Pesti Srácok

VG: minimum egy évvel meghosszabbítaná a háborút, ha Kína fegyverrel segítené az oroszokat

VG: minimum egy évvel meghosszabbítaná a háborút, ha Kína fegyverrel segítené az oroszokat

Katonai szakértők szerint jogosak a nyugati aggodalmak, az esetleges kínai katonai segítség jelentősen növelné az orosz hadsereg esélyeit Ukrajnában – írja a Világgazdaság.

Amerikai illetékesek szerint Kína fontolgatja drónok, tüzérségi eszközök és lőszerek küldését Oroszországnak, ami különösen fontos fejlemény lenne, mivel a háború immár a második éve tart, és a frontvonalakat valószínűleg brutális tüzérségi párbajok fogják uralni. Kína „dezinformációval” vádolja Washingtont, és előállt egy béketervvel, de katonai szakértők szerint jogos az amerikai aggodalom, Peking ugyanis képes lenne jelentős katonai támogatást nyújtani az orosz hadseregnek, ha úgy dönt, hogy megkockáztatja ezt a lépést, annak ellenére, hogy a Reuters értesülései szerint Washington már egyeztet a szövetségeseivel arról, milyen új szankciókat vessenek ki Kínára ebben az esetben.

Mivel Oroszország új offenzívába kezdett Keleten, Kína meglévő régi tüzérségi és lőszerkészletei – amelyeknek egy része ráadásul orosz gyártmányú, így könnyen felhasználható – adhatnak az orosz hadseregnek egy kis lélegzetvételnyi teret ahhoz, hogy folytassa a háborút, amely már így is sokkal tovább tart, mint azt a Kreml tervezte – emlékeztetett a CNBC.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta Lukas Fiala, a London School of Economics Kínával foglalkozó kutatóprogramjának projektkoordinátora. A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) adatai szerint a 2021-gyel zárult öt évben még mindig Oroszországból származott a kínai fegyverimport 81 százaléka, ennek köszönhetően rendelkezik Peking jelentős mennyiségű orosz felszereléssel. Ráadásul a saját fejlesztésű fegyverzetei is nagyrészt kompatibilisak az orosszal, mivel a lőfegyverektől a vadászgépeken keresztül a repülőgép-hordozókig szinte mindent még a szovjet konstrukciókra alapozva terveztek és fejlesztettek. A Wall Street Journal szerint bizonyos esetekben, például rakétarendszereknél az orosz fegyverek „visszafejtésével” hozták létre a sajátjaikat. A tüzérség mindkét felet segítette harci sikerek elérésében, de míg az ukránok támaszkodhatnak a NATO által küldött utánpótlásra, az orosz készletek nyugati források szerint kimerülhettek.

– állítja Phillips O’Brien, a skóciai St. Andrews Egyetem stratégia tanulmányokkal foglalkozó professzora. Amerikai források novemberben arról számoltak be, hogy az oroszok naponta húszezer tüzérségi löveget lőnek ki, és még a Wagner csoport is azzal vádolja Moszkvát, hogy nem biztosít elég lőszert a számukra. Washingtoni illetékesek már akkor arról beszéltek, hogy Észak-Korea titokban lőszert szállít Oroszországnak, ami szakértők szerint szintén arra utal, hogy kimerülőfélben vannak a Kreml készletei. Peking esetében egyelőre csak a politikai akarat hiányzik, gyakorlati akadálya nincs a fegyverszállítások megkezdésének Oroszország számára, és a kínai lőszerekkel szakértők szerint még legalább egy évig folytathatnák a háborút.

Kína jelentős mennyiségben gyárt drónt is, amelyeket szintén hatékonyan használt eddig mindkét fél a harcok során. A The Wall Street Journal tudósítása szerint kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy máris rengeteg sorozatgyártású kínai drón jutott ki a frontvonalra.

Miközben a nyugati fegyvergyárak bizonyos esetekben csak évek alatt képesek feltölteni az Ukrajna megsegítése miatt kimerült készleteket, addig Kína a hatalmas hadiiparával viszonylag gyorsan jelentős mennyiséget képes előállítani. Az állami tulajdonú China North Industries Group Corp., más néven Norinco ma már az eladások alapján a világ tíz legnagyobb fegyvergyártója közé tartozik; a SIPRI 2020-as adatai szerint éppen csak megelőzik olyan amerikai óriások, mint a Lockheed Martin és a Northrop Grumman. A kínai katonai export zöme ráadásul pontosan olyasmi, amire az oroszoknak a leginkább szükségük van: tüzérség és lőszer. Peking ideális beszállító volna, mivel jelentős készletei vannak olyan kaliberű lőszerből, amilyenre Moszkvának szüksége volna. Azt ugyan nem hozzák nyilvánosságra, mekkorák ezek a készletek, de az biztos, hogy a kínai cégek rendelkeznek elegendő alapanyaggal és gyártási kapacitással hatalmas mennyiség előállítására – mondta az amerikai lapnak Timothy Heath, a Rand Corporation vezető kutatója.

Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.