Liberális szemforgatás, avagy az újbeszéltől a kazettás bomba sem fáj annyira
Tavaly még "háborús bűn" volt a használata, ma már az Egyesült Államok támogatásával az ukránok is használják az úgynevezett kazettás bombákat, amelynek lényege, hogy egy töltet akár több száz robbanóeszközt szór szét becsapódáskor, ezzel pedig viszonylag nagyobb területen képes emberi célpontokat kiiktatni, vagy harcképtelenné tenni. Bár a fegyver használatát explicit módon semmilyen szerződés nem tiltja, annak Oroszország általi bevetését mégis háborús bűnként tálalta a nyugati sajtó, Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig egyenesen a hágai Nemzetközi Bíróságra idézték – persze csak képzeletben. Ehhez képest, miután az Egyesült Államok leszállította a piszkos bombát Ukrajnának, ők pedig fel is használták azt, már nem bűnös dolognak, hanem "a háborút megfordítónak" bélyegzi a kazettás bombát a nyugati sajtó, és maguk az ukránok is. Holott a legegyszerűbb lenne, ha mindkét felet elítélnénk a civil lakosságra hatványozottan veszélyes fegyver használata miatt.
Kijev a kazettás lőszert tekinti a következő sorsfordító fegyvernek az orosz erők elleni harcban
– jelentette ki az ukrán védelmi miniszter július elején, a vilniusi NATO-csúcson. Mindez rendkívül érdekes fejlemény ahhoz képest, hogy korábban még mint háborús bűnt emlegették a fegyver bevetését, amit az orosz erők– az ukránok állítása szerint– már a háború kezdete óta alkalmaztak.
https://twitter.com/TalkTV/status/1513776715507683331
Ennek megfelelően korábban még a nyugati politikai szereplők arról beszéltek, hogy ez akár háborús bűncselekmény is lehet. Az ENSZ emberi jogi hivatala 2022 március 11-i közleményében még arról írt, hogy "hiteles jelentéseket" kapott több olyan esetről, amikor orosz erők kazettás bombákat használtak Ukrajnában, és hozzátették, hogy az ilyen fegyverek különböző célpontok elleni használata háborús bűnnek minősülhet. Liz Throssell ENSZ-szóvivő akkor úgy nyilatkozott:
Területi hatása miatt a kazettás lőszerek lakott területeken történő alkalmazása összeegyeztethetetlen az ellenségeskedés lebonyolítására irányadó nemzetközi humanitárius jog elveivel.
Aztán jött az Egyesült Államok, és mindez azóta már nem számít, hiszen a civilgyilkos lőszert szállító amerikaiak szerint az ukránok azt “nem fogják használni”, vagy ha mégis, akkor csak a saját országukban. Megnyugtató. Vagy mégsem, hiszen korábban a Fehér Ház szóvivője is "potenciális háborús bűnnek nevezte" a fegyver használatát.
Láttuk a jelentéseket, ha ez igaz lenne, potenciálisan háborús bűnről lenne szó
– válaszolta újságírói kérdésre Jen Psaki még 2022. február 28-án.
A Fehér Ház szóvivőjének szavai végül igencsak rosszul öregedtek, hiszen azóta a Biden-kormányzat jelenleg a nemzetközileg betiltott fegyvereket– amelyek használatát maguk nevezték "potenciális háborús bűncselekménynek"– adott át az ukránoknak.
Az Egyesült Nemzetek kazettás lőszerekről szóló egyezménye, amelyet 2008-ban fogadtak el, és 2010-ben lépett hatályba, tiltja a kazettás lőszerek minden felhasználását, előállítását, szállítását és készletezését. Csaknem 125 nemzet ratifikálta és írta alá az egyezményt. Oroszország és az Egyesült Államok azonban nem tartozik közéjük, de ez nem változtat azon a valóságon, hogy a kazettás bombákat régóta összefüggésbe hozzák a háborús bűnökkel.
A kazettás lőszerek közvetlen veszélyt jelentenek a polgári lakosságra a konfliktusok során, mivel véletlenszerűen szórnak szét szublőszereket vagy bombákat széles területen. A konfliktus után továbbra is fenyegetést jelentenek azáltal, hogy maradványokat hagynak maguk után, beleértve az olyan lőszereket, amelyek nem robbannak fel a becsapódáskor, és de facto taposóaknákká válnak
– magyarázza a Human Rights Watch. Tavaly augusztusban a szervezet aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Oroszország
széles körzetben hatást kifejtő robbanófegyvereket és széles körben betiltott kazettás lőszereket használ, ami nyilvánvalóan megsérti a nemzetközi humanitárius jogot vagy a háborús törvényeket.
Persze ha ez a kazettás bomba olyanokat öl meg, akiket éppen nem szeret a haladó sajtó, akkor már nem is ennyire fontos ez az etikai dilemma. Csakhogy ezzel nemcsak a gonosz oroszok járnak rosszul, hanem az ukrán civilek is.
Ennek oka, hogy a bombák jelentős része nem az első becsapódáskor robban fel, ahogyan azt tervezték. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint a lőszer meghibásodási aránya 10 és 40 százalék között váltakozik. Vagyis 10 kilőtt kazettás bombából akár 4 is földet érhet robbanás nélkül, ami évtizedekig kockázatot jelenthet.
Ezeknek a fegyvereknek a nagyarányú használata azt eredményezte, hogy országokat és régiókat több tízezer, sőt néha milliónyi fel nem robbant és rendkívül instabil hadianyag fertőzött meg
– áll a szervezet kazettás bombákkal kapcsolatos tájékoztatójában. Amellett, hogy közvetlen veszélyt jelentenek a kazettás lőszerek a környéken élő civilekre, a fel nem robbant bombák kicsik, érdekes formájúak és színesek lehetnek, vagyis azok, amelyek nem robbannak fel azonnal, játéknak tűnhetnek a gyerekek számára, akik megpróbálhatják felkapni ezeket, amelyek aztán megnyomorítják vagy megölik őket.
Az oroszok szerint az USA (is) háborús bűnös
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy a tény, miszerint az Egyesült Államok kazettás bombákat szállít Ukrajnának, háborús bűncselekménynek minősül.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország hogyan jellemzi az Egyesült Államok azon döntését, amelynek értelmében kazettás bombákat szállít Ukrajnának, Maria Zakharova azt mondta:
Ugyanúgy, ahogy az USA jellemzi azokat (a más országokat), akik ezt teszik. Háborús bűnösként.
Vezetőkép:MTI/EPA/PAP/Andrzej Lange
