Elemző: az ukránoknak nagyon meg kellene fontolniuk, hogy elfogadják az urántartalmú amerikai fegyvereket
Új kockázatokat jelent a dúsított uránnal ellátott fegyverek bevetése az ukrajnai háborúban, és erre Magyarországnak is fel kell készülnie – mondta az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Horváth József emlékeztetett Orbán Viktor pénteki rádióinterjújára: a magyar miniszterelnök az úgynevezett gyengített, vagy szegényített uránnal felszerelt fegyverekre utalt, amelyeket az Egyesült Államok tervez átadni Ukrajnának. A szakértő azt mondta, hogy ezek az anyagok az atomerőművek dúsított uránjának melléktermékeként jönnek létre.
Az Egyesült Államoknak ebből akár több százezer tonna is a rendelkezésére áll, és az ezekkel felszerelt fegyvereket korábban már az Öböl-háborúban, illetve a délszláv háborúban is bevetették
– tette hozzá.
Ha ilyen szegényített uránnal felszerelt lövedékkel kilőnek egy harckocsit, radioaktív anyagok is a levegőbe kerülhetnek, és azoknál, akik ezt a porral kevert anyagot belélegzik, jóval nagyobb eséllyel alakulhat ki daganatos betegség
– ismertette a fegyver egészségügyi kockázatait Horváth József.
Ezen fegyverek alattomos és rendkívül veszélyes hatásai miatt is "kapta fel a fejét a világ" arra, hogy ezeket ismét bevethetik
– jegyezte meg. A szakértő szerint az ukránoknak éppen ezért kellene megfontolniuk, hogy elfogadják-e ezeket a felajánlott fegyvereket, mivel elsősorban Ukrajna területén okoznának komoly károkat. Elmondta azt is: joggal feltételezhető, hogy atomhatalomként az oroszok is rendelkeznek több százezer tonnányi ilyen anyaggal, vagyis ők is képesek lehetnek ezzel felszerelt fegyvereket gyártani. Ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy a mostani háborúban vetettek-e már be ilyen fegyvereket. Horváth József beszélt az úgynevezett kazettás bombákról is, amelyeknek a használata elvileg tiltott, de a hírek szerint az oroszok már bevetették az ukrajnai háborúban.
Ezek a pusztító fegyverek többszörös robbanótöltettel vannak ellátva és miután ledobják őket, több kisebb robbanóegységre esnek szét, majd késleltetve is végeznek pusztítást a gyalogsági erőknél vagy akár a lakókörnyezetben is
– ismertette. Kitért arra: orosz részről is történnek a nukleáris technikához kötődő "megkérdőjelezhető" cselekmények. Emlékeztetett arra, hogy már Fehéroroszországban állomásoztatják a taktikai atomfegyverek első eszközeit. Az orosz nyilatkozatok szerint azonban – tette hozzá – ezeknek a használatára csak akkor kerülhet sor, ha Oroszország területét éri fenyegetés. Horváth József véleménye szerint ugyanakkor ez akár az a bizonyos "fogadjisten" is lehet, amelyet korábban Orbán Viktor említett. Tény – mondta Horváth József –, hogy ezzel az oroszok néhány száz kilométerrel közelebb vitték a NATO-hoz, illetve a nyugat-európai stratégiai célpontokhoz ezeket a robbanófejeket. Szerinte ez ugyanakkor demonstratív lépésnek tekinthető.
A háború eszkalációja felé mutat, de nukleáris összecsapás lehetőségét nem jelenti
– tette hozzá. Értékelése szerint jelenleg tehát elsősorban nem az atomháborúhoz, hanem a háború kiszélesedéséhez vagyunk közel. Emlékeztetett azokra a tervekre, hogy ha az ukrán hadsereg stabilitása meginogna, a NATO lengyel vagy baltikumi katonákat vagy zsoldosokat dobna át ukrán területre.
A következő hetek eseményei befolyásolják majd, hogy Oroszország atomhatalomként mennyire érzi magát beszorítva, hiszen ha a stabilitása kerülne veszélybe, nem habozna a nukleáris fegyvereket bevetni
– összegzett a biztonságpolitikai szakértő.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kallos Bea
