Pesti Srácok

VG: minimum egy évvel meghosszabbítaná a háborút, ha Kína fegyverrel segítené az oroszokat

VG: minimum egy évvel meghosszabbítaná a háborút, ha Kína fegyverrel segítené az oroszokat

Katonai szakértők szerint jogosak a nyugati aggodalmak, az esetleges kínai katonai segítség jelentősen növelné az orosz hadsereg esélyeit Ukrajnában – írja a Világgazdaság.

Amerikai illetékesek szerint Kína fontolgatja drónok, tüzérségi eszközök és lőszerek küldését Oroszországnak, ami különösen fontos fejlemény lenne, mivel a háború immár a második éve tart, és a frontvonalakat valószínűleg brutális tüzérségi párbajok fogják uralni. Kína „dezinformációval” vádolja Washingtont, és előállt egy béketervvel, de katonai szakértők szerint jogos az amerikai aggodalom, Peking ugyanis képes lenne jelentős katonai támogatást nyújtani az orosz hadseregnek, ha úgy dönt, hogy megkockáztatja ezt a lépést, annak ellenére, hogy a Reuters értesülései szerint Washington már egyeztet a szövetségeseivel arról, milyen új szankciókat vessenek ki Kínára ebben az esetben.

Mivel Oroszország új offenzívába kezdett Keleten, Kína meglévő régi tüzérségi és lőszerkészletei – amelyeknek egy része ráadásul orosz gyártmányú, így könnyen felhasználható – adhatnak az orosz hadseregnek egy kis lélegzetvételnyi teret ahhoz, hogy folytassa a háborút, amely már így is sokkal tovább tart, mint azt a Kreml tervezte – emlékeztetett a CNBC.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta Lukas Fiala, a London School of Economics Kínával foglalkozó kutatóprogramjának projektkoordinátora. A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) adatai szerint a 2021-gyel zárult öt évben még mindig Oroszországból származott a kínai fegyverimport 81 százaléka, ennek köszönhetően rendelkezik Peking jelentős mennyiségű orosz felszereléssel. Ráadásul a saját fejlesztésű fegyverzetei is nagyrészt kompatibilisak az orosszal, mivel a lőfegyverektől a vadászgépeken keresztül a repülőgép-hordozókig szinte mindent még a szovjet konstrukciókra alapozva terveztek és fejlesztettek. A Wall Street Journal szerint bizonyos esetekben, például rakétarendszereknél az orosz fegyverek „visszafejtésével” hozták létre a sajátjaikat. A tüzérség mindkét felet segítette harci sikerek elérésében, de míg az ukránok támaszkodhatnak a NATO által küldött utánpótlásra, az orosz készletek nyugati források szerint kimerülhettek.

– állítja Phillips O’Brien, a skóciai St. Andrews Egyetem stratégia tanulmányokkal foglalkozó professzora. Amerikai források novemberben arról számoltak be, hogy az oroszok naponta húszezer tüzérségi löveget lőnek ki, és még a Wagner csoport is azzal vádolja Moszkvát, hogy nem biztosít elég lőszert a számukra. Washingtoni illetékesek már akkor arról beszéltek, hogy Észak-Korea titokban lőszert szállít Oroszországnak, ami szakértők szerint szintén arra utal, hogy kimerülőfélben vannak a Kreml készletei. Peking esetében egyelőre csak a politikai akarat hiányzik, gyakorlati akadálya nincs a fegyverszállítások megkezdésének Oroszország számára, és a kínai lőszerekkel szakértők szerint még legalább egy évig folytathatnák a háborút.

Kína jelentős mennyiségben gyárt drónt is, amelyeket szintén hatékonyan használt eddig mindkét fél a harcok során. A The Wall Street Journal tudósítása szerint kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy máris rengeteg sorozatgyártású kínai drón jutott ki a frontvonalra.

Miközben a nyugati fegyvergyárak bizonyos esetekben csak évek alatt képesek feltölteni az Ukrajna megsegítése miatt kimerült készleteket, addig Kína a hatalmas hadiiparával viszonylag gyorsan jelentős mennyiséget képes előállítani. Az állami tulajdonú China North Industries Group Corp., más néven Norinco ma már az eladások alapján a világ tíz legnagyobb fegyvergyártója közé tartozik; a SIPRI 2020-as adatai szerint éppen csak megelőzik olyan amerikai óriások, mint a Lockheed Martin és a Northrop Grumman. A kínai katonai export zöme ráadásul pontosan olyasmi, amire az oroszoknak a leginkább szükségük van: tüzérség és lőszer. Peking ideális beszállító volna, mivel jelentős készletei vannak olyan kaliberű lőszerből, amilyenre Moszkvának szüksége volna. Azt ugyan nem hozzák nyilvánosságra, mekkorák ezek a készletek, de az biztos, hogy a kínai cégek rendelkeznek elegendő alapanyaggal és gyártási kapacitással hatalmas mennyiség előállítására – mondta az amerikai lapnak Timothy Heath, a Rand Corporation vezető kutatója.

Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.