunk
– közölte Jacek Leski, a TVP közszolgálati televízió újságírója.
Nem jó, ha engedünk a zsarolásnak
Nincs megelégedve a kormánykoalíció kisebbik tagja, a Szolidáris Lengyelország, amelynek képviselői a törvényjavaslat ellen szavaztak.
A helyreállítási alap lényegében egy nagyon költséges hitel, amelyért fizetnünk kell. A lengyelek azt is tudhatnák már, hogy mindig rosszul végződik, ha engedünk a zsarolásnak
– közölte a párt vezetője, Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, aki a Lengyelország ellen irányuló uniós lépéseket a lengyel szuverenitás elleni támadásnak nevezi évek óta.
Az ellenzék tartózkodott a szavazáson
Mivel a legfőbb kormányerő, a Jog és Igazságosság (PiS) két képviselője is a törvénymódosítás ellen szavazott, a kormánynak az ellenzékre is szüksége volt, amelynek legtöbb tagja tartózkodott a voksolás során. Ők azzal érveltek: nem akarják megakadályozni, hogy Lengyelország uniós forrásokhoz jusson. Azonban azt is jelezték: a parlament felsőházában, a szenátusban (ahol szűk többségben vannak) végrehajtják azokat a módosításokat, amelyeket a kormány a szejmben elvetett. A kormány szerint viszont ezek a módosítások sértenék az Európai Bizottsággal kötött megállapodást, és tovább késlekedne Lengyelország kifizetése. Az ügyet tovább bonyolítja, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök jelezte: amikor elé kerül a törvény, nem fog beleegyezni semmilyen, a lengyel alkotmányos rendet sértő előírásba.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka
Facebook
Twitter
YouTube
RSS